Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-30 / 276. szám

2 KntnOjsXG XV. ÉVF. 276. SZÁM. A botrány-pör happy endje Zsúfolt ház és tapsvihar mellett hirdették ki Pavel felmentő ítéletét A feljelentő távöllétével tüntetett, az ügyész megnyugodott az ítéletben A bíróság feláll, hogy kivonuljon, de még alig mozdítják el maguk alól a széket, mikor szokatlan esemény történik a tárgyalóterem­ben: hatalmas tans tör ki „éljen Pavel!“ kiál­tásokkal tarkítva, mintha legjobb szerepét énekelte volna el a művész a hallgatóság előtt. Nem lehet tudni, hogy va.i.ion melyik taps esett jobban neki. a rivalda előtt elhangzott, vagy pedig ez, amely a sajnálatos esemény boldog megoldását jelentő befejezése alkalmával rob­bant ki. CAB1STO grófnő jön a Corso JTfongébaK (Kolozsvár, november 29.) Kedden délelőtt 12 órára tűzte ki a törvényszék a Pavel-ügy itéletkihirdetését. amely alkalomra már egy­szer az elmúlt kedden felvonult az érdeklődő közönség, akkor azonban váratlanul orvos­szakértők vizsgálatának rendelte alá a bíró­ság a vádlottat. A kirendelt orvosszakértők megvizsgálták Pavel Constantint.' elkészítet­ték jelentésüket, benyújtották a törvényszéki tanácsnak s igy most már semmi akadálya sem volt annak, bogy az Ítéletet végre ki is hirdessék. A kíváncsiak ostroma. Jóval tizenkét óra előtt, már alig lehet mozogni a törvényszék második emeleti folyosóján s a negyedik szekció szolgája fejcsóválva nézi a tömeget, amelynek kis hányada sem fér be a szekció tárgyalótermébe. Tudniillik éppen ez a legkisebb tárgyalóterme az egész törvényszéki épületnek. Pavel Constantin komoly arc­cal, de az izgalom minden jele nélkül sétál végig a fo­lyosón, egy-egy Ismerősével áll meg néhány szóra, de senkivel sem beszél hosszasabban. Talán százon is felül van már az érdeklődők szá­ma, mikor kikiáltja valaki, hogy a 112-ös szobában, a legnagyobb tárgyalóteremben hirdetik ki az ítéletet. Hadd férjen be mindenki. Megindul a tömeg az első emeletre s valósággal megrohanják az emberek a ter­met, hogy minél jobb helyet biztosítsanak maguknak. Feltűnően sok a nő a közönség soraiban. A legtöbb az Opera művészi és másfajta személyzetének tagja, de sokan vannak, akik teljesen indifferensek s csak a kíváncsiság hozta őket ide. Feltűntek már a Vulpeanu- ügy tárgyalásán is. Távol maradt a feljelentő. Több mint fél óra telik el, mig bevonul a törvény- széki tanács: Ienciu elnök és Drágósán szavazóbiró. Bireescu főügyész üi a közvádlói emelvényen, Colfescu ügyész helyén, aki Bukarestbe utazott s igy nem tu­dott megjelenni az 'ítéletkihirdetésnél. Popa és Xantc- pol védőügyvédek elfoglalják helyeiket, sehol sem le­het azonban látni Marius Ificulescut, a feljelentőt, sem pedig ügyvédjét, dr. Fabiust, akik pedig eddig ponto­san megjelentek a tárgyalás minden szakaszában. Pavel Constantin és Mitica lonescu, a két vádlott egymástól távol ülnek, köztük újságírók. Ienciu elnök mindenekelőtt a szakorvosok vélemé­nyének megállapításait olvastatja fel a jegyzővel. Az orvosok konklúziója röviden annyi, hogy vizsgálatuk alkalmával semmi olyat nem állapítottak meg Pavel Constantinon, amelyből árrá lehetne következtetni, hogy természetellenes szexualitása Semmi olyan kö­rülményt nem találtak, ami bármiféle szabálytalan­ságra mutatna testi, vagy lelki életében. Bireescu ügyésznek semmi hozzászólása nincs az orvosi véleményhez. Xantopol dr., akinek joga volna most újabb védő- beszédet tartani, csak néhány szóval mutat rá arra. ' hogy miután az orvosi jeleptés is megerősítette állás­pontjukat, a felmentés magától értetődő. Popa Ádám dr. kijelenti, hogy sem a bizonyítás, sem a törvényszék megállapításai nem adnak olyan gyanúra okot, mely a Pavel Constantin ellen felhozott vádat alátámasztaná r igy' újból felmentést kér. , rf/,ZÓUtja az elnök a bot 'lien nem merültek fel újabb bizonyítékok. Meg rany-port megindító tencristát. ...... , . „ , , ... , . , , liapitotta azonban a rendőrség, hogy a gyilkos- Elfutott a magánvád - szói közbe Xantopol dr 1 gyvédnek több menyasszonya volt., Egyik a közönség nagy derültségére. J .lenyasszonya nemrégiben hirtelen meghalt. A * Ezután dr. Fabiust szólítják és keresik, az ügyvéd azonban, aki néhány perccel azelőtt még benn volt s Ezután mindenki rohant Pavel Constantin felé, hogy először gratuláljon neki. hérfiak es nők vetik a nyakába magukat s úgy csókolnak. őszinte örömmel, bogy Pavel Constantin való­sággal le kell fejtse magáról az ölelő karokat. A fiatal Mitica ioDescunak, aki különben ügyes, jókéDÜ fiatalember, ugyancsak kijut a női- és férficsókokból, ha nem is annyi, mint a volt igazgatónak. Jó néhány nercig tart az ünneplés. Pavel Constantin a kabátját is csak nagy nehézségek után tudja magára ölteni s végre elindul ki­felé a törvéB,yszék épületéből, ahova bizonyára nem a legjobb emlékekkel fog visszagondolni. Mikoi a folyosón végigmegy, néhányan fényképezőgépeket szegeznek neki s nem lehet csodálkozni rajta, hogy a kitűnő színész vi­gyáz arra. hogy megfelelő arckife.iezés kerül­jön az érzékeny lemezekre. Beszélgetés a felmentés után Pavellel, i visszahelyezését várja Délután három ólakor Pavel Constantin lakásán, az Egyetem uccában. az Első Erdélyi Biztosi tó palotájában vagyunk. Percekig kell várni rá, mert éppen telefonon fogad szeren- isekivánatokat felmentése alkalmiból. Mindenekelőtt átadjuk neki Isac Emil művészeti vezérl'elügyelő üzenetét, aki bizto­sítja, hogy elejétől fogva meg volt győződve arról, hogy máskép nem végződhetik az ügy, mint ahogy végződött. — Igen. tudom, felhívott telefonon is és gratulált. — mondja Pavel Constantin még mindig azzal a közönyös arckifejezéssel, amely az itéletkihirdetés alatt is feltűnt. — Egészen kábult és fásult vagyok. A mult héten még tudtam valamennyire rea­gálni az eseményekre, de most már annyira kifáradtam, hogy nem is tudom tulajdonkép­pen teljesen számbavenni, hogy mi történt ve­lem. — Mit csinál most az igazgató ur? — Néhány napig abszolút pihenésre van szükségem, hogy magamhoz térjek. Talán meg is szököm a városról egy-két ngpra, mert azt hiszem, csak úgy tudom biztosítani az abszo­lút nyugalmat, ami nélkül nehezen tudok visz- szazökkenni a rendes kerékvágásba. Eleiétől fogva tudtam és éreztem, hogy nem ítélhetnek el. de a kálvária egyes szakaszai annyi meg­rázkódtatást hoztak, hogy nem lehet csodál­kozni mai lelkiállapotomon. Megemlítjük a magánvád képviselőjének távolmaradását az itéietkihirdetésnél. — Ez bizonyára taktika dolga volt. Való­színűleg ki fogják használni azt a nyolc na­pot, amit rendelkezésükre bocsát a törvény s igyekezni fognak minél tovább _ huzni az ügyet, hogy kitolják azt az időt. amikor ők ke­rülnek majd a vádlottak padjára. — Gondolkozott már bizonyos megtorló lé- pés^ksn f — Magától értetődik, hogy megfordult ez a kérdés a fejemben, de még egyáltalában nem kristályosodott ki bennem az ezután következő lépés* Valósággal berohan most a szobába Bo- bescu. az Opera ismert karmestere. Pavel nya­kába borul s percekig öleli és csókolja. — Tudtam én előre — mondja. Pavel tovább folytatja: — Nem tudom, hogy az állam, illetve a köz­oktatásügyi minisztérium mit fog tenni velem, de tény az. hogy én azt várom, hogy úgy tár­sadalmilag. mint anyagilag, százszázalékosan rehabilitáljanak s visszaadják nekem azt a tisztet, amelyet elfogultam mindaddig, mig meghurcoltatásom meg nem kezdődött. Jogta­nácsosaim szerint teljes joggal követelhetem visszahelyezésemet s remélem, hogy ez meg is fog történni. " — Még csak az orvosi vizsgálatról szólok néhány szót. Ez volt az utolsó korbácsütés raj­tam. Visszautasíthattam volna, mert semmi sem hatalmazza fel a bíróságot ennek elrende­lésére, de elviseltem ezt is. mint az előbbi üté­seket, igazam tudatáoan. Elbúcsúzunk Paveltől. átadjuk Bobescu karnagynak, aki izgatottan várja már, hogy megtárgyalhassa vele a felmentő Ítéletet s az azáltal kialakult uj helyzetet. ísz. b.) GCC+ tárgyalóteremben, most már nem található, hiába ki­áltja ki a szolga nevét a folyosóra, csak nem jelent­kezik. 9 bakaresti gyilkosság 8gyébsn a vizsgálat ments kcrölínéngelsí talált a soffőr mellett (Bukarest, november 29.) A Militar uccailra még nem rendelték el, de ez is be fog követ- ablógyilkosság ügyében a letartóztatott soffőr, kezni- Ez a vagyon mintegy 30 millió lejt tesz ki. A fogságban levő Tudor Dumitrescu nevű soffőr érdekében egy mentőtanu jelentkezett a rendőrségen, egy Constantinescu nevű korcsmá- ros, aki azt adta elő a rendőrségen, hogy a soffőrt igen rendes embernek ismerte. Neki el­mondotta a soffőr. hogy milyen ajánlatokkal ostromolta az ügyvéd és hogy mindenképpen rá akarja birni a gyilkosság elkövetésére. eány családjának is jogtanácsosa volt az ügy­véd s egy peres ügyben ezt az Opescu nevű családot anyósával szemben is képviselte. A vagyonzárlatot a meggyilkolt asszony vagyoná­Meghalt Zínovjev, Trockij sógora Az elnök megcsóválja a fejét s ezután Pavel Ccn- stantint kérdi meg, van-e még valami mondanivalója? — Semmi — m jndja kemény hangon az Opera volt igazgatója. Mitica Ionescunak hasonlóképpen nincs mit mon­dania s igy a törvényszék visszavonul. Akár százszoros pénzt lehetne ajánlani Pave! fel­mentése mellett, akkor sem akadna senki, aki fogadni merne. Mindenki meg van győződve a felmentő Ítélet­ről s ez nein is várat sokat magára. Felmentés és tapsorkán. Újtól megjelenik a bíróság s az elnök alig hallható hangon hirdeti ki. hogy Pavel Con­stantint és Mitica lonescut bűncselekmény hiányában felmentik az ellenük emelt vádak alól. Bireescu ügyész bejelenti, hogy megnyug­szik az ítéletben. Természetes, hogy a védőügy­védek is ugyanezt teszik. Pavel Constantin mosolygó arccal biccent a fejével. (Moszkva, november 29.) Zínovjev, az orosz kommunistavezér Moszkvában^ meghalt. Zinov­iev egyidőben nagy szerepet játszott, de azzal vádolták meg. hogy szakadárságot akar elő­idézni a pártban és ezért megfosztották állásá­tól, sőt a pártból is kizárták•' Zinovjev egyéb­ként sógora volt Trockijnak. Trockij nővérét vette feleségül- Zinovjev nevéhez fűződik egyéb­ként az a bizonyos levél is, amelyet Zinovjev az angol munkáspárt tagjaihoz irt a harmadik internácionáléhoz csatlakozás céljából és ame­lyet a konzervatív párt közzé tett é3 ezzel meg­buktatta az első munkáspárti kormányt. Zinovjev kitűnő szónok hírében állott, de Lenin nem szerette, mert külön utakon járt és túl radikálisan gondolkodott. Zinovjev Troc- kijjal egyidőben kezdett balodali ellenforradal­mat, szemben Boeharinnal. aki mint jobboldali forradalmár ellenzékicskedett a pártban. Troc- kijt később száműzetésre Ítélték. Zinovjevet pe­dig felszólították, hogy vonja vissza tanait és álljon el a további szervezkedéstől. Zinovjev ele­get is tett a felszólításnak, de Stalinnak meg­dőlt a bizalma benne és egyik kommunista kon­gresszuson ki is záratta a pártvezetőségből, sőt a pártból is. Zinovjevvel Stalinnak olyan ellen­fele szállott a sirba. aki egyedül mutatkozott komoly ellennek tervei keresztezésére és aki teljesen háttérbe szorítva is bizonyos körökben befolyását megtartotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom