Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-30 / 276. szám

XV. ÉVF. 276. SZÁM. KeletiDjsxg 3 «a lopja él» Mant Titulescu ellen Állítja, hogy a külügyminiszter az orosz paktum formuláinak egyikét letagadta (Bukarest, november 29.) Iorga, aki egy fél évvel ezelőtt még miniszterelnöke volt Ko­mám ának s ebben a minőségében irányította többek között a román állam külpolitikai ak­cióit s igy az oroszokkal felvett tárgyalásokat is, most olyan súlyos kifejezésekkel fordul a nagy nyilvánosság előtt Titulescuhoz. ami­lyent ritkán használtak külügyminiszterrel szemben. Iorgának a napokban elhangzott sze­nátusi beszéde után nem meglepetés ez a Titu­lescu elleni újabb kirohanása, a hangnemben azonban ui tónus jelentkezik. Iorga a lapjában, a Neamul Romanesc-ben egyszerűen és röviden azt mondja, hogy Titu­lescu hazudott. Azt mondja, hogy elismeri a diplomáciai nyelv jogosultságát, ennek azon­ban nem szabad a közönséges hazugságig süllyednie. Titulescu azt . állítja, hogy a román-orosz tár­gyaláson két szöveg-formula szerepelt és nem volt harmadik. Igenis, három formula volt. Ö nem ismeri a harmadik formulát, de kormány­elnöksége alatt már két formula merült fel. amiket ő nem fogadott el. Az az uj formula, amit Vaida Sándor tárgyalási alapul elfogad­hatónak talált. már csak a harmadik lehetett. E megállapításhoz súlyos kifejezéseket fűz Ti* tulescu tagadó magatartásához. A Cuvântul a Iorga állítását azzal egé­szíti ki, hogy a külügyminiszternek és a kor­mánynak sürgősén nyilatkoznia kell. A közvé­lemény kiváncsi ezekre a formulákra, mert mégis különös, hogy egy volt miniszterelnök a külügyminiszterről ilyen megállapításokkal beszélhet. Lembergften a íÖntető főiskolások száznál főbb zsidó diákot sebesitetíek meg (Lemberg, november 29.) Hétfőn példanélküli élességü diáktüntetések zajlottak le a lem- bergi egyetemen. A lembergi főiskolai hallgatók megtámadták a zsidó diákokat az egyetem épületében és még az uccán is verték őket. A zsidó diákok közül száznál többen megsebesül­tek. Harminchárom diákot letartóztattak. Hétfőtől kezdve az egyetem összes fakultásain szünetelnek az előadások. —-----------------■■ Hiába jönne Maniu futárja Miért nem vállalja Vaida a Maniu-kormány belügyminiszterségét? (Kolozsvár, november 29.) Bukaresti hir sze­rint Maniu Gyula futárt meneszt a kolozsvári palotájába bezárkózott Vaida Sándorhoz cs arra kéri, lépjen be a kormányba és vállalja a bel­ügyi tárcát. Vájjon, milyen indokok vezethetik Maniut, ha ebből a hírből tényleg valóság lesz? Kétség­telen, hogy Vaida népszerűsége egyre nő — a kormány hátrányára. Azzal is tisztában van mindenki, hogy Vaida izoláltságában is vészé* delmes a kormányra nézve. A bukaresti Univer­sul. Titulescu külügyminiszter szócsöve, min­den alkalmat megragad, hogy Vaidán üssön egyet. Ez a manőver kétségtelenül megy egy da­rabig, de Vaida is megelégelheti a dolgot, ha pedig megszólal, nemesak kellemetlen perceket szerezhet Titulescunak, hanem könnyen kor­mányválságot idézhet elő. Nyilván ezek a szempontok vezették Ma­niut akkor, amikor felajánlotta a belügyi tárcát Vaidáuak- Az a kérdés azonban, hogy Vaida elfopadja-e az ajánlatot, vagy pedig a visszautasítás álláspontjára he­lyezkedik? Autentikus helyről nyert értesülés szerint. eay olyan kormányban, amelyikben Ti­tulescu szerepel, Vaida semmiesetre sem foa részt venni. Nem érdektelen összefüggéseket keresni a visszautasító gesztus és Románia rózsásnak egy­általán nem mondható pénzügyi helyzete kö­zött.. Bizonyos az, hogy Vaida visszavonulása szakította el az utolsó fonalat a román-orosz tárgyalások között. A román-orosz megnemtámadási szerző­dés kutbaesése vedig pénzügyi vonatko­zásban nem csekély komplikációkat oko­zott. Tudvalevő, hogy a folyó évi költségvetést azért hosszabbítják meg április 1-ig. mert a januárra remélt népszövetségi támogatás egye­lőre elmarad. Ezt jól tudta a pénzügyminiszter, aki az eset­leges meglepetések elkerülése végett áthidaló javaslatot terjesztett a minisztertanács elé- Pel kell vetni azt a kérdést is. hogy a Nép- szövetség miért nem fogja Romániát olyan mér­tékben támogatni, mint ahogy az a megnem­támadási szerződés aláírása esetén bekövetkez­hetett volna? A román-orosz egyezmény eszmé­1 ' A {„mim ItpecbizMIíti m iUW '«rift ÓVSZER jét a franciák szorgalmazták. Jobbanmondva a szovjet kezdeményezte és Herriot miniszterelnök valóságos ultimá­tumot küldött a Vaida kormánynak: hogy záros határidőn belül feltétlenül kössék meg a megnemtámadási egyezményt. Közölte azt is, hogy az egyezmény megkötését a francia tőkések egy része is óhajtja. Mindaddig ugyanis, mig a két szomszédállam között egyezmény nem jön létre, a háború veszedelme fennállhat. Már pedig a francia töke nem hajlandó olyan álla mot támogatni, amelyben a háború lehetősége ve szélyeztcti a szent profitot. Azt sem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a román-orosz kérdésben a francia jobb­oldal is két csoportra oszlik. Az egyik csoport véleménye szerint a megnemtámadási egyez­ményt a gazdasági kapcsolatok felvétele kö­ve! te volna, ami már eleve felkeltette a fran ciák féltékenységét. A másik csoport viszont az­zal érvel, hogy a szabályozatlan kapcsolatok n Romániában invesztált tőke bizonytalanságát szimbolizálják, íme, igy kerülnek vonatkozásba egymással, Vaida bukása Titulescu pyrrhusi avö- zelme és pénzügyi bajaink. Titulescu a jobboldalnak azt a frakcióját képviseli, amely Oroszország további izolálá­sát óhajtja a Balkán felé. A francia tökének Bukarestben is meg voltak a maga exponensei és döntő érvül azt hozták fel, hogy egy esetleges megnemtámadási szerződést gazdasági egyez­mények követnék, amelyek természetes követ­kezményeképpen Oroszország követséget létesí­tene Bukarestben. Vaida erre az érvre kijelentette, hogy ez nem komoly szempont, mert Románia minden könyvkereskedése egy- egy szovjelkövetséa, hiszen a propagandakönyveket nálunk is aka­dálytalanul eladják és veszik. A francia orosz megnemtámadási egyez­mény után aligha lehet arra számítani. _ hogy Franciaország támogassa Romániát a Népszö­vetségnél- Főként Herriot ellenezné ezt, akinek Titulescu legutóbbi párisi útja alkalmával nyo­matékosai kijelentette, hogy Románia nem haj­landó megkötni az egyezményt, ami pedig a francia külpolitika ezidöszerinti irányvonalába esett. Vaida ezek után joggal mondhatja, hogy ő mindezt előre látta és inkább távozott a helyéről, semhogy később kudarcot könyvelhes­sen el. Es ezért nem vállalja most sem a belügy­in iniszterséget. amely azt jelentené, hogy a fe­lelősséget is hajlandó megosztani Titulescuval és a kormánnyal. I BBieTTE HEIM decemb. 2-án jön a Corso Mozgóba Tíóti Károly párisi áalanöja (Budapest, november 29-) A nem közönséges kolozsvári karrierek közé tartozik a Nóti Ká- rolyó is. Nóti kis kolozsvári újságíró volt. aztán hosszú ideig Pesten nyomorgott, míg végre Sa­lamon Béla népszerű házi, szerzőne és az egyfel- vonásos bohózatok specialistája lett- Mikor aztán ezt is megunta, átrándult Berlinbe s rö- videsen egyike lett a legkedveltebb filmszcená- rium-iróknak- Berlintől már csak egy,ugrás Pa­ris s most ott filmezik, illetve ott játsszák le filmdarabjait. Párisi rendezője szintén magyar ember: Székely István, aki táviratilag hívta Nótit Parisba. Itt kezdődik az alábbi mulatsá­gos história. „ „ . , Nóti Károly felesége Nóti Páusba utazasai megelőzően elutazott Pestre. Itt találta férjének levele, amely már Párisból kelt. Nótiné mélyen megindítva a levél szeretet­teljes hangjától, elhatározta, hogy felhívja az urát telefonon. Mint gyakorlott telefonáló, meg­kérte a budapesti távolsági bejelentőt, hogy kapcsolja Parist, a Hotel Claridge‘s-t,, kérje Nóti Károlyt meghívásra, ami azt jelenti, hogyha esetleg nincsen odahaza, ami könnyen feltehető, a beszélgetést nem kell megfizetni. tíz délután négy órakor történt.. Innentől kezdve Nótiné óránként kérte Párist. a Cla- ridge's szállodát és meghívásra Nóti Károlyt, de Párisból mindég azt felelték vissza a pesti -központnak, hogy a keresett nincs odahaza. így tartott ez éjíelután két óráig. Akkor Nótinéval közölte a központ, hogy Nóti Károly még min­dig nincs otthon, viszont, ha a Károlynéval óhajt beszélni, ezzel kapcsolhatja. — Nóti Károlynéval? — kérdezte meglepet­ten őnagysága. — hát jó. tessék azzal össze­kötni! , . Nyomban ezután már meg is csendült Páris- ból a telefonba egy női hang, melynek gazdája egy darabig még nyugodtan hallgatta Nóti Ká- Tolyné magyar beszédét, de azután megelégelve ah, zut! kiáltással lecsapta a kagylót. Nótiné nem is próbálkozott tovább, éppen eleget tudott- Amilyen temperamentumos asz- szony. a telefonmeglepetés után csomagolt is és a reggeli gyorsvonattal már robogott Páris felé. ahová másnap délután szerencsésen meg is ér­kezett. A pályaudvarról egyenesen a Cla- ridge‘s-be hajtatott ott gyorsan fel a férje szo­bájába. melynek ajtaját minden kopogtatás nél­kül, nagy lendülettel feltárta- A szobában e<tesz halmaz kéziratba beletemetkezve, ültek Székely és Nóti. aki majd hanyatvágódott a meglepetés­től, amint feleségét megpillantotta. Aztán fel­ugrott a helyéről, a nyakába akart repülni, de az asszony elhárította. — Nem téged kereslek! — kiáltotta — ha­nem, Nóti Károlynét! Értelmetlenül néztek rá. — De hiszen te vagy, Nóti Károlyné! — szólt végre a férj egy kissé riadtan. — Azt tudom, de én azt a másik Nóti Ká­rolynét keresem! — Másik Nóti Károlyné? — mondotta most Székely, a világhírű filmrendező minden nyu­galmával, — az nincs! — Magát nem kérdeztem — kardoskodott tovább Nótiné és ismét férje felé: — Hol van Nóti Károlyné. aki személyesen jelentkezett a telefonnál, hol van az a nő, akivel én Budapestről beszéltem? Nóti már azt hitte, hogy komolyabb baj van a feleségével, de azért mégis megindította a nyomozást a rejtélyes Nóti Károlyné és az egész páris—budapesti párbeszélgetés dolgában. És ekkor kiderült, hogy a ClaridgeVben lakik egy Caroly nevezetű hölgy, Nótiné azzal beszólt te­lefonon, ezzel kiabált és ez csapta le a kagylót. A tévedés onnan származott, hogy Nótiné nem Charles Nótit kerestette, hanem Nóti Károlvt. vagyis a keresztnevet, melyet a franciák elől Ír­nak. összetévesztették a vezetéknévvel. Csak Károlyt hallottak a telefonon, ami nekik Ca- rolyoak hangzott. így hát végre tisztázódott a dolog, de Nótiné lelkében még ólt némelyos kétely. Megvárta, megleste ezt a Madame Carolyt. mindenáron lát­ni akarta— Hát kiderült, hogy egy harcias öreg­asszony. aki Lvonból az unokája esküvőiére jött Parisba és érthető, hogy ah! zut! kiáltással le- esa.pta. a kagylót, amiért valaki felriasztotta éj­jeli álmából és egv előtte teljesen ismeretlen nyelven kiabált a fülébe­— A világ legiíioíernebUs története. Wells: Nagy világtörténet 2400 lej helyett, könv- napi kiadás, 800 oldal. 800 kóppek fűzve 180 lej, vászonkötésben 175 lej LEPAGE-náJ Kolozsvár, Vidékre utánvéttel, portómentesen. Kérje az olcsó könyvek jegyzékét LEPAGE-tól. id. b.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom