Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-17 / 265. szám

« KEiEnUjsja, XV. ÉVF. ?65. SZÁM. Franciaország még sem fog közvetíteni a román-orosz tárgyalásoknál Títulescu egy kissé megszedhette a közvéleményt, de a francia félhivatalos közleménye után tisztázódik a helyzet November 15-én túl Franciaország még a posta szerepét sem vállalja Románia és Oroszország között (Bukarest, november 16.) A román-oröszl megnemtámadási szerződés körül tovább folyik a csendes harc. Amikor Lengyelország bejelen­tette, hogy nem fog közvetíteni Románia és Oroszország között, nagy riadalom támadt a politikai berkekben, mert alapos volt a feltevés, hogy ez a lépés Lengyelország részéről nem csu­pán az ad hoc megnemtámadási szerződésre vo­natkozik, hanem automatikusan elhidegiilést jelent a két állam egymásközötti további kül­politikai vonatkozásaiban. Títulescu számára határozott kudarc volt ez az esemény, amelyet még fokozott Zaleszky lengyel külügyminiszter lemondása is. De legfőképpen az nyugtalanítot­ta a román közvéleményt, hogy Franciaország sem vállalkozott a további közvetítésre ős a francia-barát Titulescunak talán ez volt pillanatnyilag a legkellemetlenebb csalódása. Títulescu sajtója mindent elkövetett léhát, hogv más színben tüntesse fel a tényeket és sikerüli megcáfolni a Franciaország visz- szavonulásáról szóló híreket. sőt hivatalos francia körökre való utalással ki­jelentette. hogy Franciaország igenis állja a közvetítő szerepét Oroszország és Románia kö­zött. függetlenül minden lengyel elhatározástól. Títulescu tehát azt mondja, hogy a küszöbön álló román-orosz tárgyalásoknál, franciaországi képviselő is .ielen lesz. Ezzel szemben román el­lenzéki lapok ugyancsak kategorikusan fenn­tartják állításukat — éppen a francia félhivata­los Temps közleményeire való hivatkozással — hogy Franciaország nem fogadta cl Títulescu kérését a közvetítésre vonatkozólag. Fran­ciaország legfeljebb arra vállalkozott, hogv Oroszország kormányának jegy­zékét eljut tat ja a román kormányhoz, tehát kizárólagosan egy udvariassági és egyben a diplomáciai helyzet nehézségé­ből adódó „pesta“ szeremé vállalkozott, de erre is csak november 15-éig bezárólag és végül a francia kormány november 15-én túl a román-orosz szerződés iránt semmiféle formá­ban nem fog érdeklődést mutatni. Az egyetemközi bizottság megállapította a vizsgadijakat Leszorították az egyetemi tanárok végtelen vizsga* díjköveteléseit, de a dijakat nem egységesítették (Bukarest, november 16.) Az egyetemközötti bizottság meghozta határozatát a tandijak, vizs­gadijak és különböző taxák ügyének rendezé­sére vonatkozólag, melyeknek a leszállítását az egyetemek hallgatói memorandumok utján kér­ték a rektortól s ahol lehetséges volt. mint pél­dául Kolozsváron, magától Károly királytól. Az ismeretes tüntetéseket is ezeknek a dijaknak ,a leszállítása érdekében tartották s ezeknek ha­tása alatt tették az egyetem vezetői azt az Ígé­retet. hogy majd egy egyetemközötti tanácson fognak dönteni e kérések teljesítésére vonat­kozólag­A tanácsnak, melynek tagjai az ország mind a négy egyetemének a kiküldötteiből ál­lottak, határozatait a következőkben lehet össze­foglalni: Mindenek előtt kimondották, hogy ezután egy egyetemi tanár sem vehet semmi kö­rülmények között semmiféle olyan taxát a diákoktól, amely nincs benne az egyetemi okta­tás szabályaiban. Azután megállapították azo­kat a maximális összegeket, amelyeket az egyes fakultásoknál kell a hallgatóknál fizetniök. Ezt a jogi és filozófiai fakultásnál kétezer leiben állapították meg az összes egyetemeken, de a ko­lozsvári kivétel, mivel maximum 2500 lej köve­telésre adtak neki jogot. Ugyanennyiben álla­pították meg a bukaresti egyetem jogi fakultá­sának a maximális diját is. A matematikai fa­kultásnál 2500, természetrajzinál 4000. a fizika­kémiánál 5000, az elektro-teehnikanál pedig 5000 lejben állapították meg ezt a maximális dijat Ezekhez az összegekhez mindenhol hozzá­járul minden egyes tárgynál év végén száz lej vizsgadij. Ugyanígy a száz lej vizsgadiion kívül az orvosi fakultáson, valamint az állatorvos­képző tanfolyamnál maximális dijként 40Ö0 leit. a gyogyszerészképző fakultásnál pedig szintén 4000 leit szabtak ki. Az egyes 'fakultások közötti díjkülönbségek a múltban is meg voltak és a tapasztalati tudo­mányokhoz szükséges laboratóriumi és egyéb ehhez hasonló költségek tették ezeket drágáb­bakká. Ezeket a fentebb felsorolt dijakat maximum­ként állapították meg, melyet semmi körülmé­nyek között nem lehet túlhaladni és az egyete­mek vezetőségei a saját belátásuk szerint szab­hatják meg ezen belül a fizetési fokozatokat úgy, ahogy az. egyetem gazdasági helyzete szük­ségessé teszi. Nincs tehát szó a dijak egységesí­téséről, mint ahogy előre várni lehetett, mert ilyenformán minden egyetemnek joga van a megállapodás keretein belül külön szabni meg a beiratási és tandijakat. De viszont ezek a maximális összegek nem jelentik a dijak fel­emelését ott, ahol ez megelőzőleg kisebb össze­gekben volt megállapítva. MEGNYÍLT BUKARESTBEN A Parent Oteteleşeann SCHRAMMEL KONCERTI Mélyen leszállított árak étterem és bár-kávéház, Strada Matei Milio 12 szám alatt. s Nemzeti Színház mellett. Böhm Bandi vezetésével Komán, erdélyi és bécsi konyha. A helyiség és a kert éjjel-nappal a közönség rendelkezésére áll. Minden esSe 9 órától tánc a Bukarestben elő­ször szereplő Hawayan-Jazz közreműködésével. mmm Az így befolyó összeget a vizsgadiiak és az építkezési dijak egy bizonyos százalékán kivül a jövőben semmi más célra nem lehet fordítani, csak kizárólag az egyetem épületének, labora­tóriumának, könyvtárának és szemináriumai­nak a fenntartására és fejlesztésére, nem tör­ténhetik meg tehát az, amire a mostani tünteté­sek világot vetettek, hogy az egyetem tanárai a különböző taxák neve alatt helvett összegeket saját szükségleteikre használják fel. A bizottság végül határozatba foglalta, hogy az egyes egyetemek a jövőben is tandíjkedvez­ményben részesítsék azokat a tanulókat, akik anyagi körülményeik és szellemi képességeik alapján ezt megkívánhatják. Ezor'tojon fordult mag két emSseróSot Erdély! asszony kalandozása a regé fkán — Szerelem, hűi- leneég, válás ée kát véres test az ueeán (Bukarest, november 16.) Különös szerelmi dráma játszódott le a napokban az egyik regáti város főuccá- ján. A drámának azonban csak az utolsó felvonása, a befejezés került ki az uceára, amelyet mindenképpen meg kellett már oldani, tekintet nélkül arra, hogy hol van a színhelye, kik lesznek a nézőt. Mert a szerelmi fonalak öszebogozódása elkerülhetetlenné tette, hogy egy erélyes lépfessel, amit a jelen esetben egy eldördülő pisztoly helyettesit, valamilyen végleges megoldásra kerüljön a dolog. A pisztoly tehát eldördült, mégpedig i város egyik legforgalmasabb uccáján este hat órakor. A füstölgő pisztoly az asszony kezében volt, aki egyéb­ként Radu Mária néven szerepelt a darabban és aki elég csinos volt ahhoz, hogy 26 évével eredetien játssza el azt a nem kevés kacérságot kívánó szerepét, amelyet a drámaírók is csak a színpadra vezetett és előre a szereplésre dresszirozott hölgyekkel merészkednek el­játszani. Különben személyi adataihoz tartozik, hogy erdélyi származású és csak házassági ügyei tartották a F.egátban. Tehát füstölgő pisztoly a hősnő kezében, az uoca kövezetére pedig vértócsába dűlve esik össze a szen­vedő hős, a Jón Cotisa, akinek a gyilkos golyó, mely egyenesen a szívnek volt irányítva, a hasába tévedt, másik pedig a bal alsókarját lyukasztotta át. Az ucca népe borzongva fut össze a tett színhelyére, mikor újabb meglepetés éri, újabb lövések dördülnek el, kettő egymásután, melyek :* csalódott Mária mellébe és ha­sába fúródnak, szintén célt tévesztve, mivel eredetileg a szívnek voltak irányítva. Ilyenformán a szereplők nem halnak meg, csak a halállal vívódnak és nemsokára elmondhatják a kór­házban, ahová a kihívott mentők beszállították őket, a tragikus eset előzményeit. Ketten két szanatóriumban feküsznek és természetesen kétféleképpen emlékeznek a botrány előzményeire is. Cotisa Máriát vádolja, Má­ria pedig, akit a sors szeszélye egy „Filantrópiának“ nevezett szanatóriumba vezetett üdülni, mintha figyel­meztetni akarta volna emberbaráti kötelességeire, me­lyekről megfeledkezett, azt állítja, hogy ellenkezőleg, épp Cotisa feledkezett meg azokról a kötelékekről, ame­lyek hozzá fűzték. ö ugyanis ez év tavaszán hűtlen lett előbbi urához, csakhogy minél nagyobb odaadással szentelhesse ma­gát annak a viszonynak, melyet akkor még uj isme­rősével, Cotisaval kezdett. Ezt természetesen nem kell komolyan venni, mert a hasonló hütlenségi és ragasz­kodás! jelenetek már elég számosak voltak életében. Az uj férj mégis tapasztalatlannak bizonyult, mert csak később, borzasztó csalódások árán ismerkedett meg felesége előbbi életével. Ekkor aztán mindenkép­pen válni akart, ami elméletileg könnyű lett volna, csakhogy Mária nem ment olyan könnyen bele a do­logba. Sőt férje egyenes bosszantására egyre csak köny- nyelmübb életet élt, aminek végre is az lett az ered­ménye, hogy a kijátszott Cotisa ezelőtt egy héttel vég­legesen szakított barátnőjével, akit már ezóta nem volt hajlandó feleségének elismerni. Mária kétségbeesése határtalan volt, bosszújában azzal fenyegetödzött, hogy feljelentést tesz ellene a rendőrségen. Ezt Cotisa lehe­tőleg el akarta kerülni, ezért ajánlatot tett: — Adok ezer lejt, váljunk el! Tudta, hogy volt kedvese pénzért mindenre kap­ható, tehát ezen az utón kísérletezett. Csakhogy sze­gény munkásember volt, nem ajánlhatott fel valami nagy összeget, tehát 1000 lejjel próbálta kielégíteni a követelődző asszonyt. Mária ezt is hajlandó volt elfo­gadni a válás aprópénzéül. Megegyeztek, hogy délután hat órakor a gyárból kijövet, Cotisa át fogja nyújtani a végkielégítést. Mária ott is várakozott a jelzett idő­ben a kijárat előtt, de türelmetlenségében már hat előtt kihivatta-volt kedvesét, akinél ekkor még nem volt ott a pénz. Erre újabb békülési ajánlattal állott elő, amit a férfi ismét nem volt hajlandó elfogadni. Ekkor kezdődött aztán a drámai jelenet, melynek eredményé­ről beszámoltunk. A kétségbeesett asszony téli kabátja zsebébe nyúlt, pisztolyt rántott elő és volt kedvesére lőtt, majd saját maga ellen fordította azt. Mindkettőjük állapota igen súlyos, Cotisa életben maradásához az orvosi vélemények szerint nem sok re­mény van. Tehát ez is ugv végződött, mint a szerelmi tragédiák általában, most még csak a rendőrség mun­kája van hátra, a vizsgálat levezetése, ami már javá­ban íolvik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom