Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-19 / 267. szám

XV. ÉVF. 267. SZÁM.

KuetiBjsicg

3

Zyúíiszemrefjágás

%

Sokféle értelmét ismerjük a politika szónak,

van azúréban egy szócsoport, amelynek minden tréfás vonatkozása mellett is van egy kellemetlen mellékize, ami azt jelenti, hogy valami kicsinyesen bosszantót akar vele kifejezni a magyar nyelv. A tyukszemrehágás politikája ez. Ha valakinek a tyúkszemére lépnek, csakugyan idegesen és bosszúsan szisszen fel, megvan a véleménye az illető tapintatlanságáról, de a ;tyukszemrehágás miatt még senki sem halt meg s a megtorlásban is legfeljebb odáig szoktak elmenni, hogy párbaj jelige alatt a két ellenfél a levegőbe lő... A magyar vonatkozású filmek utóbbi időben történt ismételt megatta- kirozásában is van némi politikai iz, de ezt a politikát nem minősíthetjük máskép, mint tyukszemrehágás politikájának.

A film a mai ember legolcsóbb és tagadhatatlanul legnépszerűbb szórakozási eszköze. Tudjuk azt, hogy a film világpiacán ma a német és amerikai filmiparnak van domináló szerepe■ A hangosfilm előnyomulása óta nálunk különösen a német filmek jutottak lényegesebb játszási alkalomhoz, arra való tekintettel, hogy amíg a közönségnek csak minimális százaléka kapis- kálja az angol nyelvet, addig németül többé- kevésbé mindén intelligens ember beszél Kö- zépeurópában. De a német szónak is meg van a maga hátránya a filmjen, mert sokan közülünk, ■ha olvasnak is és akadozva beszélnek is néniéiül, azonban a különböző német tájszólások, ■amelyeknek tisztaságát sokszor az apparátus 'hibái is zavarják, akadályozzák a filmbeszéd meg érthetőség ét. A gyakorlati megoldásokkal számoló német filmgyárak erre azt találták ki, .hogy a másnyelvü nézőközönségnek odadobnak ínéha egy-egy koncot, azt nemélve, hogy ilyenformán jobban felkenhetik a nem német közönség érdeklődését is. Tekintve pedig, hogy a német filmgyártás elhelyezkedési területe elsősorban a volt osztrák-magyar monarchia megsemmisített határai között van, igy jutunk hóz- zárni magyarok is ahhoz a „szerencséhezhogy a filmdarabok témáiban és szerepkörének meg- válogatásában olykor magyar vonathozásokba találunk. A dolog természetéből folyik, hogy a berlini filmesek kacérkodása a magyarsággal nem ritkán ízléstelenségben jelentkezik- A magyar vonatkozás dicsősége tehát — ha egyáltalában annak nevezhető — vajmi kétes dicsőség es aligha teszi boldoggá a magyar nézőt.

Van az éremnek aztán más oldala is- Tagadhatatlan, hogy a német és amerikai filmgyáraknál igen sok tehetséges és rokonszenves magyar színész tűnt fel. Amerikában ugyan a hangosfilm óta erősen megcsappant a magyar sztárok száma, Bánky Vilma, Huszár Károly, a néhai Putty Lia lekerültek már a műsorról, a kolozsvári Várkonyi Mihállyal együtt s ma Amerikában talán csak egyedül Lukács Pál válik dicsőségére a magyar színészetnek. Berlinben azonban a legelső vonalban álló filmnagyságok soraiban csakugyan bosszantóan sok a magyar. Ott van mindjárt Nagy Kató, akinek nevét, letépték a bukaresti plakátokról, aztán a Kolozsvárt kipécézett Alpár Gitta, aki mellesleg nagyszerű operaénekesnő is, a kedves Eggert Márta, aki tizennyolc éve ellenére a legünnepeltebb film diva, a szintén nagyon fiatal Schneider Magda, aki egy budapesti szalonból ugrott át a világhi- resség küszöbére, folytatva a sort Bársony Rózsival, Verebes Ernővel és Halmay Tiborral, akik ha nem is sztárok, de keresett és népszerű filmszínészekUgylátszik, ezeknek a f&nntebb megnevezett hölgyeknek és uraknak magyar eredete nagy szálka mindazoknak a szemében, akik még azokból az olvasókönyvekből szerezték tájékozottságukat a magyar fajt illetőleg, amelyben mi még! nyereg aíátt puhítjuk a húst és mindennapi szó-J rakozásaink közé tartozik, hogy megskalpoljukI azt, aki nekünk nem tetszik. Sajnos, e tekintetben mit sem tehetünk. A legjobb német filmekből legjobb akarat mellett sem tudjuk kiradírozni a magyar film-sztárokat. És itt őszintek leszünk. Amennyire ízléstelennek 'tartjuk a német darabok erőszakolt magyar szüzséjéi, épp úgy jóleső érzéssel látjuk azt, hogyha a közönség szívesen nézi meg a talentumos magyar színésznőket és színészeket és ha meghallanák, bizonyára vastapsokat is osztogatna számukra.

Ha az Universulnak más a véleménye, errőli mi igazán nem tehetünk. Felháborodni azonban j nem fogunk rajta. Ez az a bizonyos tyúkszemre-j hágás politikája, amit egy mosollyal is elintézhetünk.

■

 nedves hideg ősz

Mobiloil

Arctic

különös gondosságot kíván a gépkocsiüzemben, a kenést ületőleg. Meg nem felelő, különösen tulvas- tag olajok nem csak a motor indításánál okoznak nehézségeket, de könnyen messzemenő zavarokra, — csapágyak kiolvadása stb. vezethetnek.

Egy tulvastag kenőolaj a motor indítása után csak egy bizonyos időre éri el azt a folyékonysági fokot, mely szükséges ahoz, hogy azsirozószerkezet az összes kenési pontokhoz képes legyen azt elegendő meny- nyiségben eljuttatni.

A kenőolaj, mely magasértékü tulajdonságainál és alacsony folyékony- sági fokánál fogva a motor egy rögtöni beindítását teszi lehetővé, azonnal az össes kenési pontokhoz eljut és ez által a gépkocsiüzemet hideg időjárás mellett lényegesen megkönnyíti:

VACUUM OíL COMPANY S. A. d. R.

Szilágysomlyó hármas ünnepe

A nagy erdélyi publicistának, Kisszánthói Pethe Imrének emlékezetét ujjitják fel Szilágysomlyón

(Szilágysomlyó, november 18.) Szilágysomlyó, ez a kedves kis magyar város, ebben az évben több Ízben is az erdélyi közvélemény érdeklődésének középpontjában került, amennyiben több ízben is — jubilált. Az első nagyobb jubileumi ünnepség augusztusban zajlott le. amikor is a római Kati epikus egyházközség ünnepelte meg a Báíhori templom felépítésének 400. évfordulóját. de ezenkívül ezidén volt 100 esztendeje annak, hogy a szilágysomlyói temetőben helyezték öröknyugalomra egyik, a maga idejében európahirü tudósunkat, Kisszánthói Pethe Ferencet s ugyancsak 100 esztendeje van a, Szilágysomlyói Kaszinó-Egylet megalakulásának és 50- évfordulója a „Szilágysomlyó“ című lap megindulásának.

Ez utóbbi hármas jubileum alkalmának ünnepi megrendezését a város társadalma vette kezébe és Köblös Endre. ref. lelkész agilis vezeté: sével folyó mozgalomhoz csatlakozott az Erdélyi Irodalmi Társaság, amely a november 19-én rendezendő jubiláns napon az idei első felolvasó ülését Szilágysomlyón tartja meg.

A Kaszinó-Egylet a maga jubiláns ünnepét november 20-án tartja ugyan meg díszközgyűlés keretében, a másik két jubiláris alkalom napja november 19-én lesz. egy irodalmi est keretében.

A két napra, szombatra és vasárnapra kiterjedő nevezetes ünnepség iránt nagy az érdeklődés és a rendezőség a következő programmot állította össze:.

Szombaton, november 19-én, este 9 órai kezdettel a Városi Színházban irodalmi est lesz.

Elnöki megnyitót mond Kovács Dezső, kolozsvári főgimnáziumi igazgató. Alkalmi óda: Reményik Sándortól. Emlékbeszéd Pethe Ferencről, tartja: dr. Gyalui Farkas. Előadást tart: Vásárhelyi János, ref. püspökhelyettes. Előadást tart: Ligeti Ernő. A „Szilágysomlyó“ e. lap történetét felolvassa: dr. Udvari József.

Vasárnap, november 20-án e hármas ünnepség folytatásképpen délelőtt 10 órakor ünnepi istentisztelet a ref- templomban, igét hirdet: Vásárhelyi János ref. püspökhelyettes. Délelőtt 11 órakor díszközgyűlés a Kaszinó-Egylet helyiségében, melyre külön meghívók küldettek ki. Délután 1 órakor közebéd a ref. kultúrteremben, ugyanakkor a szegények is szeretetvendégség- ben részesülnek.-Délután 4 órakor Pethe Ferenc sírjának megkoszorúzása a ref. temetőben. Délután 6 órakor vallásos est a ref. kultúrteremben, melyen Vásárhelyi János, ref. püspökhelyettes tart előadást.