Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)

1932-10-15 / 237. szám

2 KEltnlljSJtG KV. ÉVF. 237. SZÁM. Titnlesen njabb nyilatkozata. Titnlescn a párisi Bepablic szerkesztőjének nyilatkozatot adott. Kijelentette, hogy hive az orosz-román egyezménynek, de a tervezett formulán bizo­nyos módosításokat kiván. Nem lát semmi aka­dályt abban, hogy az egyezményen a Briand— Kellog-paktum formuláját érvényesítsék. Egy uj egyezménynek a Briand—Kellog-szerződést csak erősbiteni szabad, hiszen ezt a szerződést aláírták Franciaország, Németország, Olasz­ország és az Egyesült Államok is, amelyek va­lamennyien garantálják Románia sérthetetlen­ségét. Nem lehet aláírni egy olyan szerződést, amely csak a támadást zárja ki, de egyébként nem beszél általában a háborúról, mint a Briand-féle, amely midenféle háborút ki­zár. Hogyan fogadjon el egy formulát, amely csak öt évre szól, egy olyan szerződés helyett, amely örök időkre köttetett? Románia első­rangú érdeke, hogy Oroszországgal őszinte kö­zeledés történjék, az eddigi struccpolitikát nem lehet folytani. Hangsúlyozza, hogy Vaida miniszterelnök a kormány nevében magáévá tette az ő szempontjait, amelyek a nemzetközi együttműködés szolgála­tában állanak. Egy francia-orosz szerződést na­gyon előnyösnek tart Románia szempontjából is és nem hiszi, hogy az valaha is Románia ellen lenne fordítható. Ha Oroszországgal sikerül egy minden kétséget kizáró általános egyezményt kötni, úgy ez a világbékének is nagy előnyére Ibg szolgálni. Tituleseu végül hangsúlyozta Franciaország és Románia őszinte barátságát és szövetségét, amely mindig megtalálja az együttműködés út­jait és sohasem fog azokról letérni. Találkozás a párisi pályaudvaron. kormányba való belépése után a legelső prob­léma, amelyről dönteni kell, az orosz kérdés lesz. Miután a külpolitika irányát nem egyedül a külügyminiszter szabja meg, hanem együttesen a legfőbb alkotmányos tényezővel és a kor­mánnyal, Tituleseu hivatalba lépése után rövi­desen dönteni kell majd az orosz kérdésben kö­vetendő magatartásról és vagy a kormány fogja álláspontját megváltoztatni, vagy pedig Tituleseu. Tituleseu nyilatkozatai miatt, éppen erre való tekintettel tegnap politikai körökben bizo­nyos idegesség volt konstatálható, a késő esti órákban azonban, amikor Vaida visszaérkezett Szinajából és közölte barátaival két királyi audienciájának eredményeit, a hangulat ismét optimista lett. A király tegnap ismét vacso­rára látta vendégül a miniszterelnököt, aki be­hatóan tájékoztatta az uralkodót az összes napi­renden levő kérdésekről. TlkiescE békesürgönyt küldött Vaidának és pétitekre jelzi érkezését Illetékes helyről a következőket közük: Vaida miniszterelnök és külügyminiszter ma éjjel táviratot kapott Titulescutól, aki biztosítja teljes ragaszkodásáról és szereteté- ről és hangsúlyozza, hogy Vaida kormányá­val! a legteljesebb összhangban fog együtt­működni. Titulescunak párisi hivatalos kö­rökben tett nyilatkozatai után arra lehet kö­vetkeztetni, hogy Tituleseu folytatni kívánja az oroszokkal a Vaida által megkezdett közvet len tárgyalásokat. így felkérte Caderet, men­jen Genf be és várja meg ott utasításait, ame­lyeket majd Bukarestből fog majd ^ számára küldeni az oroszokkal való tárgyalások foly­tatása előtt. Tituleseu ma, pénteken este 11-kor érke­zik Szinajába. Arra kérte Vaidát, várja őt itt és mielőtt a királyhoz audenciára mennének, egymással tárgyalni fognak. Kétségtelennek látszik, hogy Tituleseu holnap este elfogadja a külügyi tárcát és kinevezése azonnal meg is fog történni. Gömbös óriási siker mellett bemutatkozót t a magyar felsőházban is A miniszterelnök hangoztatta, hogy a kapitálizmus csokevényeinek lemetszését fő belpolitikai program­jának tekinti — Külpolitikai téren a békés feviziő mellett foglalt állást Párisi jelentés szerint Cadore varsói követ tegnap felkereste Titulescut és behatóan tájé­koztatta a Litvinoffal folytatott odisni tárgya­lásokról. Az a hír, hogy Herriot tegnap újabb kihall­gatáson fogadta Titulescut, tévesnek bizonyult. A francia minisztertanács ugyanis olyan sokáig elhúzódott, hogy a Tituleseu kihallgatására már nem jutott idő, mert Herriotnak Londonba kellett volna utaznia. Tituleseu a pályaudvaron váTta a francia kormány elnökét, ahol néhány percig megbeszélést folytattak. Tituleseu ismer­tette Herriot előtt Cadere jelentését, mig Hev- riot a francia kormány leszerelési tervezetéről tájékoztatta a román külügyminisztert. Id^gosség a nyilatkozatok miatt. A bukaresti sajtó szerint Tituleseu nyilat­kozatai és a francia lapoknak kommentárjai íiiég nem tisztázták a helyzetet. Vaida és kor­mánya nem változtatták meg álláspontjukat az orosz megnemtámadási szerződés kérdésében, amely a Tituleseu által vallott állásponttal el­lentétes. És ha Tituleseu ki is jelentette a kül­földi újságírók előtt, hogy egyelőre csak, mint magánember nyilatkozik, kétségtelen, hogy (Budapest, október 13.) A felsőház mai ülé­sén Gömbös Gyula miniszterelnök tartotta meg kormányexpozéját. A miniszterelnök hangoz­tatta, hogy a magyar társadalomból hiányzik az egység. Áttérve külpolitikai programjára, kijelentette, hogy a rossz békeszerződések okai Európa mai nyugtalanságának. Addig nem lesz megnyugvás — mon­dotta, — a inig a tárgyaló felek nem ül­nek a tárgya asztalhoz és nem beszé­lik meg a Duna medencében lakó né­peknek a sorsát. Végül is rá kell jönnie az érdekelt államok­nak, hogy Magyarország nélkül nem lehet ke­leteurópai politikát csinálni. Gömbös hálásan emlékszik meg Olaszor­szágról és rokonszenvvel gondol Angliára, Né­metországra és Ausztriára, amely államokkal a diplomáciai viszony kiváló. A miniszterelnök nem hagyta figyelmen kívül Franciaországot, mint; olyan államot, amelynek szívélyességéről Magyarország több ízben meggyőződött. Áttérve a belpolitikai térre, a miniszterel­nök hangoztatja, hogy a királykérdés nem aktuális. Maga részéről természetesen a kapitalista tár­Minden olvasónknak, aki egy félévi előfizetési dijat most beküld, a H. Állami Sorsjáték első osztályára Vs sorsjegyet ajándékba adt ak. -r A Keleti Újság ajdndéksorsjegyeil WAGONS-LITS !i COOK utazási iroda (Főtér í8„) bocsájtja rendelkezésünkre. Előfizetőink, akik egy­úttal az Állami Osztálysorsjáték sorsjegyének is birtokosai lesznek, természetesen ugyanazon jogok­kal fognak rendelkezni, .unt azok, akik készpénzen vásárolnak sorsjegyet és éppen úgy remélhetik a most kisorsolásra kerülő hétszázezer leies főnyere­mény megnyerését. _______ ________ " SSâS ti *Ifî lUí li ti ü it tîTîTîlîirjî jîjr iî ji fi jSijjj * fi * j * * * j * fi f *! * j * f i M * iii* P j * ?* ü * j * j *7*T*1*T* TÜ 400 lei előfizetési dij beküldési határideje 1932. október hó 14. sadalmi rend mellé áll, de feltétlenül szüksé­gesnek tartja, hogy lenyessók a kapitalizmus esökevényeit. Lehetetlennek ítéli meg az álta­lános moratóriumot, ami pedig Magyarország­nak a külfölddel szemben fennálló adósságai­ra vonatkozik, reméli, hogy a pénzügyminisz­ternek idevonatkozó tárgyalásai kedvezően fogjak befolyásolni a külföld hangulatát. Megegyezés esetén Magyarország ismert ga­vallériájával fog fizetni. Gömbös Gyula beszédét óriási lelkesedés fogadta és olyan viharos sikert ért el, ami­lyenre hosszú idők óta nem emlékeznek a felső­házban. A kermányexpozéhoz elsőnek Somsdeh László szólott hozzá. Hosszabb beszédbe!' fog­lalkozott az expozéval. Hadik János gróf, aki a kisiparosok és kiskereskedők védelmére hivta fel a figyelmet. Az adózás kérdésével kapcso­latosan kijelenti, hogy az adózás ma elérte 'első határát, ami ezentúl következik, az már adórablás. Sürgeti az általános titkos választójogot. Jankovich felsőházi tag, a kormányt szim­pátiájával fogadja, fenntartja azonban magá­nak a támogatás jogát. Sürgeti, hogy bontsák le a vámfalakat, mert ezek nélkül sem Magyarország, sem a szomszédos államok nem tudnak boldogulni. Lénárd István az általános titkos választói jog megadása ellen szólal fel. Szterényi József szintén hosszabb beszédben foglalkozik az ex­pozéval, kifogásolja a túltermelést. A maga részéről helyesli, hogy a Gömbös-kormány Bethlen és Károlyi Gyula nyomdokain halad. Széchenyi Aladár üdvözli a Gömbös-kormányt, de lehetetlennek tartja, hogy Gömbös az egy­séges pártra támaszkodva programjának még csak egy töredékét is végrehajthassa. Gömbös számára két lehetőség maradt: vagy egy uj választás, vagy a katonai diktatúra. A helyzet Magyarországon nagyon emlékeztet a németországi mai helyzetre, amelyet ugyan­csak radikálisan Papén igyekszik megoldani. Simonsich István a királykérdés jogi meg­oldását javasolja. Huszár Károly az általános titkos választójog mellett tör lándzsát. Gömbös válaszol az elhangzott felszólalásokra és hang­súlyozza, hogy kormányzása idején nem tűr majd párttíiktatnrát. Hátér az arisztokrácia szerepére és helytele­níti, hogy a legfelsőbb réteg politikai célzattal a legalsóbb osztállyal kacérkodjék. Gömbös zárószavait egyhangú lelkesedés követte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom