Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-19 / 267. szám
2 KutTiUjsm XV. fîVF. 267. SZÁM. Moratórium, vagy uj konverziós törvény következik a semmitőszéki döntés után A törvényt nem lehet végrehajtani, ha a bíróságok felhajtják a hitelezők követeléseit — Egy esetre, egy kategóriára szél a döntés, de a perek lavinája indulhat meg (Bukarest, november 18.) Semmitőszéki Ítélet állapította meg a konverziós törvény egyes paragrafusairól, hogy alkotmányellenes. Az elvi és szinte példátlanul nagyjelentőségű bírói döntés bár csak néhány paragrafusra vonatkozik, de megingatja az egész törvény érvényességének a bázisát. Egy magánjogi pör- ben mondotta ki a semmitőszék az alkotmányellenességet, olyan pörben, amelynek egyetlen egy konverziós eset volt a tárgya, a konverziót kérőknek egy kategóriája van érdekelve. A semmitőszéki ítélet tehát csak ennek az esetnek, ennek a kategóriának érdekelt paragrafusaira vonatkozik, de éppen ezért nem tudható, hogy más hasonló pörökben nem állapitja-e meg ugyanúgy más paragrafusokról is az alkotmányellenességet, mint ahogyan ennek kilátása valószínű. Ezért az egész törvény érvényessége ingott meg. A jelentősége pedig ennek az elvi döntésnek abban van, hogy bíróság nem alkalmazza azokat a törvényparagrafusokat, amelyeket a nagyobb érvényű alkotmánytörvénybe ütközőnek talál. így a végrehajtás illuzórinssá válik mindaddig, amig az egész törvényt nem hozzák összhangba az alkotmánytörvénnyel. Hiába ad a konverziós törvény engedélyt a nem fizetésre, ha a bíróság felhajtja az adóson a hitelező követelését. f ! Az egész rendkívüli esetnek a következménye tehát a konverzió újabb módosítása lesz. A konverzió ismét harmadszor is bevonul a parlamenti napirendre. Hogy ezek a módosítások milyen mértékben érintik majd a lényeget, azt még nem lehet tudni. A régi konverziós törvény a legutóbbi módosítással éppen abban a részében szenvedett már változást, áruit a semmitőszéki Ítélet kifogás alá vett. A döntés. Bukarestben óriási eseménynek tűnt fel a semmitőszéki Ítélet. A konverzióellenes lapok az Universul és az Epoca különkiadást adtak ki, a többi lapok is behatóan foglalkoznak a döntés várható következményeivel. A Semmitőszék állásfoglalása a Creditul Rural és a Banca Româneasca a Orientului által egyik ügyfelük ellen indított perben vált sziliségessé. A felperes pénzintézetek képviselői a nemfizető adóst beperelték, az elsőfokú bíróság előtt pedig a konverzióra hivatkozó adóssal szemben felvetették a konverziós törvény alkotmányosságának a kérdését. Az alsóbbfoku bíróság a törvény előírásának megfelelően ezt a kérdést a legfőbb semmitőszék elé terjesztette döntés végett. A Semmitőszék teljes ülésén Yolanszky elnökölt, az államügyész helyét Capaţina foglalta el. A felperes vállalatok részéről Otulescu, Mircea Djuvara, Dumitrescu és Emil Pantazzi ismert ügyvédek fejtették ki álláspontjukat. Végül Capafina államügyész beszélt, aki megállapítja, hogy a gazdák adósságainak rendezésére szükség volt, a vonatkozó törvényt azonban úgy kellett volna megalkotni, hogy az ne ütközzék az alkotmány 17. paragrafusába, a magánjog és a tulajdon biztosításának elveibe. Egyórai tanácskozás után hirdette ki Vo- lanszky a döntést, amely kimondja, hogy a konverziós törvény 8., 14., 28., 36. és 54. szakaszai alkotmányellenesek. Amint említettük, a pör tárgyát egyetlen eset képezte s a semmitőszék csak ennek az esetnek a paragrafusait tette vizsgálat tárgyává. A megdöntött paragrafusok. Az a 8. paragrafus, amelyet elsőnek mond a döntés alkotmányellenesnek, a tiz hektárnál, tehát húsz holdnál nagyobb birtokkal rendelkező gazdák adósságainak konverziós rendezésére vonatkozik, mert e pörnek alperese ebbe a kategóriába tartozik. De vonatkozik a húsz holdnál kisebb birtok bizonyos kategóriájára is. Az Argetöianu-féle törvény eredeti szövegében ez a 8. szakasz a következő: 8. szakasz. Az alább meghatározott feltételek mellett rendezhetők a 2. szakaszban megjelölt, 10 hektárnál több tulajdonnal biró földművesek tartozásai, ha 1931. évi december 18-ig keletkezett azon tőke és kamat tartozásaiknak, — melyekben főkötelezettként szerepelnek — legalább 60%-a földszerzés, élő és holt felszerelés létesítése és szaporítása, gazdasági épületek, ültetvények, ingatlan feljavítások, gátak és alagcsöve- zések, öntözési berendezések létesítése, a gazdálkodásból eredt károk, pótlási a .létminimum biztosítása, erőhatalom okozta költségek és termelési költségek okából keletkezett. Ugyancsak az alább meghatározott elvek szerint rendezhetők azon 19 hektárnál kevesebb vidéki ingatlannal biró földművesek tartozásai is, akik nem esnek a 3. szakasz szerinti jogszerinti tartozás átváltoztatás alá, avagy azt nem akarják igénybe venni, de a íen- nebbi feltételeknek megfelelnek. Azon tartozások, amelyek megfizetése végett a 2. szakaszban meghatározott javakra, termésre, élő és holt felszerelésre dologi jogok szereztettek, a fennebbi csoportba tartoznak. Kereskedelem, avagy iparűzés céljából erdökiter- meléssel foglalkozók nem esnek a jelen törvény rendelkezése alá még akkor sem, ha az altalajt is megvásárolták. A többi, alkotmányellenes törvényszakasz a tartozásrendezés birói eljárását Írja elő, de ezek a pontok is súrolják a magántulajdon elvét, így a 14. szakasz arról rendelkezik, hogy az| adós a jövedelmének bizonyos százalékát ajúnl-l hatja fel a fizetésre. A 28. szakasz szerint az eljárásban részt nem vett hitelezők is mind kötelesek a fizetési kvótához hozzájárulni s viszont az adós ellen a zálogjogi érvényesítését mondja ki. A 36. szakasz a konvertálás szerinti fizetési kötelezettségekre is konverziót ad, de az adós egész vagyonát és minden néven nevezendő jövedelmét lefoglalja. Az 54- szakaszban pedig az állam a Creditul Rurallal szemben vállal az adós érdekében kötelezettség két. Moratorium a megoldási tervek között. Bukarestben sokét találgatták, hogy most mi történhetik. A kormány péntek este minisztertanácsra ült össze s a konverzió sorsáról tárgyalt főképpen. A Lupta megszólaltatja Xeni volt liberális minisztert, aki Romániának egyik ismert jogtudósa. Xeni szerint az 1923. évi alkotmány demokratikus szellemének egyik bizonysága, ami történt. Minden törvényt meg lehet és meg kell vizsgálni alkotmányosság szempontjából. A tegnapi döntést egyébként nem lehet általánosítani, csak azt állapítja meg a semmitőszéki döntése, hogy ebben a perben a törvény alkalmazása alkotmányellenes. De miután minden egyes konverziós esetet nem lehet a semmitőszék elé vinni, valószínűleg, vagy egy sürgős törvénnyel fog a kormány intézkedni s ebben a kölcsönök konfiskálása helyett valami finanszirozási formulát talál, vagy pedig 1—2 évi moratóriumot fog csinálni a mezőgazda sági kölcsönök számára elrendelni a gazdasági helyzet tisztázásáig. Harminckétmilliárd. Az igazságügyminisztérium statisztikai osztálya megállapította, hogy a bejelentett mezőgazdasági adósságok így oszlanak meg: 8 milliárd a népbankok követelése, ami az ösz- szes adósságok 25 százaléka. 15 milliárd a többi pénzintézet által nyújtott hitel (45 százalék) és 9 milliárdot (30 százalék) magánosok hiteleztek. Még ezek sem végleges számok, mert a iogsze- rinti konverziónál a hitelező a bejelentő fél, ez pedig még számos helyen nem történt meg. Hhe îiţsatr Esős napok, nedves ruha, nedves ofpS, megannyi veszély. Meghűlés, vértoMüe, rheuma, ischias. Mindenünk fáj, mellünk elszorul, tab dokinak. Enyhítsük hamar ezt a rossz endet Kenjünk mellünkre Sloan’s Iiniment-et Melegít, mint a napsugár, oldja Egy üveg ára 75 Lei.— q j&jcfa/ryiaf* j tvc: ✓NÎ Nép népkonyhát és néjiszállót éíiitanah fel egy- etöre Kolozsváron Már hétfőn megkezdődnek az összeírások — Az első ötvenezer tejes ajándék (Kolozsvár, november 18.) A munkanélküliek segélyezésének a kérdésében a városházán permanens munka folyik. Már megtartották a nagygyűlést, amelyen a hatóságok képviselőin kívül az összes társadalmi ér: jótékonysági egyesületek résztvettek. Nagyjában összeállították a nagy intézőbizottságot is, amely a munkanélküli segélyezést és gyűjtést irányítani fogja. Á nagy intézőbizottság elnökévé Deien Victor interimárbizotlsági elnököt választották meg. Tagjai lettek: dr. Jakob interimar bizottsági tag, Chirilla munkaügyi inspektor, Vlad főorvos, a munkás-szakszervezeteknek egy kiküldöttje és a polgárság három delegáltja. (Állítólag egy szociális nővér, Rózsa Mór és egy magyar ember, aki a jótékonysági mozgalmakban eddig is tevékenységet fejtett ki.) A nagygyűlés elhatározta, hogy december elsejéig el fog készülni az előkészítő munkálatokkal és Kolozsváron egyelőre négy népkonyhát és eg' nep- szálíót rendez be. A népkonyhán ebédet és vacsorát adnáraK a munkanélküliek és a városi szegények részére. Kivételes esetekben családok részére terme- ezetboni kiutalások is történnék. Ugyanakkor elhatározták, hogy évi működésükről nelentest tegyenek és megjelöljék azokat a módokat, no- gyán lehet a leggyakorlatibb módon megoldat.: a segélyezést. A nagy intézőbizottság felszólította” a város vezetőségét arra, hogy a segélyezés alapjait bocsássa a nagy- bizottságnak a rendelkezésére. Felkérik továbbá a városi adminisztrációt, hogy gondoskodjék a segélyezéshez szükséges alapokról, vagy kölcsön, vagy szubvenció formájában. Ugyancsak elhatározták a nagygyűlésen azt is, hogy már hétfőn kezdjék meg az egész városban a kerületenkint való összeírást. A nagygyűlés köszönetét szavazott meg Deleu interimárbizottsági elnöknek, aki a segélyezés problémájának a megoldásúnál már eddig körültekintő és alapos munkát végzett. Ugyancsak itt jelentették be, hogy a Royal- drogéria már havonkénti részletben fizetendő ötvenezer lej összeget ajánlott fel a segélyalapra. Az eddigiek szerint Magyar ucca 76. szám alatt levő, volt erdélyi szövőgyár helyiségét fogják berendezni az egyik népkonyha és néo- száiló részére, ahol hatszáz ember kapna fekvőhelyet és kétezer ember részére lehetne ebédet és vacsorát kiosztani. Egy másik alkalmas hely a Dibella-gyár, amelynek a tulajdonosával most folynak a tanácskozások. Itt négyszáz ember kapna állandó tartózkodást és kétezer embert lehetne élelmezni. aşşşwa; második parádés szerepe DOSÜLY HAAS EL A BAY“ Corso BEoxgró KAMARAJÁTÉK Előadások dé lu tán 3, 5, 7, 9-kor
