Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-02 / 252. szám
e KUETlUjSXG XV. ÉVF. 252. SZÁM. Ha Kolozsvár közgyűjteményei felett szem-| lét tartunk, azt lehet megállapítanunk, hogy, azok egyik része az inkább zártkörű tanszer-1 múzeumok jt'\gével bir, másik része pedig helyszűke miatt egyelőre terjeszkedni nem képes. Már pedig ilyen körülmények közt múzeumaink nehezebben elégíthetik ki azon közművelődési igényeket, amelyek Erdély egykori fővárosát történelmi múltjánál és földrajzi fekvésénél fogva, mint kulturközpontot jelenleg is méltán megilletik. A kolozsvári magyar egyetem alapítását megelőzőleg, azaz ezelőtt 60 évvel a helybeli látnivalók sorában csak az Erdélyi Muzeumegy- let gyűjteményei állottak a közönség rendelkezésére. A régiségtár a ..Gubernium“ Torda uccai földszinti helyiségeiben a mai központi egyetemi épület helyén, a természetrajzi gyűjtemények és az éremtár pedig a Mikó (Muzeum) kertben voltak elhelyezve, ahol az állattár jelenleg is megtekinthető. Csak jóval később keletkeztek rendre a 48—49. tört. Ereklyemuzenm, továbbá az Iparművészeti Muzeum, majd ezelőtt 30 évvel az EKE múzeuma, legújabban pedig a Muzeul Etnografie. Az európai rokon gyűjtemények fejlődése természetszerűleg az EKE akciójára is hatással volt. A mostani viszonyok nem alkalmasak jubileumok ünneplésére, de azért még sem térhetünk egyszerűen napirendre bizonyos jelentős kulturális évfordulók felett, mint amilyen pl. a Mátyásházi muzeum f. évi 30 esztendős fennállása, mely emlékezetes és szép kulturmozga- lom képét varázsolja lelki szemeink elé. Hiszen egy emberöltő már fokmérőnek tekinthető valamely közérdekű intézmény múltjában, pláne, ha ezalatt az időszak alatt az illető alkotás be is váltotta a hozzáfűzött reményeket. Tehát a 30 éves Kárpát-muzeum, melyet eddig vagy százhúszezer ember látogatott meg, megérdemli, hogy visszapillantsunk arra az emberöltőre, amelynek folyamán méltóvá igyekezett válni a nevezetes történelmi kerethez és hangulathoz, amelyet neki Mátyás király szülőháza nyújtott. Nemcsak az átutazó turistáknak, hanem a tanintézetek testületéinek is kedvenc színhelyévé fokozódott a Mátyásház történelmi múltja, restaurált helyiségeinek néprajzi és tájrajzi érdekességekkel megtöltött tartalma, melyek jellegzetes erdélyi különlegességeket, tősgyökeres eredetiségeket tárnak a szemlélő elé nemzetiségi különbség nélkül. . Hogy pedig ez a gazdag anyag három évtized alatt egybegyülhetett, sőt még emelkedett értékében, az a muzeumalapitó és fentartó EKE-nek és mindenkori vezetőségének az elévül hetetlen érdeme, mely a Mátyásházat hozzá méltó kulturális értékek tárházává avatta. Ha a muzeum előszobájában memento gyanánt nein állana ott egy nagyított fénykép a fényes megnyitó ünnep szemléltetésére, talán nem is tudná az utókor elképzelni azt a nagyszerű látványt, amely 1902 október 12-én nyomban a Mátyás-szobor leleplezése után és ugyanazon bel- és külföldi notabilitások, a városi polgárság és a falvak népviseletben megjelent lakosságának képviselői jelenlétében nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül a Mátyásház udvarán lefolyt. Hogy pedig a Mátyásház történelmi emlékű épületének a helyiségei ma már szűkké váltak és kibővítésre szorulnának, viszont arról tanúskodnak, hogy nemcsak az EKE, hanem az adakozó nagyközönség is megértették a muzeális tárgyak megbecsülésének, védelmének a szükségességét és közszemlére állításának a közokta- tásszerü horderejét. Hiszen a múzeumok nevelőhatása a tanuló ifjúságra és a felnőttekre nézve egyaránt kétségtelen, idegenforgalmi szempontból pedig azon célt szolgálják, hogy a helyi nevezetességeket lehetőleg egy helyen találják meg az érdeklődők. Az EKE szerény anyagi eszközökkel, de önzetlen kitartással minden lehetőt elkövetett, úgy az alapítás, mint a fenntartás körül, hogy a Kárpát-muzeum megfeleljen nemes hivatásának, éppen ezért ezen külföldön is elismert kultúrintézménynek a Mátyásház kebelében történt 30 év előtti megnyitása és a közforgalom számára való ünnepélyes átadása olyan nevezetes mozzanat, illetőleg várostörténeti alkalomszerűség, amiről most csak elismeréssel lehet megemlékezni. Minthogy pedig a tények alig választhatók el a személyektől, ennélfogva önkéntelenül fölvetődik a kérdés, hogy tulajdonképpen kiknek van oroszlánrésze a muzeum megalapításában? íme, a főzászlóvivők névsora, amint következik: gr. Bélái Ferencné a múzeumi alap javára néprajzi bált rendezett, Cserey Jánosné az első nagyszerű tárgyadományozó, gr. Kuun Géza külön szakosztályt szervezett a néprajzi eszmék ébrentartására, br. Feilitsch Arthur kieszközölte a Mátyásház átengedésének a végleges jóváhagyását, dr. Hermann Antal megindította a toborzást a lelkes munkára úgyis, mint a muzeum kezdeményezője, Radnóti Dezső rendezte a sorsjátékot, Szvacsina Géza polgármester a Mátyás-szoborpályázat mintáit ajánlotta fel a Mátyás-szoba számára, dr. Jankó János vállalta az országos gyűjtés vezetését, dr. Se mayer Vilibáld rendezte a néprajzi, dr. Hankó Vilmos a fürdőügyi tárgyak kiállítását, természetesen valamennyien buzgó munkatársaikkal együtt és az egyesület tisztikarával karöltve. A még ma is élők folyton ritkuló kis gárdája élén dr. Szádeczky Lajos többekközt a felsőbb körök érdeklődését is fölkeltette és adományozásra birta, Sándor József pedig egyéb érdemei mellett, a 48-as tört. ereklye-muzeumot is az EKE gondjaira bizta. íme, ezek dióhéjban a föalapi- ták megörökítésre érdemes fontosabb ténykedései. Ami pedig a Kárpát-muzeum jövőjének, rég tervezett kibővítésének illetőleg tájrajzi, turista és sportirányu átcsoportosításának a kérdését illeti, az tisztán attól függ, hogy a jövőben milyen szerep vár a vidéki látnivalókra az idegenforgalom állami megszervezésénél, melyet hir szerint külföldi mintára készülnek megvalósitani. Addig is hajtsuk meg a méltánylás lobogóMerev Ízületeknek azonnali enyhülés Gyorsan megszabadul hatunk-az izületi ás izom- fájdalmaktól és e testrészeink merevségét is hamar megszüntethetjük. Alkalmazzunk kevés Sloan's Liniment-et enyhén — erős masszírozás nélkül. Azonnal érezni fogjuk melegitó enyhitö hatását és a fájdalom elmúlik. Használjunk Sloan’s Liniment-et rheuma, zsába, ischias, hátfájós, ficamod ás, tő- résés mindennemű izom- CT fájdalom esetén is. P.niMBNT Egy Oveg ára 7B Lel me<7<3/, a fÜjdalmaA ját a Mátyásházi muzeumalapitás 30-ik évfordulóján az EKE által összegyűjtött és megőrizett népkinesek azon kulturális értékállománya előtt, amellyel ezen magyar társadalmi alkotásu népszerű turista egyesület Kolozsvár sz. kir. város törvényhatóságának az előlegezett bizalmát, a bel- és külföldi látogatóknak pedig az elismerését meghálálta és kiérdemelte — a kultúrtörténet javára. A nevezetes évforduló alkalmából pedig az EKE múzeumában egy diszoklevélszerú bekeretezett emlék-okmányt függesztettek ki az utókor számára. Merza Gyula h. muzeumigazgató. Erfarföan fsoges nappal megtámadták a birodalmi jeggígíM két alkalmazottját, eggikei közötök agyonlőtték és a pénzt elrabolták (Erfurt, október 31.) Ma délelőtt tiz órakor a Reichsbank erfurti fiókjának két alkalmazottját, amint a pénzintézetbe nagyobb mennyiségű pénzt akartak bevinni, ismeretlen tettesek megtámadták. A banditák és az alkalmazottak között harc fejlődött ki. A merénylők az egyik alkalmazottat agyonlőtték, a másik alkalmazottat pedig életveszélyesen megsebesítették. Ötvenezer márkát raboltak el tőlük, majd egy várakozó autóba vetették magukat és elrobogtak. A kormány hollandus aranyszakértője után maga Anghelescu bankkormányzó fogja megtekinteni a brádvidéki aranybányákat Captein holland szakértő fiz napig tanulmányozta az aranybányákat s elragadtatásának adóit kifejezést a vidék gazdagsága Üeiett (Déva, október 31.) A Iorga-rezsim alatt, az akkori hunyadmegyei prefektus, hosszas memorandumban ismertette a kormánnyal a brádvidéki aranybányák helyzetét s azokat a módozatokat, amelyekkel meg lehet nyitni a bányák termelését. Fontossággal birt ez a kérdés az egyre fokozódó hunyadmegyei munka- nélküliség miatt is, mivel a memorandum javaslatai szerint az állam a magánaranybányák bérét aranyban és utólag is hajlandó volt elfogadni s igy a termelés azonnal megindulhatott volna. Erre a memorandumra sokáig nem is reflektáltak Bukarestből, mig aztán a napokban konkrét érdeklődés érkezett. A kormány kiküldötte Capíein, hollandus aranyszakértőt a brádvidéki aranybányák meg tekintésére. Captein ur, aki legelőször a dévai prefekturán jelentkezett, tiz napig tartózkodott c mesésgazdag- ságu vidéken s nemcsak Boica, Brád, Nagyág, Abrud és Za- latna összes bányatermelési terveit tekintette meg és tanulmányozta át, hanem azok adatait a bányákban személyesen ellenőrizte s látogatása végeztével dr, Atirescu Ieronim hunyadmegyei prefektus előtt elragadtatásának adott kifejezést a vidék mesés gazdagsága felett, egyben sajnálkozását is, hogy a bányák nem dolgoznak a kellő intenzitással. Captein ur a 10 napos látogatás után visz- szautazott Bukarestbe, ahol jelentését megtette. Ugylátszik, ennek a hatására határozta el Anghelescu bankkormányzó, hogy személyesen fogja az aranyvidéket megtekinteni, ami annak a jele, hogy az aranytermeléssel maga a Banca Naţionala fog megfelelő formában foglalkozni s igy remény van arra, hogy a brádvidéki bányákban erősebb termelési munka fog megindulni, ami valutánk megerősítésének a szempontjával is kapcsolatba hozható. A hivatalos körök most Anghelescu bankkormányzó érkezését várják, amiről eddig még poutos értesítést nem kaptak, de mindennap betoppanhat. iiiMmimiiiiiiiiimEiiiinimiiiuiniiiiiiiiujiiiiiuiiinuimiiiiiiiiuiiiiiimuwiiiiiiiiiMMiMiiiiiitnim^ Tiszta való nem ámítás, Czlnknéi készül legszebb festés és tisztítás A harmincéves EKE=muzeum
