Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-25 / 297. szám
XV. ÉVF. 296. SZÁM. KeletiUjs&g 3 SSJHSM' <3319 Gróf Bethlen Györgyné, Makkal Sándorné, Boros Györgyné és Neuherger Zsigmondné a kolozsvári nőegyletek elnöknői véleményt mondanak a nőkérdésről „Mennyiben járulhat hozzá a nő a gazdasági helyzet megjavításához?“ Megértés, szeretet, válogatás nélküli munka, optimizmus; ezek vezessék a mai nőt, ha a válság enyhítésén akar dolgozni (Kolozsvár, december 24.) „Mennyiben iá- ruinat hozzá a nő a gazdasági helyzet me a javításához?^ Ezt a kérdést intéztük a kolozsvári ■ nőegylotek elnöknőiliez, akik leginkább- vannak hivatva a problémára válaszolni s akik közismerten széles látókörű, magas intelligenciával rendelkező, Kolozsvár társadalmi életében vezető szerepet vivő asszonyok. ; „Megértés, gyöngédség, szeretet,“ Első utunk erői Bethlen Györgynéhez. a katolikus nőegylet elnöknőjéhez vezetett. Karácsonyi foglalatoskodás közben leptük meg a grófnőt. Zöld fenyőágakat rendezgetett, hogy a lakás mindén részében ott illatozzon ez a kedves, illatos karácsonyi szimbólum. — Nagy rajongója vagyok a virágnak — mondja finom, megvesztegető mosolyával — s különösen kedvelem a fenyőt. Olyan kedves, hangulatos. Szeretem, ha karácsony körül tele yaii vele a házam. A nagy szalonba invitál. Azt hittem, hogy yirágpskertbe lépek. Nagy cserép fehér ciklámen. a vázákban rózsaszín és vérvörös szegfűk, zöld fenyő, barka, csupa szili, csupa illat... Rátérek jövetelem céljára. — Mi a véleménye grófné — kérdem — a no hozzájárulhat-e asulyos és lehangoló gazdasági helyzet megjavításához és mennyiben, mivel I — Föltétlenül/— mondja — a ma asszonyának minden szociális megmozdulásból ki kell vennie a részét. Ma sokkal több oldalubb életet udi élnünk, mint eddig, mert mig régen csak anya és feleség volt a nő, ma ezenkívül mindent el kell követnie, hogy családja gondjainak hordozásából is részt kérjen magának. Á gazdasági krízis olyan nagy. hogy rövidesen megoldani szinte lehetetlen. Merészség volna arra gondolni, hogy mi, gyönge nők. szabadítjuk meg a világot a nyomortól,, a szenvedéstől. De mindenesetre könnyithetünk a helyzeten. Ha kell. a munkánkkal, de még inkább asszonyi létekből fakadó megértéssel, gyöngédséggel és végtelen, mely szeretettel. , — Bármi tegyen az. amit a nők végeznek, minél több lelket kell belevinniök és mindig azzal a meggyőződéssel _ dolgozzanak, hogy az ő munkájuk is előbbre viszi az emberiség sorsát. „Csak várni nem szeretek.“ Boros György unitárius püspök felesége a következőképpen látja a helyzetet: , — Ma legnehezebb a tanult nőnek — kezdi. Minden évben ontja magából a sok iskola a végzett embereket, az elhelyezkedés pedig a tehetetlenséggel határos. Mit tesz az egyetemet végzett állásnélküli nők többsége? Vár. Fiatal évei egy nagy. kinos várakozásban telnek el. Ezt pedig nagy hiba. Soha egv percig sem szabad várni semmire. Hozzá kell fogni, haladéktalanul valamihez, ami a megélhetést valamilyen formában biztosit ja. mert minden munka szén. ha tökéleteset tudunk produkálni benne és ha h::levesszük a munkánkba az intelligenciát, Bőrmunkákat mutat, melyeket leánya. Ve- ••snc. Boros Dodi készít s amelyek páratlan kidolgozásukkal, művészi tervezésükkel annyiszor nyertek aranyérmet, nagyobb kiállításokon is. — Látja — folytatja — nagyon rentabilis- nek tartom például az iparmüvészetet a nők részére. Megkérdeztem, hol voltak legutóbb kiállításon? — Prágában. Reiehenbergben. Gobienzban, Budapesten. Most készülünk a tavaszi milánói kiállításra. Áprilisban tesz. — Egyszóval méltóságos asszonyom az ipari pályán való elhelyezkedést ajánlja a nőknek? ügy van. Ha minden nő tulteszi magát a kicsinyes előítéleteken és a Nyugat példáját követve nem válogat a munkaalkalmakban s lehetőleg maga vág magának uj csapást valami nj iparágban, munkája feltétlenül eredményes tesz. „Keep smiling.“ — Mosolyogjunk! Ezután Makkal református püspök feleségét látogattam meg Király uccai otthonában, a ref. püspöki palotában. — Véleményem szerint — mondotta Mo.kkai püsnükné. — a gazdasági helyzet válságát csak a férfiak oldhatnák mea- Mi nők. iaaz. keveset segíthetünk a .helyzeten De segíthetünk. A családban. a társadalomban, mondjuk a társaságban és a jótékonysági munkában való részvételünkkel. Hu teljes lélekkel dolgozunk, kétségtelenül elviselhetőbbé tehetjük a helyzetet. — A családi életben az igényeknek a leszállítása. a beosztó«, takarékosság az asszony dolga. Neki kell ezer kitalálással lehetővé tenni, hogy ne szenvedjen szükséget a család a szőkébb viszonyok között sem. Az igények leszállítását áldozatos, békés, derűs szívvel tegye, legyen erős. vidám, kedvét ne veszítse el. Az ilyen asszony meg fogja tartani a családban a remény séget. a csüggedő férfiben a lelket és a gyermekekben felébreszti a jobb jövőben való bizakodást. Minden nőnek az amerikai, felhívást kell szem előtt tartania: ..Keen smiling“. (Mosolyogjunk!). — Nem közömbös a köz szempontjából, hogy egy-egy család, hogy viseli el az életet, mert minden család, mely a maga helyzetét megjavítja. az általános helyzeten is javit egy parányit. —---- —-------■“«■«■■sraas», • — A gazdasági helyzet javításában, vagy legalább is a nyomor enyhítésében fontos szerepük van a különböző jótékonysági intézményeknek- De minden nő tehet valamit a szegények érdekében a szociális egyesületek keretein kivid is. S ha nincsen módjában az anyagi támogatás, egy-egy jó szóval, simogatással. vigasztalással sok könnyét letörölhet.-- Szociálisabbnak. emberibbnek lenni, mindig a szeretet parancsát követni! A nő és a világbéke. özv. Nevberqer Zsigmondné. a zsidó nöegy- let elnöknőjének véleménye: — A gazdasági helyzet megoldásán és megjavításán már sokkai nagyobb emberek, szakértő köz- és nemzetgazdászok vitatkoztak és gondolkoztak. Hogy mennyire eredmény nélkül, azt a inai szomorú helyzet, mutatja. — A nőnek a mai helyzetben a családon belül legfőbb feladata a család egyensúlyát fenntartani. amit csak úgy tud elérni, ha megértéssel fogadja a mai viszonyokat— Fontos feladata lenne a mai nőnek a világbelié elősegítése, hogy nemzetközi összefogással a kölcsönös szeretet hirdetésével és gyakorlásával lehetetlenné tegye az egymás elleni gyűlölet szitását. Mert. amig az államok egymás ellen állig felfegyverkezve állanak, addig általános gazdasági problémák megaldását remélni sem lehet. Ez a négy nyilatkozat, azt hisszük, pontos helyzetképet ad s olyan tanulságokat rejt magában. amelyeket minden mai nőnek meg kell fontolnia. , . . Igenis, a nőnek módimban van enyhíteni a helvzet súlyosságán. De százszázalékosan nőnek keli lennie.' ma inkább, mint valaha. Minden munkát meg kell fogni, fáradhatatlanul kell küzdeni, felülemelkedni a hétköznapokon, szaval örök-nőnek lenni, akit egyformán foglalkc)z: tatnak a nagy emberi problémák és az apró házi gondok. _ .. , „ ... Brrjko Erzsébet. olasz követ milliós jutaléka fölött összetűztek Manoileseu volt és Hadgearu jelenlegi pénzügyminiszterek (Bukarest, december 24.) A bukaresti lapok pártállásaiknak megfelelően, igen éteriken' foglalkoznak azzal a szenvedélyes pártbeszéddel, amely 'Manoileseu volt pénzügyminiszter és Madgearu jelenlegi pénzügyminiszter között zajlott le a szenátus utolsó ülésén. Manoilescu- nak a kormány pénzügyi politikájáról mondott kritikájára Madgearu olyan ügynek a IV- szegetésével válaszolt, amelynek emlegetése vádképpen is hangzott el. de amely rendkívüli érdekes esetet világit meg a múltból. Manoileseu volt miniszter és volt bankkormányzó kifogásolta, hogy a kormány a pénzügyi javaslatokat túlságos nagy gyorsasággal hajszolja keresztül s nem enged idői azoknak meg az áttanulmányozására sem. Madgearu miniszter erre a kifogásra hevesen támadt neki Manoilescúnak s azt hangoztatta feléje, hogy 1927-ben az- Averescu-kor- mány idején Manoileseu. mint pénzügyminiszter szégyenletes kölcsönszerződést kötött Olaszországgal. E szerződések értelmében Romániának nemzetvédelmi célokra felszereléseket kellett rendelnie és átvennie Olaszországtól. — Maga engem akkor megakadályozott — mondotta Madgearu miniszter — hogy felfedjem a leplet: az egész ügyről s a szégyenletes kulissza-titkokról. Nincs cs nem is tehet erkölcsi jogosultsága arra, hogy most kritizáljon. A parlamenti éijeií ülése megszavazta akkor a kölcsönszerződést. Potarca kormánypárti szenátor, volt miniszter közbeszól’ és elmondja: a minisztertanács annak idején hozzájárult ahhoz, hogy Volpi volt olasz pénzügyminiszter ve- jének. Ruspoii grófnak a kölcsön közvetítéséért jiiárirüüln te" sen Románia. Manoileseu ingerülten mondja, hogy nem volna megengedhető szövetséges állam vezető kormányférfiujának ilyen aljas megrágalma- zusa. — Ön is aláírta ezt a szerződést, — mondotta. Madgearu miniszter. Manoileseu kijelenti, hogy Iluspoli akkor Olaszországnak párisi körete veit és apósa. Volpi. pedig pénzügyminiszter. Tiltakozik az egész vád ellen és az ellen, hogy nem úgy járt volna el a maga részéről, mint ahogyan el kellett járnia. Az egész váddal meggyanúsítják egv szövetséges ország hivatalos személyiségeit. Madgearu miniszternek azzal a kijelentésével záródott le a vita, hogy ő fenntartja állításait. Ugylátszik azonban, hogy a parlamenti összeszólalkozás után a kényes ügynek a vitája nincsen lezárva s úgy Manoileseu. aki pénzügyi alminiszter volt akkor, mint Mad- geavn. fognak még erről nyilatkozni. e-jiiiniiiiiiiDiiiiiininiciiiiiiimiiiniiiinimiiciiiniiiiiiiiniiiiimminiiiiiinmitimtnimitnmiiiimHt« URANIA MOZGÓ Sf Karácsonyi ünnepek alkalmával Ronistraalpoh" | Pad és Palackon | i világhírű komikusok első németül beszélő fi'me. | 2 éra; könnyekig hsfö Iracaiäg. öniiiiüiiuinmiiiimiiuiiiiimiMiEiiiiiiimiiiUiiiiiiiiiiiiciimiiiiininiiiuiiiiiiiEJimiiiimoiiniiMMK.'» ......... ..................................................-........ Újévi ajándékot vegyen Griinid és Sínt no! ÉnalMtéten Clnj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 12. - Telefon : 981. Gyapjú, bársony és mosó anyagok nagy választékban és mélyen leszállított árak mellett g Nagy maradékvásár. kaphatók. Nagy maradék vásár. Ites onpii gyermekeik részére csali LiísÉsl-fíis Bilra erjniet íiasználaali. Kapható minden gyógy* tárban cs dragueriában Uü Ára 20 lej.
