Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-03 / 279. szám
4 Kunriţfsas XV. ÉVF. 279. SZÁM. Tengeralatti alagút épül Európa és Afrika között Franciaország fedezi a Gibraltár-aíagut óriási költségeit (Pári8, december 2-) A francia miniszterelnök madridi látogatása óta felébredt az a régi terv. amely tengeralatti alagúttal akarja ösz- szekapcsolni Európát és Afrikát, ügy látszik ebből a tervből most valóság lesz és a spanyol kormányhoz közel álló saitó nagy eréllyel pártolja a francia gondolatot, amely tulajdonkeppen a francia vezérkar _ ötlete. A le .'óbb köztársasági lap. a madridi Liebertad egyenesen azt Írja, hogy az alapút „a francia-spanyol barátság szimbóluma lesz“ A gibraltári szoros alatt építendő tenger- alatti átjáró terve 1916-ban merült fel. A háború zavarai között egy spanyol tábornok jött rá arra a gondolatra, hogy milyen óriási előnyt jelentene az, ha a gyarmati csapatokat a veszedelmes tenergi ut megkerülésével lehetne Európába szállítani. 1927-ben kiásták ezt a régi tervet és a spanyol vezérkar minden részletét kidolgozta. A spanyol vezérkar szerint az alagút a gibraltári szoros legmagasabban fekvő részén volna megépítendő és igy is 500 méter mélységben haladna Cap Palomastól a marokkói partokig. Az alagút hossza körülhslül 32 kilométer lenne és abban az esetben, ha duola sínpárral építenék, a szélessége 32 méter volna. Ezt a tervet a szakértők bizonyos kételkedéssel fo gadták, mert attól kellett tartani, hogy egy ilyen, széles alagút nem tudna ellentállni az óriási viztömeg nyomásának, ezért valószínűleg meg kell elégedni egy sínpárral, ami azt jelenti, hogy az alagút szélessége csak hat méter lenne. Ennek az alagútnak a költségeit háromszáz- millió pesetára számítják, tehát tulajdonképpen egész olcsó volna az építése és az eddigi tudományos vélemények szerint különösebb techni- £ i nehézségeket nem kell ennél az aiagutnál leküzdeni. A spanyolok természetesen csak terveztek, mert még a háromszázmillió peseta is olyan óriási összeg volt. ameh^t nem tudtak előteremteni. Most azonban, hogy a francia vezérkar főm tosnak tartja azt. hogy a gibraltári alagút összeköttetésben legyen a szaharai vasúttal, a terv megvalósításának tulajdonképpen nincsen már semmi komoly akadálya. Mihelyt a francia és a spanyol kormány megegyezett az alagút fel- használására vonatkozólag és mihelyt véglegesen elhatározták a szaharai vasutak kiépítését, megteremtik a gibraltári tengeralatti alagutat. Ez a gibraltári alagút újabb bizonysága annak, hogy milyen komolyan veszik a nagyhatalmak a leszerelést. A gibraltári szorosnak ugyanis nem az a rendeltetése, hogy az áruforgalmat megkönnyítse, hanem az, hogy_ minél gyorsabban lehessen csapatokat szállítani Európából Afrikába, vagy mint ahogy a világháborúban történt. Afrikából Európába. Elevenen elásták hat gyermeküket (Oravlca, december 2.) A karasmegyei Klokotlcs községben évekre visszanyúló borzalmas bűntényeknek jutottak nyomára. Klokotlcs községben él Pela Mária 33 éves leány, akiről az egész falu tudja, hogy már évek óta mostobaatyjával, az 56 éves Theodor Gheorg- heal folytat viszonyt. Ez a Theodor egyébként huszon- n égy éves korában megölte atyját és ezért nyolc évet ült. Ez év tavasza felé Peia Márián a terhesség jelei kezdtek mutatkozni. November 13-án azután fiúgyermeket szült, de a csecsemőt másnap már nem látták a falubeliek. Akik az újszülött iránt érdeklődtek, azoknak azt mondták, hogy meghalt. A falu azonban nem hitt a gyanús párnak, hanem csakhamar azt suttogta, hogy az újszülöttet eltették láb alól. Az oravical törvényszékre Ilyen értelemben névtelen feljelentés is ment, amelynek következtében a törvényszék elrendelte a nyomozást. C3endörség jelent meg Klokotics községben, mely Theodor kertjében ásatott és rábukkant a csecsemőre. Erre vallató» fogták a vadházastársakat. — Elve eltemettük a gyereket, mert nincs szükségünk rá — mondották. A csendőrök tovább vallatták Pela Máriát, aki elmondta, hogy már kileno gyereke volt: három koraszülött. — Mi lett a másik öt gyerekkel? — Elástuk őket. — Hol? Pela Mária megjelölte a helyet, mire a csendőrök felásatták a földet és tényleg megtalálták a csecsemő- hullákat. A boncolást Rosu Kornél dr. főorvos és Nitu- lescu dr. végezték. Valamennyi hullánál megállapították, hogy az újszülötteket élve temették el. Az állatias vadházastársakat letartóztatták. Olic Vencel udvari tanácsos két élete Meghalt a prágai osztrák rendőrség volt főnőké, aki pályája elején a csehek legkérlelheíetlenehb ellenségének bizonyult, később azonban az összeesküvők élére állott (Prága, december 2.) A napokban nyolcvanhároméves korában meghalt Prágában Wencel Ollc, a prágai politikai rendőrség volt főnöke. Oliccel a régi Ausztria egyik legérdekesebb embere szállt sírba. Olio, mint a Habsburgok hü szolgája kezdte pályafutását; cseh faj- testvéreit buzgalmában tucatszámra juttatta börtönbe. Később ő lett a legpéldásabb cseh patriota és forradalmár, akit a cseh szenátus a forradalmi emlékéremmel tüntetett ki. Ollc két évtizeden keresztül a csehek leggyiilöltebb embere volt Első emlékezetes tette, hogy 1893-ban leleplezte az Omiadana mozgalmat, egy titkos nacionalista forradalmi szervezetet. Sikerült blzalmassává tenni az omladina egyik tagját, Mrvat, aki szabólegény volt különben, kicsikarta titkait és Mrva tanú vallomása alapján hetvenkét cseh politikust és közéleti férfiút a vádlottak padjára ültetett, akiket 5—8 évi fegyházzal büntettek. A per óriási feltűnést keltett és azzal zárult, hogy ennek az évnek karácsony estéjén Mrvát a bosszúra éhes cseh összeesküvők lakásában tőrrel agyonszurkáltak. Ollcot Is el akarták tenni láb alól, de Ollc továbbra is A legkeresettebb fajokból, garant üt fajtisztán, úgymint amerikai sima és gyökeres alanyvesszőt szállít: DASPAR! FR. Medgyes Kedla$, Árjegyzék kiv - natra ingyen!!! kitartott a monarchisztikus állameszme szolgálatában és mindig módját találta, hogy a cseh nemzeti mozgalmat már csirájában elfojtsa. Az osztrák kormány hálás volt tevékenységéért a udvari tanácsossá emeltette és elhalmozta jóindulataival, A legmegbízhatóbb ember, jelentették róla a bécsi udvarban. Pár évvel a forradalom előtt Olic visszavonult a magánéletbe. De a nagyháboru kilendítette Ollcot le nyugalmából és előkészítette lelkében a döntő változást. Dr. Bones, későbbi külügyminiszter, akkor még kereskedelmi Iskolai tanár felesége, Hanna, barátnője volt Ollc leányának és Benesné rávette a leányt, hogy győzze meg apját a forradalom szükségességéről és nyerje meg a nemzeti ügynek. Sikerült is neki. Senki sem sejtette, hogy Masaryk professzornak éppen az Olic lakásában van elhelyezve húsz iratokkal és levelezésekkel teli bőröndje, amelyeket a rendőrség mindenütt kerestetett, mert Masaryk abban az időben már kérlelhetetlen forradalmár hírében állott. Amikor Benesnek külföldre kellett ‘menekülnie, a forradalmárok összes titkos iratait Olic vállalta megőrzésre, nem törődve, hogy élete veszélyben forog. Egy szép napon azonban a rendőrség a külföldi összeesküvőknek egy vigyázatlan kurírját elfogta. A kurir Parisból jött a forradalmárok üzenetével, amely egy gombba voltak belevarrva. A rendőrség leleplezte és e felfedezés alapján megállapította, hogy Ollc is részes az összeesküvésben. Olicot Kramarc-al és dr. Rasinnal, akik odahaza Prágában készítették elő a forradalmat, letartóztatták és Becsbe hozták. Súlyosan elitélték mindhármukat, de Károly király megkegyelmezett nekik. Rövid idővel azután kitört a forradalom. Olicnak elfelejtették régi bűneit, a cseh történelem-lrás pedig felvette az „uj honalapítók“ közé, az alkotmányozó nemzetgyűlés, illetve a szenátus pedig a legnagyobb kitüntetéssel halmozta el. Bizalmas párbeszéd huszezeréves hölgygyei — Valaki fiatalabbat nem kapott, akit meginterjúvolna? — hallom az ellenvetést, de én már csak megmaradok a huszezeréves hölgynél. Különben is aktuális, mert csak most a napokban fedezték fel. A mai időkben, amikor már 15-16 éves korukban fedezik fel vagy a filmnél, vagy a rádióban azokat, akik az Istentől valami különös adománnyal vannak megáldva, igazán tisztelni kell ebben az újonnan felfedezett csodában azt a türelmet, amely nőknél meglehetősen ritka s amely képessé tette arra, hogy csekély húszezer esztendeig várjon arra a pillanatra, amíg felfedezik. De már maga a felfedezés módja sem mindennapi. Ugyanis nem a rádióban fedezték fel, nem Is valami szemes filmrendező, hanem egyszerű kerti munkások, akik ásás közben akadtak rá a földben. Fő az, hogy most már előttünk áll és kérdéseket Intézhetünk hozzá azokra az időkre vonatkozólag/ amikor még „világát élte“. _ Minden hölgynek van valami specialitása. Feltűnően szép haj, angyali kezek. Isteni hang, vagy ezekhez hasonló emberfeletti dolgok. Kérdést intéztünk tehát az uj sztárhoz is, hogy mi újat merészelt hozni ezek után, mi az ő kiválósága, mert amint tapasztaltuk, sem szép fogsora, sem gyönyörű hajkoronája nincsen, ami nem is csoda, ha a korát tekintetbe vesszük. — Pedig asszonyom, fő a rendkivüliség... — Nem elég rendkívüli az, ha valaki húszezer esztendő múlva mutatkozik be? — kérdezte méltatlankodva. — önnek tehát ez a specialitása? Mindenesetre eredeti, de vigyázzon, mert ennek alapján elnevezték prehisztorikus nőnek, ami sok kellemetlen félreértésre adhat okot. Ugyanis nagyon sok hordozója van e név szinonimájának, akiket hisztérikus hölgyeknek neveznek. Ez pedig korántsem olyan érdekes, mint az On neve. — Ja, de most jut eszembe, ön körül a megtalálók állítása szerint különböző drága ékszereket találtak. Mondja, már akkor is hordtak ékszereket és hogyan? Ugylátszik, a nők húszezer esztendő alatt semmit sem változtak. Legalább azt mondja meg, mi célt szolgált akkor az ékszerek viselése, mert ezen a mai kor tudósai sokat vitatkoznak. — Ugyan kérem, ne legyen naiv, tudják azt jól minden idők férfiai — és fölényesen elnéz a fejem felett... — Borzasztó, most jut eszembe, hogy önt jégtömbök között találtak. Tehát a glaciális időkben élt. Mondja, milyen volt akkor a bundavíselet, milyen fazon, miféle anyag, fóka, nyest, hermelin? — Medve, egyszerű medve bőr. Minden fazon nélkül csak a test körül csavarva, — Es fókával éltek? — Az csak természetes. Hanem okos ember volt az a maguk Madácha a fókákkal... Csak akkor még fordítva volt: sok a fóka, kevés az eszkimó. De természetesen azok a jó idők lejártak. Sajnos. Most már, amint látom a poétájuk jövendölése van megvalósulásban... — Apropos, ön a jégkorszakban élt. Mondja, ml a véleménye. Igaza volt Arrhenius tanár urnák, aki a glaciális és interglaciális időszakok rövid váltakozását próbálta magyarázni, azáltal, hogy sok, vagy kevés volt az oxigén. — Mi az az oxigén? — Pardon, nem szóltam semmit. Utóvégül nem ts tudhat mindent még egy prehisztorikus hölgy sem. — De a beszéd keletkezéséről csak tudna valamit mondani. Igaz, hogy önök még csak artikulatlan hangokkal próbálták kifejezni érzelmeiket és gondolataikat? A prehisztorikus hölgy elszégyeli magát erre a kérdésre. — Hogy tételezhet fel ilyet rólam, mondja és látszik rajta, hogy el szeretne pirulni. Egy kissé azonban öregebb annál, semhogy ez sikerülhetne. Különben láthatja, hogy ketten egész jól tudunk elbeszélgetni, ha nem kérdez szamárságokat. — Asszonyom, ön sok mindent tud, ön nagyon szellemes is a tetejébe, sokáig szeretnék még beszélgetni, de már nincs hely a lapban. Egy pillanatra azonban még visszatart: — Egy bizalmas kérdést: Nincs önnek ismeretség* a színházak körül? Vagy Hollywoodban? Filmdíva szeretnék lenni... (j.) k—1 32 LE ES REGÉNYEK & £ K—J FAYARD : szeretni gyötrelem 32 l. 1—4 M SZEDERKÉNT! ANNA ; FELSZABADÚLTAK ...............................................- - 32 L. körmendi : VIA BODENBAOH - - 32 L. B KAPHATÓK A mimmmík i Cluj-Ko'ozsvár, Str. Re<ţ. Maria (Deák F. u.) l.
