Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)
1932-10-28 / 248. szám
iCipvi a «1 őház BUDAPEST V. tP-i Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatal! telefon: 508. XV. ÉVFOLYAM 248. SZÁM. Előfizetés Magyarországon i Egyévié 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 13.50 P, Egyes szám ára 20 fillér Felborult A felborult Balkán-konferenciát nem sikerült újból összehozni. A bolgár delegációt nem tudták rávenni, hogy visszatérjen a konferenciára, sőt a bolgárokat követte a kivonulásban az albán delegáció is. Ez a történelmi esemény mutatja, hogy milyen hatalmas problémája a Balkánnak is a kisebbségi jogok kérdése s amig ez nem nyer ínegnyugtátó elintézést, addig az államok közötti megbékülés, vagy gazdasági együttműködés szándékai kilátástalanok. Az államhatárok mögött, tömegesen élő kisebbségi népcsoportoknak vágyona és élete olyan elnyomatásnak, kipusztitó hatalmi szándéknak van kitéve, hogy amig e kisebbségi segélykérő jajveszékelések meg nem szűnnek, addig állandó izgalom és izgatottság légkörében élnek a Balkán-államok s ilyen légkörben a konferenciás találkozások békejobbjának az őszinteségét nehéz lenne elhinni. Bulgária delegátusai nyilatkozatot adtak le a romániai sajtó számára s ezzel a nyilatkozattal búcsúznak a konferencia székhelyétől, Bukaresttől. A nyilatkozatban elmondják kivo nulásuknak a történetét* diplomatikusan. Száraz értelme a nyilatkozatban kifejezett állás- foglalásuknak az, hogy a balkáni államok kö zötti kapcsolatok létesítésének előfeltétele a kisebbségi kérdés terén teremtendő nyugalom s mivel nemcsak megegyezésre nem kerülhetett sor e vitában, hanem még a következő konferencia napirendjéről is levették a kérdés letár- gyalását, semmi kilátása és célja nincsen a további tanácskozásoknak. Ha valaki optimista szemmel nézte a Balkán-konferencia céljait eddig, most meggyőződhetett arról, hogy képtelenség volt ez az optimizmus. Jugoszláviának a hatalmi berendezkedései nem tudnak otthon belső nyugalmat teremteni, mert pusztán csak az erőszak, fegyveres erőszak eszközét vettél- igénybe az államépités, államerősités céljaira s az elnyomatás elleni panasz elkeseredett hangjai törnek fel a szerb önkényuralom jég kérge alól még a délszláv lakosság leikéből is Ott, ahol délszlávok, horvátok, szlovének elkeseredésének a kitörésekre készülő parazsa ég a szerb uralom hamuhantjai alatt, elképzelhető i azoknak a délbalkáni népfajoknak a sorsa é.- rnesszire ki nem hallatszó torokra fojtott, hör gésbe fullasztott sikoltozása, amelyeket nen fűzi a szláv vérség a hatalmi többséghez. Egy egy macedóniai, vagy macedónoknak tulajdoni tott merénylet hátterei adnak némi felvilágosítást erről a lefojtottan füstölgő tűzfészekről. Az a kormány, amely otthon a nyilt önkényuralom eszközeivel igyekszik féken tartani a népeket, a konferenciázó delegátusok tanácsában sem mutatkozhatik a modern liberá- lizmus szabadságjogainak elismerője, vagy bajnokaként. A Balkán-államok életében sokkal súlyosabb jelentőségű a kisebbségi sors, semhogy egy-két frázis-szólammal elintézhető lenne. S ha még a frázisokban is fukarkodnak, mert félnek a szónak a felelősségétől is, akkor ott nagy baj^ van. He nem is lehetett arra gondolni, hogy ilyen körülmények között Bukarestben felednek mindent, ami otthon van és fordulatos megegyezést hoznak létre. A Balkán-konferencia felborulása figyelmeztetés a világ számára, hogy az államok közötti együttműködés, amitől a már elviselhetetlen krízis enyhítését várják, csak a kisebbségi sors rendezése alapján és után képzelhető el. Negyvenmillió élő kéri a maga számára az emberi sorsot. Negyvenmilliónyi kisebbség a '.világtörténelem mai nagy problémája. lemondással Titailescu Egyhetes kormányzás alatt már háromszor merült fel ellentét Mamu és a külügyminiszter között 4 választójogi reformban burkolt prémiumot terveznek /V» t • 1 . ,i rx/% V A 11. i ■ 1 _•__----------Ar, 4-i-kC'.*; In orr nclrüf ÍVfílTlÍn (Bukarest, október 26.) Az elmúlt napok ban olyan hirek kerültek ki kormánykörökből, amelyek arra engedtek következtetni, hogy a Maniu-kormány a mai összetételében nem elég szilárd. Titulescu külügyminiszter még ma is londoni követ és sok találgatásra ad okot, hogy miért nem nevezik ki utódját. Talán vissza akar térni? A birek szerint a kormányban Titulescu önálló magatartása sok ellentétet idéz fel. Háromszor akart már lemondani Titulescu A Curentul szerint Maniu és Titulescu között a napirenden lévő kérdésekben súlyos ellentétek merültek fel és Titulescu kijelentette, hogy hajlandó lemondani a külügyminiszteri tárcáról. Politikai körökben élénken kommentálják a lap e hirét, melyet a mai Adeverul azzal egészít ki, hogy ' Maniu és Titulescu között most már harmadszor merült fel nézeteltérés. Az első nézeteltérés akkor keletkezett, amikor Titulescunak külügyminiszterré való kinevezéséről volt szó. Titulescu az alkotmányos szó kasok és szabályzatok ellenére azt kivánta, rogy az ő kinevezési dekrétumában a következő szöveg foglaltassák: „Titulescu Miklós nr, londoni meghatalmazott miniszter külügyminiszterré neveztetik ki.“ Titulescu ehhez a szöveghez ragaszkodott, bár Maniu igyekezett meggyőzni, hogy kivan sága ellenkezik az alkotmánnyal, kijelentette hogy amennyiben a kinevezési rendeletben e sza vak nem lesznek benne, úgy nem nvogy a királyi palotába és nem teszi le az esküt. Maniu nem akarván a helyzetet komplikálni és súlyosbítani, — engedett. A második nézeteltérés Maniu és Titulescu között az államtitkárok kinevezésével kapcsolatosan merült fel. Maniu, akinek az volt a szándéka, hogy az államtitkárok szamát csökkentse, nem tartotta szükségesnek Savéi Radulescu külügyi államtitkárrá való kinevezését. Az elmúlt kormányban ezt a tisztséget Gafencu töltötte be, viszont az ő kinevezésére azért volt szükség, mert Vaida miniszterelnök és külügyminiszter is volt egy személyben. Titulescu azonban mereven ragaszkodott Savéi Radulescu kinevezéséhez és lemondással fenyegetőzött. Maniu másodszor is engedett. Savéi Radulescut kinevezték külügyi államtitkárnak. A harmadik nézeteltérés két nappal ezelőtt keletkezett, lehet hogy állampolitikai kérdésben, de lehet, hogy személyi kérdésben. Csak annyit tudnak, hogy ellentét van s Titulescu ismét lemondással fenyegetőzött. Maniu miniszterelnök azonban most már hajthatatlan maradt és nem teljesítette Titulescu kívánságát. Ebből az következik, hogy Maniu ura lett a helyzetnek és nem engedte magát befolyásoltatni Titulescu sorozatos lemondási fenyegetőzéseivel. Természetes, hogy az ellenzéki sajtó megragadta ezt az alkalmat és a felmerült ellenié tékből azt a következtetést vonta le, hogy a kormány helyzete korántsem szilárd és a kormány tagjai között nem uralkodik egyetértés Népszövetségi egyezmény Az Adeverul az általános helyzetről irt ikkében konstatálja, hogy a kormányt kél probléma foglalkoztatja: az egyik az ores': megnemtámadási szerződés, a másik a Népszövetség pénzügyi bizottságával megkezdett tárgyalások folytatása. Előbbit — ugylátszik. — Titulescu olyan irányban fogja elintézni, hogv az ő politikája érvényesüljön, utóbbira nézve már sokkal nehezebb eddig a helyzet. Mad- gearu és Lugoşeanu nyilván teljes elégtételt kaptak — ezért léptek be a kormányba — és így az általuk parafáit egyezményt a kormány alighanem magáévá fogja tenni, azonban bizonyos módositásokkal. Ezek főként a szakértők szerepére vonatkoznak. Az egyezmény szerint ugyanis három szakértő jönne az országba, akiknek joguk lenne beleszólni minden kormányzati ténykedésbe, amely valamilyen kapcsolatban áll az ország gazdasági és pénzügyi helyzetével. Ezt a feltételt a kormány enyhíteni kivá os olyanformán, hogy csak bizonyos körben mozgó intézkedések, illetve kiadások képeznék a szakértők beleszólási terrénumát. A stabili zációs egyezmény is megengedte annak ideién, hogy a szakértők, akik a Banca Naţionalâ. mei lett működtek, a stabilizációval kapcsolatos in tézkedéseket ellenőrizhessék és ilyenféle jogkört adnának a Népszövetség szakértőinek is. Maniu uj prémiumot akar. Az Epoca szerint a kormányt erősen fog ialkoztatja a választói törvény reformja. A íap tudni véli, hogy magának a miniszterelnöknek van egy javaslata, amely eltörli a prémiumot és részben a proporeionalitást is. A javaslat szerint azokban a megyékben, ahol valamely ista abszolút többséget kap, ott valamennyi mandátum a győztes listáé. A többi megyékben a pártok által elért szavazatok számát az egész országban összesítik és a számarány sze- íint elosztják. Az Epoca szerint a javaslat kielégítő lenne, azonban félő, hogy a választásokat vezető kormányok túlságos erőfeszítések ?t hágnak tenni az abszolút többség elnyerése érdekében, ami a választási küzdelmet még éle jebbé fogja teuni. Az Epocának a hire természetesen megerő- -itésre szorul. Az Adeverul azt Írja, hogy ez a terv korántsem azonos azzal a ki jelentéssel, amelyet Maniu legutóbb is tett és amelynek értelmében a prémiumot eltörli a választótör vény módosításával kapcsolatosan, mert ez az ujitás, amelyről az Epoca számol be, tulajdonképpen nem más, mint a prémiumrendszernek más formában való fe\a- „artása.
