Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-30 / 276. szám
XV. ÉVF. 276. SZÁM. KeletiDjsxg 3 «a lopja él» Mant Titulescu ellen Állítja, hogy a külügyminiszter az orosz paktum formuláinak egyikét letagadta (Bukarest, november 29.) Iorga, aki egy fél évvel ezelőtt még miniszterelnöke volt Komám ának s ebben a minőségében irányította többek között a román állam külpolitikai akcióit s igy az oroszokkal felvett tárgyalásokat is, most olyan súlyos kifejezésekkel fordul a nagy nyilvánosság előtt Titulescuhoz. amilyent ritkán használtak külügyminiszterrel szemben. Iorgának a napokban elhangzott szenátusi beszéde után nem meglepetés ez a Titulescu elleni újabb kirohanása, a hangnemben azonban ui tónus jelentkezik. Iorga a lapjában, a Neamul Romanesc-ben egyszerűen és röviden azt mondja, hogy Titulescu hazudott. Azt mondja, hogy elismeri a diplomáciai nyelv jogosultságát, ennek azonban nem szabad a közönséges hazugságig süllyednie. Titulescu azt . állítja, hogy a román-orosz tárgyaláson két szöveg-formula szerepelt és nem volt harmadik. Igenis, három formula volt. Ö nem ismeri a harmadik formulát, de kormányelnöksége alatt már két formula merült fel. amiket ő nem fogadott el. Az az uj formula, amit Vaida Sándor tárgyalási alapul elfogadhatónak talált. már csak a harmadik lehetett. E megállapításhoz súlyos kifejezéseket fűz Ti* tulescu tagadó magatartásához. A Cuvântul a Iorga állítását azzal egészíti ki, hogy a külügyminiszternek és a kormánynak sürgősén nyilatkoznia kell. A közvélemény kiváncsi ezekre a formulákra, mert mégis különös, hogy egy volt miniszterelnök a külügyminiszterről ilyen megállapításokkal beszélhet. Lembergften a íÖntető főiskolások száznál főbb zsidó diákot sebesitetíek meg (Lemberg, november 29.) Hétfőn példanélküli élességü diáktüntetések zajlottak le a lem- bergi egyetemen. A lembergi főiskolai hallgatók megtámadták a zsidó diákokat az egyetem épületében és még az uccán is verték őket. A zsidó diákok közül száznál többen megsebesültek. Harminchárom diákot letartóztattak. Hétfőtől kezdve az egyetem összes fakultásain szünetelnek az előadások. —-----------------■■ Hiába jönne Maniu futárja Miért nem vállalja Vaida a Maniu-kormány belügyminiszterségét? (Kolozsvár, november 29.) Bukaresti hir szerint Maniu Gyula futárt meneszt a kolozsvári palotájába bezárkózott Vaida Sándorhoz cs arra kéri, lépjen be a kormányba és vállalja a belügyi tárcát. Vájjon, milyen indokok vezethetik Maniut, ha ebből a hírből tényleg valóság lesz? Kétségtelen, hogy Vaida népszerűsége egyre nő — a kormány hátrányára. Azzal is tisztában van mindenki, hogy Vaida izoláltságában is vészé* delmes a kormányra nézve. A bukaresti Universul. Titulescu külügyminiszter szócsöve, minden alkalmat megragad, hogy Vaidán üssön egyet. Ez a manőver kétségtelenül megy egy darabig, de Vaida is megelégelheti a dolgot, ha pedig megszólal, nemesak kellemetlen perceket szerezhet Titulescunak, hanem könnyen kormányválságot idézhet elő. Nyilván ezek a szempontok vezették Maniut akkor, amikor felajánlotta a belügyi tárcát Vaidáuak- Az a kérdés azonban, hogy Vaida elfopadja-e az ajánlatot, vagy pedig a visszautasítás álláspontjára helyezkedik? Autentikus helyről nyert értesülés szerint. eay olyan kormányban, amelyikben Titulescu szerepel, Vaida semmiesetre sem foa részt venni. Nem érdektelen összefüggéseket keresni a visszautasító gesztus és Románia rózsásnak egyáltalán nem mondható pénzügyi helyzete között.. Bizonyos az, hogy Vaida visszavonulása szakította el az utolsó fonalat a román-orosz tárgyalások között. A román-orosz megnemtámadási szerződés kutbaesése vedig pénzügyi vonatkozásban nem csekély komplikációkat okozott. Tudvalevő, hogy a folyó évi költségvetést azért hosszabbítják meg április 1-ig. mert a januárra remélt népszövetségi támogatás egyelőre elmarad. Ezt jól tudta a pénzügyminiszter, aki az esetleges meglepetések elkerülése végett áthidaló javaslatot terjesztett a minisztertanács elé- Pel kell vetni azt a kérdést is. hogy a Nép- szövetség miért nem fogja Romániát olyan mértékben támogatni, mint ahogy az a megnemtámadási szerződés aláírása esetén bekövetkezhetett volna? A román-orosz egyezmény eszmé1 ' A {„mim ItpecbizMIíti m iUW '«rift ÓVSZER jét a franciák szorgalmazták. Jobbanmondva a szovjet kezdeményezte és Herriot miniszterelnök valóságos ultimátumot küldött a Vaida kormánynak: hogy záros határidőn belül feltétlenül kössék meg a megnemtámadási egyezményt. Közölte azt is, hogy az egyezmény megkötését a francia tőkések egy része is óhajtja. Mindaddig ugyanis, mig a két szomszédállam között egyezmény nem jön létre, a háború veszedelme fennállhat. Már pedig a francia töke nem hajlandó olyan álla mot támogatni, amelyben a háború lehetősége ve szélyeztcti a szent profitot. Azt sem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a román-orosz kérdésben a francia jobboldal is két csoportra oszlik. Az egyik csoport véleménye szerint a megnemtámadási egyezményt a gazdasági kapcsolatok felvétele köve! te volna, ami már eleve felkeltette a fran ciák féltékenységét. A másik csoport viszont azzal érvel, hogy a szabályozatlan kapcsolatok n Romániában invesztált tőke bizonytalanságát szimbolizálják, íme, igy kerülnek vonatkozásba egymással, Vaida bukása Titulescu pyrrhusi avö- zelme és pénzügyi bajaink. Titulescu a jobboldalnak azt a frakcióját képviseli, amely Oroszország további izolálását óhajtja a Balkán felé. A francia tökének Bukarestben is meg voltak a maga exponensei és döntő érvül azt hozták fel, hogy egy esetleges megnemtámadási szerződést gazdasági egyezmények követnék, amelyek természetes következményeképpen Oroszország követséget létesítene Bukarestben. Vaida erre az érvre kijelentette, hogy ez nem komoly szempont, mert Románia minden könyvkereskedése egy- egy szovjelkövetséa, hiszen a propagandakönyveket nálunk is akadálytalanul eladják és veszik. A francia orosz megnemtámadási egyezmény után aligha lehet arra számítani. _ hogy Franciaország támogassa Romániát a Népszövetségnél- Főként Herriot ellenezné ezt, akinek Titulescu legutóbbi párisi útja alkalmával nyomatékosai kijelentette, hogy Románia nem hajlandó megkötni az egyezményt, ami pedig a francia külpolitika ezidöszerinti irányvonalába esett. Vaida ezek után joggal mondhatja, hogy ő mindezt előre látta és inkább távozott a helyéről, semhogy később kudarcot könyvelhessen el. Es ezért nem vállalja most sem a belügyin iniszterséget. amely azt jelentené, hogy a felelősséget is hajlandó megosztani Titulescuval és a kormánnyal. I BBieTTE HEIM decemb. 2-án jön a Corso Mozgóba Tíóti Károly párisi áalanöja (Budapest, november 29-) A nem közönséges kolozsvári karrierek közé tartozik a Nóti Ká- rolyó is. Nóti kis kolozsvári újságíró volt. aztán hosszú ideig Pesten nyomorgott, míg végre Salamon Béla népszerű házi, szerzőne és az egyfel- vonásos bohózatok specialistája lett- Mikor aztán ezt is megunta, átrándult Berlinbe s rö- videsen egyike lett a legkedveltebb filmszcená- rium-iróknak- Berlintől már csak egy,ugrás Paris s most ott filmezik, illetve ott játsszák le filmdarabjait. Párisi rendezője szintén magyar ember: Székely István, aki táviratilag hívta Nótit Parisba. Itt kezdődik az alábbi mulatságos história. „ „ . , Nóti Károly felesége Nóti Páusba utazasai megelőzően elutazott Pestre. Itt találta férjének levele, amely már Párisból kelt. Nótiné mélyen megindítva a levél szeretetteljes hangjától, elhatározta, hogy felhívja az urát telefonon. Mint gyakorlott telefonáló, megkérte a budapesti távolsági bejelentőt, hogy kapcsolja Parist, a Hotel Claridge‘s-t,, kérje Nóti Károlyt meghívásra, ami azt jelenti, hogyha esetleg nincsen odahaza, ami könnyen feltehető, a beszélgetést nem kell megfizetni. tíz délután négy órakor történt.. Innentől kezdve Nótiné óránként kérte Párist. a Cla- ridge's szállodát és meghívásra Nóti Károlyt, de Párisból mindég azt felelték vissza a pesti -központnak, hogy a keresett nincs odahaza. így tartott ez éjíelután két óráig. Akkor Nótinéval közölte a központ, hogy Nóti Károly még mindig nincs otthon, viszont, ha a Károlynéval óhajt beszélni, ezzel kapcsolhatja. — Nóti Károlynéval? — kérdezte meglepetten őnagysága. — hát jó. tessék azzal összekötni! , . Nyomban ezután már meg is csendült Páris- ból a telefonba egy női hang, melynek gazdája egy darabig még nyugodtan hallgatta Nóti Ká- Tolyné magyar beszédét, de azután megelégelve ah, zut! kiáltással lecsapta a kagylót. Nótiné nem is próbálkozott tovább, éppen eleget tudott- Amilyen temperamentumos asz- szony. a telefonmeglepetés után csomagolt is és a reggeli gyorsvonattal már robogott Páris felé. ahová másnap délután szerencsésen meg is érkezett. A pályaudvarról egyenesen a Cla- ridge‘s-be hajtatott ott gyorsan fel a férje szobájába. melynek ajtaját minden kopogtatás nélkül, nagy lendülettel feltárta- A szobában e<tesz halmaz kéziratba beletemetkezve, ültek Székely és Nóti. aki majd hanyatvágódott a meglepetéstől, amint feleségét megpillantotta. Aztán felugrott a helyéről, a nyakába akart repülni, de az asszony elhárította. — Nem téged kereslek! — kiáltotta — hanem, Nóti Károlynét! Értelmetlenül néztek rá. — De hiszen te vagy, Nóti Károlyné! — szólt végre a férj egy kissé riadtan. — Azt tudom, de én azt a másik Nóti Károlynét keresem! — Másik Nóti Károlyné? — mondotta most Székely, a világhírű filmrendező minden nyugalmával, — az nincs! — Magát nem kérdeztem — kardoskodott tovább Nótiné és ismét férje felé: — Hol van Nóti Károlyné. aki személyesen jelentkezett a telefonnál, hol van az a nő, akivel én Budapestről beszéltem? Nóti már azt hitte, hogy komolyabb baj van a feleségével, de azért mégis megindította a nyomozást a rejtélyes Nóti Károlyné és az egész páris—budapesti párbeszélgetés dolgában. És ekkor kiderült, hogy a ClaridgeVben lakik egy Caroly nevezetű hölgy, Nótiné azzal beszólt telefonon, ezzel kiabált és ez csapta le a kagylót. A tévedés onnan származott, hogy Nótiné nem Charles Nótit kerestette, hanem Nóti Károlvt. vagyis a keresztnevet, melyet a franciák elől Írnak. összetévesztették a vezetéknévvel. Csak Károlyt hallottak a telefonon, ami nekik Ca- rolyoak hangzott. így hát végre tisztázódott a dolog, de Nótiné lelkében még ólt némelyos kétely. Megvárta, megleste ezt a Madame Carolyt. mindenáron látni akarta— Hát kiderült, hogy egy harcias öregasszony. aki Lvonból az unokája esküvőiére jött Parisba és érthető, hogy ah! zut! kiáltással le- esa.pta. a kagylót, amiért valaki felriasztotta éjjeli álmából és egv előtte teljesen ismeretlen nyelven kiabált a fülébe— A világ legiíioíernebUs története. Wells: Nagy világtörténet 2400 lej helyett, könv- napi kiadás, 800 oldal. 800 kóppek fűzve 180 lej, vászonkötésben 175 lej LEPAGE-náJ Kolozsvár, Vidékre utánvéttel, portómentesen. Kérje az olcsó könyvek jegyzékét LEPAGE-tól. id. b.)
