Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-04 / 254. szám

4 KeietlUjskú XV. E VF. 254. SZÁM. „üs uSalványl k§i!iütiiskf da es rvant létesíti az!( hogy fizetünk Is!“ A nyugdíjnetnSízetás ősforrásástál, Bukarestben — Pénz helyett formalitásokká! traktáiják a nyugdíjasokat (Bukarest, november 3-) Mi van a nyug­dijunkkal és fizetésünkkel? Ezzel a kérdéssel , ajtja párnára fejét a nyugdijas és tisztviselő minden este. Reggel aztán a lap közli a pénz­ügyminiszteri nyilatkozatot, mely ismét igére- .et tesz a hátralékok gyors kiegyenlítésére. Ötperces megkönnyebbülés s a családapa, vagy özvegy siet az adóhivatalhoz. Udvarias kö­szönés, előkerül a könyvecske és megnyugodva várakozik. — Mit óhajt? — A nyugdíj... — Sajnos, nincs „akreditiv“. Ezek az állandó panaszok bírtak rá arra, hogy utána nézzünk Bitkarestben jártunkban, mi van a fizetések frontján? Az első állomás a pénzügyminisztérium, ahova a déli órákban özönlik a tömeg a Calea Victoriáról. Nagyon sok ismerős vidéki arcot pillantunk meg. Az emberek nyugdijutalványo- kat szorongatnak kezükben. Kolozsvári nyugdíjassal nyitunk be, akinek szabályos utalványa van. de a reindkivüli pénz­ügyi törvény szerint csak miniszteri rendeletre fizetik ki. Boaniba úrhoz utasítanak, ő a kiutalások telj­hatalmú ura, de még sem diktátor, hiszen csak Madgearu pénzügyminiszter parancsait hajtja végre. Boamba ur végtelenül kedves ember és még udvariasabban jelenti ki. hogy: — Nagyon sajnálom... A nyugdijas szónoki hévvel szemlélteti bi­zonytalan sorsát, a közelgő telet, a fa hiányát, az iskolában tanuló gyermek tandiját. —- Nagyon sajnálom­Boamba ur gránit ember. Átlag kétszáz em­bernek ismétli el naponta: — Nagyon sajnálom. Ö tenne, kiutalna, de nem engedik. Hozzá­teszi. hogy az állami jövedelmek végzetes szá­mokat mutatnak. Egyszóval: nincs honnan fi­zetni. Az ajtóban bukaresti román kollégám azt tanácsolja, hogy talán a nyugdíjpénztárnál eredményesebben kísérletezhetnénk Oda is el­megyünk. A Capsa-val szemben, uj helyiségbe költözött. A várakozók hosszú sora temetési me­netre emlékeztet. Kopott fekete ruhálf. beesett szemek. Pranorgescu vezérigazgató semmit sem te­het, mert a pénzügyminiszter minden kifizetést betiltott. Az egyik hivatalfőnök megszólal: — Most gyorsan mennek a dolgok. — De nem fizetnek. — Mi nem is Ígérünk pénzt! — Hanem — Csak eleget teszünk a formalitásoknak, kiállítjuk az utalványt, de ez nem jelenti azt, hogv fizetünk is. Igazat mondott, csak formalitásokról van szó, de ebből még sem vehetünk tiz lejes kenye­ret, ebből nem lehet megélni... (— er.) f>S\f\S*t**^SSS**S^S\*****\e******SS***i*S^*^%*'**' /NAA^^V>AAA/\^tAA/WW>.AAAAAAAA/WWW^/^AAAAA/ Az európai váisácr keresztmetszete Anglia a kolóniákkal való szorosabb kapcsolatok!#! várja gazdasági regenerációját — Hexner Béla cikksorozatának befejező réssé — I Egy Slang - a kisebbségek mellett (Bukarest, november 3.) Az Epoca cimü lapban Grigore Filipescu, a konzervativpárt elnöke cikket irt, mely közelebbről érinti a ki­sebbségeket is és amelynek a kivonatos gondo­latmenete a következő: Románia válaszúton áll. Vagy elmegy Genf be, és megköti a megegyezést, vagy pedig gyors léptekkel sodródik Moszkva felé. Roma niára más megoldás jelenleg nincsen. Ha idejében védintézkedések helyett tökéletes rendelkezéseket foganatosítot­tak volna, akkor ma Románia a leg­kevésbé szenvedő országok sorába tar­tozna. Hogy tényleg csak erősebb jellegű ellenerők és a világfogyasztás állandó apadása az oka az angol termelés gyenge csökkenésének, megerősíti a munkanélküliségről szóló statisztika. A munkásbizositóban nyilvántartott munkás létszám 12,770.000 tényleg munkában levő munkások száma 9,394.000 tehát munkanélküliek 3,376.000 Ami annyit jelent, hogy Anglia üzemben levő iparának kb. 3 és fél millió munkanélkülit és azok családját kell, hogy eltartsa. Megerősítik az eddig elmondottak helyességét Anglia egyes iparágazatainak termelési adatai. szén vas acél miiló tonn» 1000 tonnában 1932. január 19,0 335 436 1932. február 18,8 329 488 1932. március 19,1 341 470 1932. április 18.7 322 440 1932. május 16,7 320 430 1932. junius — 311,4 459 1931. junius 18,2. 324 429 Még nem vehető ki ebből a kimutatásból az Angliában ideiglenesen bevezetett 33 százalékos vámok hatása. Mégnem vehető ki az importcsök­kenése, mert a külföldi szállító eégek leszállítják készleteiket, kerül, amibe kerül, hogy ne képezzék az uj termelés terhét, vagy hogy ne kerülhessenek jinég komplikáltabb gazdasági lehetőségek még rosszabb helyzetébe. Vas és acél készárukban Angliának a kivitele 1000 tonnákban: 1928 1929 1930 1931 években 2806 2798 2147 1087 Ezek a számok világosan mutatják, hogy Angliá­nak rövidesen kell valamit tennie, hogy termelését megjavítsa. Nem kivétel az angol iparban a hajósipar sem, mely ugyancsak csökkenő kapacitással dolgozik. Ezt igazolják a következő termelési adatok. 1931 1932 i. n. i. n. negyedév negyedév 1000 regiszter tonna épülő hajók 693 566 373 280 újonnan kezdett 33 23 26 28 — A világ legmoâeriîebiî» tdrtézietc« [Wells: Nagy világtörténet 2400 lej helyett, könv- innpi kiadás, 800 oldal, 300 képpel,, fűzve 130 lej, vászonkötésben 175 lej LEPAGE nál Kolozsvár Vidékre utánvéttel, portómentesen. Kérje az olcsó -könyvek jegyzékét LEPAGE-íól. Ami Anglia textiliparát illeti, ez már nehéz mégis a mult évekkel szemben emelkedést mu­tat. Nem egyedüli, de legfontosabb oka ennek az, hogy az angol iparban a textilipar volt az első, mely a túlzott munkáskövetelósekkel szemben felvette a harcot. Az angol munkásságnak a helyzete aránylag jó, mégis órási a sztrájkra való izgatás, mely azonban eredménytelen. A legutóbbi szavazásnál 89000 munkás szavazott a sztrájk ellen, 24000 sza­vazott a sztrájk mellett és 63000 szavazat a tárgya­lások felvételére esett. Nagyon érdekes az angol iparnak az angol kolóniákban való helyzete, melyet a következő adatokkal világitok meg: Angol-India importja egy év alatt (évzárlat március) miliő Font-sterling 1925 1930 1931 Anglia 104.2 82,1 33,6 Angol imperium 118.7 98,3 42,5 U. S. A. 10.8 13.4 9,6 Japán 12.8 17,7 10,0 Németország 11.7 12,5 7,7 Összes ország 199.0 187.3 94,8 Kanada importja (millió dollárban) 1925 1931 Angliából 151 110 Az Angol imperiumból 195 152 U. S. A. 510 394 összesen 797 628 Mindezek az adatok igazolják, hogy az angol gazdasági élet a kolóniákkal nemcsak oolitikai- )ag, hanem gazdaságilag is mind lazább össze­köttetésbe kerül. Ha Anglia továbbra is a régi gazdasági ha­talmon akny maradni, úgy kénytelen a kolóniák­kal legalább gazdasági viszonyát szorosabbra fűzni. Ez meg is történt. Az ez év julius 21-én megkezdődött és augusztus 20-án befejeződött bi­rodalmi konferencia Ottavában hét szerződést eredményezett, melyeket Ausztrália, India, Ka­nada. Ujfuland. Ujzéland, Délafrika és Délrhodé- sia_ között kötöttek meg. mely szerződések az egész birodalomból hatalmas és szigorú megálla­podásokkal aláalapozott gazdasági egységet te­remtett és lehetetlenné teszi, hogy bármely or­szág, bármely hatalom Anglia rovására, vagy más szerződő fél rovására a britt birodalomban érvényesülhessen. Az ottawai konferencia Angliának és ezzel a szabndkereskedelem, szabadipar. a szabad gazda­sági ' rendnek uj cs nagy lehetőségeket nyitott a világkonferencián való eredményes szereplésre. Európa gazdasági meggyógyulását Európá­nak minden népe, minden gazdasági tényezője, ettől a világgazdasági konferenciától várja. Tizennyolcmilliárd költségvetéshez jutottunk el, mert nem voltunk abban a helyzetben, hogy négy évvel ezelőtt huszonnyolcmilliárdot állít­sunk össze. Poincaré a költségvetési deficitből máról holnapra költségvetési felesleget csinált és a felesleg lehetővé tette Franciaország ré­szére, hogy legyőzze a válságot. Természetes, hogy a Poincaré-rendszer ma már nem volna al- kalmas Románia részére. Nyilvánvaló, hogy azok az áldozatok, melyeket ma meg kell hoz­nunk — nem a genfi szakértők parancsára —, hanem az ország helyzetének a szanálása érde­kében, sokkal keservesebbek, mint hogyha ide­jében ismertük volna fel a helyzetet. Szükség van Romániában a pártok felett álló tekin­télyre, mely parancsolóing írja elő azokat a* áldozatokat, de egyidejűleg biztosítja a vállalt szerződési kötelezettségek teljesítését. Ennek a tekintélynek nincs szüksége arra, hogy népszó rüséget sajtoljon. Most felmerül az ország mél­tóságának a kérdése. Ugyanez a méltóság rela­tiv fogalom. A méltóság elsősorban abban nyil- váhul meg, hogy tiszteletben tartja a kötelezett­ségeket, azokat a kötelezettségeket, amelyeket szabad elhatározásból vállalt. A legyőzött állam, amelyre esetleg megszégyenítő feltételeket szab­tak, lehet, hogy nem tartja be ezeket a kötele­zettségeket, de az az ország, amely egyezménye­ket létesített és irt alá. nem követheti a legyő­zött országok politikáját. Körülbelül 13 év telt el azóta, mióta a ki­sebbségek problémája felmerült. Ion Bratianu eltávozott a békekonferencia színhelyéről, be­csapta, az ajtókat és kijelentette, hogy nem írja alá a békeszerződéseknek szerinte megszégye­nítő szakaszait. Vaida Sándor rendelkezett annyi bazafiui érzéssel, hogy aláírja ezt a bé­keszerződést. Szeretnénk tudni, hosrv van-e valaki ebben az országban, aki azt merné állí­tani, hogy a kisebbségek javára létesí­tett szerződés leszállitotta az állam te­kintélyét? Románia helyzete ma sokkal nehezebb, mint­hogy megengedhetné magának azt a fényűzést, hogy játszók a szavakkal. Grigore Filipescu cikke politikai körökben feltűnést keltett. Aki kerayvet ififa Tán olcsón akar venni november 3-tól 10-ig Lepagenál magyar, német rancia könyveket mélyen leszállított áron vehet Vidékre cserejoggal rendelhetnek tetszés szerint összegért. Jegyzéket küld Lepage Cluj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom