Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-04 / 254. szám
XV. ÉVF. 254. SZÁM. Keletiüjsare s „Haragból és filtélienpégbil bírta ró a tettesedet, hogy ér. Hitéé lakásába bombát dobjánál“ óriás! {eltűnési kelteti Barabás ügyvéd súlyos elitélése Csíkszeredán Barabást azonnal le is tartóztatiák Az itéletkihírdetés drámai külsőségei (Csíkszereda. november 3.) Az nccán siető embereket látunk. Az obligat ..hogv vagv“ kérdés belvett, miután maholnap már sehogy- sem vagyunk, azt halljuk: — Te is az Avéd-üsy Ítélethirdetésére mész? — Igen, oda. Mehetünk együtt. Pontban 11 órakor a 96-os számú tárgyalóteremben felhangzik az elnök csengőié. A terem zsúfolásig megtelt közönséggel. Még vidékről is sokan belőttek a szenzációs Ítélethirdetésre. A vádlottak padján ülnek Pál Dénes és Ambrus Laios. Mögöttük szuronyos fQgílázőr. Mellettük áll Barabás. Nagyon sápadt és megviselt. Az elnök. Antonescu szólitia a vádlottakat. Először Barabást, azután Pált, maid Ambrust. Azután olvasni kezdi az Ítéletet. ^„A törvényszék bűnösnek találta dr. Barabás János ügyvédet...“ A közönség körében nagv konsternáció keletkezik, mert általános jogi vélemény szerint Barabás felmentését lehetett várni. “...amiért Pál Dénest és Ambrus Laiost haranból és féltékenységből rábírta arra. hogy dr. Ávéd lakásába dinamit-bombát dobjanak, ami által elpusztult dr. Ávéd és sulvosan megsebesült Ávédné. Ezért a bünteti) törvénykönyv idevonatkozó szakaszai alapián dr. Barabást lő évi feg-vházra, állampolgárijogainak tízévi felfüggesztésére ítélte. Pál Dénest bűnösnek találta azért, amiért előremegfontolt gyilkosságot követett el dr. Ávéd ellen azzal, j hogy bombát készített s azzal megölte Ávédot < s megsebesítette feleségét. Ezért az enyhítő szakasz figyelembevételével 12 évi fegyházra, állampolgári iogainak szintén tiz évre való felfüggesztésére Ítélte. Ambrus^ Laiost gyilkosságban való részvételben találta bűnösnek s ezért a 92. szakasz alkalmazása mellett 5 évi fegvházra, politikai iogainak szintén tízévi felfüggesztésére ítélte.“ A^z Ítélet többi része kimondta, hogy Ba: rabás büntetésébe beszámítódik a vizsgálati fogságban elszenvedett egy hónap és 23 nap. Ambrusnak és Pálnak a büntetésébe egv év, bárom hónap és 23 nap. Kötelezi az ítélet elítélteket, hogy térítsenek megfáz államnak mintegy 11 ezer lei bírói költséget. Arról is Intézkedik az Ítélet, hogy Ávédné kártérítési keresetét elutasítja. Ebben Ávédné, _ mint ismeretes. 3 millió 172 ezer lei kártérítést kért. Intézkedik az ítélet arról is; hogy a huniéiként a vizsgálóbíróhoz beszolgáltatott pénzek ol- konfiskáltassanak. Megállapítja a magápvj cl képviselői részére a perköltségeket. Dr. Sándor Balázsnak 22.000, dr. Sándorynak 20.000 leit. Az ítélet felolvasása után Lascu kjr. ügyész emelkedik szólásra. Fellebbezést ie- lont be a Barabás büntetésére vonatkozólag. Nem talália elég súlyosnak. Fentartin. hogy Barabás volt a gyilkosság értelmi szerzőié, felbujtója, nála nem, lehetett volna enyhítő körülményeket figvelembevenni, tehát a büntetés súlyosbítandó. Kéri a törvényszéket, hogy Barabást tartóztassa le, __ miután ilven súlyosabb ítélet kihirdetése után tartani lehet attól, hogv megszökik. Pál és Ambrus büntetésére nincs megiegvzése. Azután a védők jelentenek be sorban fel- debbezést. Elsőnek dr. Debu feiti ki, hogy azért fel ebhez, mert a törvényszék gyilkosságnak minősítette a bűncselekményt, holott emberölés bűncselekménye forgott fenn. Védence, Pál Dénes nevében az ítélet enyhítéséért is feliéhez. Dr. Negrea védence Ambrus Laios nevében ugyanazon okokból, mint dr. Dohu. kéri az ítélet megváltoztatását. Ha a bíróság mégis gyilkosságot tart fenn továbbra is. akkor a büntetés enyhítését kéri. Dr. Barabás védőié, dr. Ábrahám szintén a bűncselekmény minősítését kifogásolja. védence felmentését kéri. Az ügvész letartóztató si indítványára beielenti, hogv Barabás letartóztatására nincs semmi szükség, mert rendes lakhelye, családfa van s igv szökésétől nem lehet tartani. Az elnök ezután a vádlottakkal közli az Ítéletet és sorra kérdezi, hogy mi a mondanivalóink elitélésükre vonatkozólag. Pál és Ambrus csatlakoznak védöiiik ^előterjesztéséhez, a büntetés mérsékelését kérik, mig Barabás felmentését és szabalábon való hagyását kéri. A törvényszék rövid tanácskozás után, melv időre vissza sem vonul, kihirdeti a határozatot, melv szerint Barabást azonnal letartóztatja s a fellebbezéseket elfogadja. Nem volt ember a teremben, áld ne megdöbbenéssel és megilletödéssel szemlélte volna a ielenetet. amint a fegyveres fogházörök által közrefogva, megindult Barabás lesütött szemekkel a fogházba. A nagv pörnek ezekkel az ítéletekkel nincs vége. A táblai fellebbezésektől eltekintve. Lascu ügvész rengeteg bűnvádi eljárást indított a perben szereplő tanuk, dr. Áb- rabám védő és Barabás ellen. Erre perbeszédében nviltnn is Ígéretet tett. Ennélfogva ennek a bűnügynek még igen sok mellékhaitása nö, amelyek ki tudia. miiven eshetőségekkel vádolják meg a pörben szerepelt embereket? A romániai németség konstancal bon^resz- sriasán egy 129 kisebbségi csoportot szerveztek meg: a dobrudzsai németeket (Konstanta, november 3.) Röviden jelentettük, hogy Tara tinóban a romániai német kisebbség képviselői határozatot fogadtak el, amelynek értelmében összehívják Konstancába nagv értekezletre Románia összes német kisebbségeinek képviselőit. Dr. Mauch a debrudzsai német kisebbség helyzetét ismertette és felkeltette a figyelmet az ország e lakosságának politikai és szociális helyzetére. Az előadó hangoztatta, hogy szükség van ennek a telepítési csoport nemzeti összefogására is, hogy a „jelenlegi politikai rabszolgaság ■“ alól felszabadítsa magát. A dobrudzsai németek szavazatát a politikai pártok mégis csak a saját céljukra használták ki anélkül, hogy a legcsekélyebb ellenértéket is kaptak volna. Dr. Muth Gáspár, a bánsági németek képviseletében szólalt fel. hangoztatta, hogy Románia minden németségének fel kell vennie az összeköttetést a német anyaországgal és. hogy a dobrudzsai németségnek gondoskodni kell arról, hogy képviselője bejusson a parlamentbe. Muth többek között arról is beszélt, hogy hiba. ha a népiskolában két köteles nyelvet is bevezetnek. Utal magára, aki német környezetben nőtt fel, de a magyar iskolák annyira asszimilálták, hogy a végén is ő lett a magyar ifjúság vezére Szegeden. Dr. Richárd Csáky heves támadást intéz a kormány ellen a kisebbségek szabad vallásgyakorlat és iskoláztatása kérdésében és sajnálta, hogy a dobrudzsai németek idegen műveltségét szívnak magukba. A kongresszust, amely végül is egy uj kisebbségi csoportot szervezett meg Romániában. dr. Mauch elnök záróbeszéde fejezte be. J A lengyel trónkövetelő Bukarestben Sixtus pármai herceg lengyel trénjeioitsége helyett meghiúsult békekisérleiéről beszél izsostl gazdasági válság, ha akkor a békéi megkötik“ GÖO franciának nem kelleti volna meghalnia „Nem volna 500 (Bukarest, november 3.) A Lupta közli Sixtus Bourbon pármai herceg nvilatkc>za- tát, amelyben előre kijelenti, hogv politikai kérdésekről nem nvilatkozik. mégis van szó politikáról. Az újságíró a herceghez a következő szavakkal fordult: — Sokat beszélnek arról, hogy Lengyel- ország önt királlyá alearia proklamálni. ^ A herceg: Ez politika és én politikai kérdésekről nem nyilatkozom. Újságíró: Mégis, nyilatkozzék valamit. Vagv cáfolja meg. vagv erősítse meg ezt a Iliit. A herceg: Nem tehetem sem az egvike.t, sem a másikat. Újságíró: Miért jött Romániába? A herceg: Romániába nem közvetlenül jöttem, hanem meglátogattam több Balkán- ailamot. Tanulmányozni óhajtottam a háború után bekövetkezett változásokat. Ez a változás Romániára nézve rendkívül előnvös volt. Sohasem titkoltam, hogv teljés rokonszenvvei viseltetem Románia iránt. A latin fai nem ta- gadta meg magát önöknél és a háború utáni változás előnyére szolgált az országnak. Mintán azonban ez politikát is érint, szükségesnek tartom, hogv megmondjam a teljes igazat. Az 1917-ben részemről megindított tárgyalásoknál is az igazságszeretet vezetett engem és az igazságot megmondtam Párisban is. Képzelje el, hogy mi történt volna, ha akkor sikerül a békekötés. Soha. de soha, érti. soha sem érkeztünk. volna cl. ezekhez a súlyos nehézségekhez és krízishez. Képzeie el. hogv mennvi felesleges vérontást lehetett volna elkerülni. Egvedii! Franciaország, ha akkor békét köt, 500.000 emberáldozattól kímélte volna meg magát. A háborúk nem szűntek meg a békekötéssel. Mert a háború tovább folyik a front mögött. Ha akkor kötöttek volna békét, amikor én azt javasoltam, akkor nem volna ma szovjet Oroszország, melv állandó veszedelmet jelent a többi országokra, és nem volnának azok a súlyos társadalmi problémák sem, amelvek minden országban felmerültek. Újságíró: Mit gondol, hogyha a szövetségesek és Ausztria, között létrejött volna a kü- lön-béke, ez az általános békét is magával hozta volna? A herceg: Egv pillanatig sem kételkedtem ebben. Csakis ez hozhatta volna meg az általános^ békét. Ha 1917-ben kötötték volna meg a békét, ugv az őszintébb lett volna és nem lett volna a következménye olvan sok imegoldatlan szociális kérdés. Újságíró: Az ui területek vájjon megfelelő kompenzációt nvui+anak-e azért a sok véres ember- és anyagi áldozatért, amelyekkel jártak? A herceg: Erre a történelem fog ka megadni a választ, örvendek. hogv Romániában vagvok és medvevadászatra mehetek. ínéból sem tetszik nekem ugv a vadászat, mint a Kárpátokban. Egyedül az afrikai vadászat nvuit hozzá hasonlót. Az újságíró végül megkérdezte a herceget,^ hogv müven viszonyban van Habsburg Ottó főherceggel, akit a magvar legitimisták királynak tekintenek. A herceg azonban határozottan visszautasította a választ erre a kérdésre, ismét csak azzal, hogy politikáról nem nvilatkozik.
