Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-29 / 299. szám
XV. ÉVF. 299. SZÁM. KeletiUjsag 3 Bz uj b&ntefötöroényliöiqi sajtó-szakasza a rikkancsokat, expeditorokat és plakátragasztíkat is felelősekké akarja tenni A SörvéKy nem oszlatja e! a bizonyítási eljárás hörüli káoszt Festő refieksasLÓk a hevenyészve készült tervezethez (Bukarest, december 28.) A napokban nyilvánosságra hozták az uj büntető-törvénykönyv tervezetét, melynek IX. fejezete a sajtódeliktu- mok fogalmát az alábbiakban határozza meg: „Sajtódeliktumnak nevezzük a sajtó utján elkövetett bármilyen természetű vétségeket és bűntetteket.“ A felelősség igy oszlik meg: 1. Elsősorban felelős az időközi sajtó termékek inkriminált cikkének szerzője, vagy informálója. ennek hiányában a sajtótermék igazgatója. esetleg szerkesztője. 2. Amennyiben a fentiek személyazonosságát nem lehet megállapítani, úgy a kiadó s hogyha ezt sem lehet megállapítani, a nyomdatulajdonos a felelős. A csekélyebb felelősségnek kötelesek az ősz- szes esetekben nyilvánosságra hozni a valóban felelősek személyét, de ez csak az Ítélő birósáo előtti első tár amiás napjáig történhetik meg. Szerzőnek nevezzük mindazokat, akik a cikket megírták, aláírták, lefordították, vagy megszerezték az inkriminált közlemény információit. A szerző csakis abban az esetben felelős, hogyha közleménye tudtával és beleegyezésével látott napvilágot. Kiadónak tekintendő az a személy, vagy egyesület, amely a rendesen megjelenő sajtótermedet kiadja. Az egyesületekért a vezetők felelősek, azok hiányában egy egyesület összes tagjaiAbban az esetben, hogyha a sajtódeliktumokat tartabnazó közleményekért a felelős személyeket nem lehet megállapítani, vagy külföldön tartózkodnak, a felelősséget a, szétosztok, expediálök és faira paszták vállalják. A büntetés 1—6 hónap. _ Mentesek azonban a büntetéstől, hogyha megjelölik azt a személyt, akitől a sajtóterméket _ kapták. , A tfijtódc'ik'pmokiíál a laptulajdonos min- aen esetben szolidáris anyagi vonatkozásban az elitéit lel. A sajtótermékek igazgatói vagy felelős szerkesztői az alábbi követelményeknek kell eleget tegyenek: , a)Az ország állampolgárai legyenek, polgári es politikai jogokat élvezzenek, büntetlen előélettel rendelkezzenek, illetve mentesek legyenek olyan természetű büntetésektől, amelyeknek aljas indoka voit. b) Ténylegesen felelős szerkesztője a lapnak, annak irányítására befolyást gyakoroljon és Ő döntse el. hogy egy cikket közölni lehet-e vagy sem. Meg kell állapi tanunk, hogy az uj büntetőtörvénynek a sajtóra vonatkozó része sem oszlatja el_a?_t a káoszt, amely a sajtó-jog gyakorlását illetőleg fennáll. Különösen áll ez a b'zo- nyitási eljárásra. Ezidőszerint az a helyzet, hogy a bizonyitási eljárás a legnagyobb nehézségekbe ütközik már azért is, mert a cikkíró személyének megállapítására egységes gyakorlat nincs. Ha valaki beperli az inkriminált cikk íróját, vagy pedig az ügyész tartja alkalmasnak a közleményt büntető eljárásra, csetenkint a rendőrséghez teszik át az aktákat a cikkíró személyének felderítésére, máskor az ügyész idézi meg a szerkesztőt, előfordul, hogy a vizseáló- birótól kan idézést. legtöbb esetben azonban csak a kitűzött tárgyaláson derül ki, hogy voltaképpen ki a felelős a cikkért? Erre nézve a tervezetnek van ugyan egy homályos utalása, de ez az utalás még komplikáltabbá teszi a kérdést. Azt mondja ugyanis, hpgy a megidézett felelős szerkesztőnek, vég" igazgatónak a törvényszéki tárgyaláson kell megnevezni a cikk tényleges szerzőiét. Arrané/ve pedig még csak nem is utal. hogy milyen körülmények között lehet kérni a bizonyítás elrendelését. •s* ;v»sfs rfiSÁ.--.« elegáns fiatal kedves elragadó gá.'Aas és olyan .... szemtelen című filmjében, mely a Royal Mozgóban fut december 31-től. Véleményünk szerint az egész kérdést leegyszerűsítené annak kategorikus leszögezése. hogy minden esetben a vizsgálóbírónak kell megidéznie a szerkesztőt s amennyiben ezt a szerkesztő nem akarná, vagy nem tudná a cikk szerzőjét felfedni, következnék a. fokozatos felelősség sorrendjén a szerkesztő, vagy igazgató. Mindenesetre óhajtandó volna, ha ebben a kérdésben a kormány Jön: Árkádia hercege ! érintkezésbe lépne a különböző sajtótestületekkel. elsősorban pedig az erdélyi újságíró szervezetekkel. amelyeknek a régi tapasztalatok alapján módjukban állana olyan konkrét indítványokat tenni, amelyek a sajtóeljárás gyorsítását idéznék elő. Csak mint komikus és keresztülvihetetlen ötletet említjük meg a tervezetnek azt a részét, amely a fokozatos felelősséget a lapok terjesztőire, expediáiéira, sőt a plakátragasztókra is ki akarja terjeszteni. Hiszen ez a képtelen terv azt idézné elő. hogy a lapok szerkesztésébe a rikkancsok és más technikai munkások is beleavatkoznának, mert joggal állhatnak elő azzal, hogy a szerkesztők és munkatársak kikutathatatlansága esetén őket is fogházbüntetés fenyegeti. De ajánljuk a kormány figyelmébe a régi magyar sajtótör- vényt is, amelynek mindezekre a kérdésekre precíz meghatározásai vannak, amelyeket némi módosítással át lehet venni a román büntetőtörvénykönyvbe. Megtámadtak egy református templomot és beverték egy unitárius parochia ablakait ?ordamegyében is voltak úgynevezett ,büntetés11-ek (Kolozsvár, december 28.) A december else:ei tüntetések utóhullánjai sajnálatos viharokat vertek fel egyes vidékeken s felzavarták a falvak nyugalmát. Magyar lakosság elleni terrorról érkeztek be jelentések Tordamegyéből még az ünnepek előtt. Nem akartuk az ünnepi hangulatot zavarni e jelentésekkel, azcíaban nem maradhatnak ezek az esetek feljegyzés nélkül, mert ennek a támadó szellemnek a megváltoztatását várjuk s mert e támadások odafajultak, hogy a templomot bántják. Tordamegyében Harasztos községben a református templominak nemcsak ablakait, hanem az ajtóját is betörték. Ugyanezen az estén beverték a falu tizenkét gazdájának az ablakait. A környék Mészkő nevű falujában az unitárius papilak e 11 e|n rendeztek ilyen „tüntetésit és bedobálták a papaiak ablakait. Beverték Halmá- gyi mészkői magyar gazdának az ablakait is. Röviden feljegyeztük a történteket, anélkül, hogy kommentárt fűznénk hozzá. Templomnak a megrohanása, papilaknak a megtámadása, fagyon súlyos sérelme az itt élő magyar népnek. Az illetékes hatóságok feladata azon gondolkozni, hogy megfelelő elégtételről kivánnak-e gondoskodni. Es kivánják-e az ilyen cselekedeteknek egyszer s mindenkorra elejét venni? Felettesének megsértése miatt négyhónapi fogházra ítélt a nagyszebeni hadbíróság egy főgimnáziumi tanárt (Nagyszeben, december 28.) Érdekes ügyet tárgyalt a hetedik katonai hadtest hadbírósága. A vádlottak padjâta Válcovici Dávid bukovinai középiskolai tanár ült. A vádirat szerint Válcovici főgimnáziumi tanár a mult évben teljesített _ katonai szolgálata alkalmával a távgu-jiui tizennyolcas gyalogezrednél megtagadta egy őrmester parancsának a teljesítését. Válcovici kétórás beszédben foglalkozott azokkal a körülményekkel, amelyek az őrmester parancsának a visszautasítására kényszerítették. Magdu Valeriu és Băltărefu Nicolae ügy védek beszédei után Titus Carapancea ügyész- ezredes emelkedett szólásra, aki súlyos büntetést kért. A hadbíróság rövid tanácskozás után kihirdette az ítéletet, mely szerint felettesének megsértése miatt négyhónapi börtönbüntetésre és kétezer lej perköltség megfizetésére ítélte Vál- covicit. Az elitéit tanárt nyomban le is tartóz tatták és bekísérték a katonai fogházba. Megkezdődött a harmadik kerekasztal konferencia A királyi üzenet szerint az alkotmány« tervezet ellentéteit áthidalták (London, december 28.) A harmadik indiai kevek-asztal-konferencia, mely november közepén kezdődött meg Londonban, ma végétért. Sir Sámuel Houre, indiai miniszter záróbeszédében közölte, hogy feladatát, amely szerint az indiai alkotmány-tervezetet meg kellett volna oldani, a kongresszus még mindig nem oldotta meg teljes mértékben. Ellentétes fölfogások vannak a közigazgatás kérdésében, amennyiben az indiai delegátusok nagyrésze központi igazgatás mellett tartományi autonómiák szükségességét hangoztatta. A delegátusok tudomásul vették ugyan, hogy az angol hadsereg részéről történő közigazgatás ne az Indiái hadügyminiszternek, de az alkiráiynak legyen alárendelve, ele követelik, hogy a hadseregből kizárólag indiai nemzeti hadsereget formáljanak. Az indiai delegáció nagy része már el is hagyta Londont. Az angol parlament februárban fog foglalkozni a konferencia határozataival. A záró ülésen felolvasták a királyi üzenetet, amely annak a reménynek ad kifejezést, hogy az alkotmány-tervezet tárgyalása körül történt ellentétek, most már áthidaltnak tekinthetők. A konferencia olyan tervezettel lép a parlament elé, amely méltó úgy az angol, mint az indiai diplomáciára. E pillanatban az uj alkotmány létrejöttéhez a legfontosabb tennivaló, hogy a delegátusok értessék meg az indiai maharadzsákkal, hogy még a tervezetnek az angol parlament előtt történő letárgyalását megelőzőleg adják beleegyezéseiket. Jön: Árkádia hercege!
