Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-04 / 202. szám
íítípvlselöháí BUDAPEST V. Cluf-Kolozsvdr, ***** 1932. szeptember 4 * í^flSIIFIKip BTlutSJfG Előfizetés belföldön: I ORSZÁGOS MAGYARPART! LAP I Előfizetés Magyarországon: €gyévro 800, félévre 400, negyedévre 200, egy Héra 70 L J Szerkesztőségi és kiadóhivatal! ts'afar»: 503, 6.9t » Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 3 lei. j XV. évfolyam * 202. szám | Egyes szám ára 30 fillér. „A konverziónak mindenkire egyformán ki kell terjednie!“ — ezt az elvet szögezte le teljes határozottsággal a magyar parlamenti csoport A nagyfontossága bukaresti értekezlet az összes aktuális politikai kérdésekben kinyilvánitotta a Magyar Párt álláspontját — Kik fogják képviselni a pártot a parlamenti vitákban? (Bukarest, szeptember 2.) A Magyar Párt parlamenti csoportja augusztus hó 31-én, Bukarestben gróf Bethlen György dr. elnöklete alatt értekezletet tartott, melyen a magyar törvényhozók csaknem teljes számmal megjelentek. Az értekezlet mindenekelőtt azzal a mozgalommal foglalkozott, amelyet a parlamenti csoport a hátralékos nyugdijak kifizetése érdekében inditott. .ámint ismeretes, a kormány tagjai ismételten tettek olyan kijelentéseket, hogy május hó második felére, valamint junius, julius és augusztus hónapokra minden pénzügyigazgatóság megkapta az erre az időre esedékes nyugdijak teljes fedezetét. Azok a nyugdíjasok tehát, akik ezekre a hónapokra sem kapták meg illetményeiket, hivatali mulasztásnak, vagy éppen visszaélésnek az áldozatai. Legutóbbi értekezletéből a parlamenti csoport felhívást intézett a magyar nyugdíjasokhoz azzal, hogy jelentse be mindenki ezekre a hónapokra vonatkozó hátralékait. A felhívás eredményeképpen több száz levél érkezett a központi pártirodába, melyek szomorú képet adnak a magyar nyugdíjasok mellőzéséről s egyes helyi hatóságok visszaéléséről. Az értekezlet megbízta dr. Sulyok István képviselőt, hogy az adatok alapján tárja föl a kérdést a. parlament előtt, A parlamenti csoport az elmulasztott fizetések azonnali folyósítását s a vétkes tisztviselők szigorú megbüntetését fogja követelni. Egyidejűleg azonban energikusan követeli a régebbi hátralékok mielőbbi rendezését. Foglalkozott az értekezlet a tavalyi nyelvvizsga ürügye alatt elbocsátott magyar vasutasok dolgával is, e szerencsétlen magyar vasntasok száma jóval meghaladja az ezret. Legnagyobb részük, amint az még bizonyára mindenkinek élénk emlékezetében van, egyszer már letette ezt a vizsgát, tehát nyilván azzal a céllal állították újból a bizottság elé, hogy jogcím teremtődjék sovány kenyerük elvételére. Jonescu tábornok, vasúti vezérigazgató, addig és annyiszor állítja nyelvvizsga elé a magyar vasutasokat, amig akad bizottság, mely megállapítja, hogy a szerencsétlenek nem bírják az állam nyelvét. Ez ellen az embertelen bánásmód ellen a magyar parlamenti csoport már tavaly minden tőle telhetőt elkövetett, az akkori miniszter azonban a vasút autonómiájával takarózott s mosta kezeit, mivelhogy semmi beleszólása niücs a vasút belügyeibe. Ezek után az elbocsátottak bírói útra terelték ügyüket s amint az előrelátható volt, a különböző táblák, mint közigazgatási bíróságok különböző ítéleteket hoztak. A temesvári contencios például többszáz vasutas ügyében megállapította az elbocsátás jogtalan voltát és elrendelte valamennyinek visszahelyezését. Az ügy most a legfőbb bíróság előtt várja végső eldöntését. A közlekedésügyi miniszteri szék ezidőszerinti gazdája, Mirto miniszter, éleseszü jogász és energikus férfi, aki bizonyára nem fogja beérni azzal a báb-szereppel, melyre őt voltaképpen saját pártja kárhoztatja, amikor a CFR szerencsétlen autonómia törvényét meghozta. Máris módot keres és módot is fog találni arra, hogy a CFR ügyeibe beleszóljon, észszerűbb gazdálkodás követése mellett a kiáltó igazságtalanságokat is megszüntesse. Ebben a reményben a magyar parlamenti csoport újból megkísérli, hogy a vasntasok ügyét emberséges megoldáshoz juttassa, Hegedűs Nándor képviselőt bizta meg azzal, hogy Mirto miniszter előtt a szomorú helyzetet feltárja. Ezek után az adósságok konverziójának kérdésével foglalkozott az értekezlet. Mély sajnálattal állapította meg a magyar parlamenti csoport, hogy a Mironescu-féle kormányjavaslat katasztrofális hatású volna mind a hitelezőre, mind az adósra, azt tehát még tárgyalási alapul sem lehet elfogadni. A magyar parlamenti csoport véleménye szerint a konverziónak mindenkire egyformán ki kell terjednie és általános érvényű, minden polgárra s minden azonos jogi természetű kötelezettségekre egyenlőképpen alkalmazandó jogszabályokat kell tartalmaznia. Ezzel szembén a Mironescu-féle javaslat továbbra is csak az adósok bizonyos kategóriáit részesíti kedvezményben s a többieket s köztük azok egy részét is, kik a jelenlegi törvény szerint mentesek lettek volna, egyenes prédául dobja oda. Emellett továbbra is fenntartja azt az eléggé nem kárhoztatható rendszert, hogy minden egyes létező jogviszonyt birói döntés elé utal, ami a perek lebonyolithatatlan tömegeit zúdítja a bíróságokra. Másfelől pedig a Mironescu-javaslat semmit sem tesz a takarékossági tőke védelmében s a konverzió összes terheit és hátrányait kizárólag a tőketulajdonom sok egyik, aránylag jelentéktelen kategóriájára hárítja. Végül megállapította az értekezlet, hogy a bekövetkezett nagy értékleromlások és az eddigi törvényes rendelkezések hatása alatt elkerülhetetlennek látszik a tartozások tőkeösszegének 50 százalékos redukciója, melyet a párt —- az ezzel nyilvánvalóan összefüggő valutáris és állampénzügyi nehézségek ellenére kénytelen magáévá tenni és elvi álláspontjához képest ezt természetesen az összes tartozásokra egyenlőképpen igényli. .... A párt erre vonatkozó elvi álláspontját az értekezlet a következő pontokba foglalta össze: 1. Mindazon magánkövetelések, melyek bármely adós terhére, bármely hitelezővel Szemben 1932 április 19. előtt keletkeztek, 50 százalékkal leszállittatnak és átalakulnak négy százalékkal kamatozó, 25 évig terjedő, hosszúlejáratú követelésekké. 2. Az igy konvertált követelések fedezetére szolgáló mindennemű biztosítékok és zálogjogi bejegyzések érintetlenül maradnak s csak a tőkeleszállítások és a fizetési feltételek tekintetében esnek módosítások alá. 3. Az adósok kötelesek 1932 október 1-től kezdődően minden negyedév elején kifizetni úgy leszállított tartozásuknak 1 százalékát tőketörlesztés címén és a hátralékos összeg után 1 százalékot kamat fejében, vagy ezen az alapon kiszámítandó annuitásos részletet. Ha az igy esedékes részlet nem jut a hitelező birtokába legkésőbb az illető negyedév végéig, úgy az adós elvesziti a konverzió kedvezményét. Elháríthatatlan akadály (vis major) esetében a polgári eljárás szerint illetékes bíróság az adósnak legkésőbb az illető negyedév végéig előterjesztett kérésére fizetési haladékot engedélyezhet, mely legfeljebb kilenc hónapra terjedhet. Minthogy a többi ellenzéki pártban is megvan a törekvés hasonló szellemű megoldásra, az értekezlet utasította a párt elnökségét, lépjen érintkezésbe az egyes ellenzéki frakciókkal és iparkodjék azokat a siker érdekében egységes állásfoglalásra rábírni. A párt álláspontját a kamarában dr. Abrudbányai Ede képviselő, a szenátusban dr. Gyárfás Elemér szenátor fogja képviselni. Ami a birói likvidálásról és a kényszer- egyezségről szóló törvényt illeti, a párt álláspontja az, hogy ezt a kérdést csak a konverzióval kapcsolatosan lehet megoldani. Ilyen értelemben dr. Gyárfás Elemér a kamara és szenátus vegyes bizottsága előtt már fel is szólalt és szavai szemmelláthatólag gondolkodóba ejtették magát Popovici minisztert is. Egyébként a kamarában, ha a kérdés szőnyegre kerül, dr. Ferenczi Zsigmond képviselő fog hozzászólani. Az állampolgári törvény tárgyalásánál dr. Wilier József, a közigazgatási törvény módosításánál Hegedűs Nándor, a költségvetés leszállítása és az adómérséklés vitájában br. Jósika János képviselő fogják a párt álláspontját kifejteni. Kisfaludi-Strobl félmillióra perli a csehszlovák államot (Prága, szeptember 2.) A csehszlovák állam ellen Kisfaludi-Strobl Zsigmond szobrászművész pert inditott. Kisfaludi-Strobl a világháború végefelé a kassai kadettiskolától emlékmű készítésére kapott megbízást az 1915. évi gorlicei áttörés emlékezetére. Az emlékmű egyes részei, igy Ferenez József és Károly, király alakja már készen voltak, amikor az im- périumváltozás történt és Strobl Budapestre távozott. A féligkész emlékművet összerom holtak. A szobrászművész most port inditott a Csehszlovák állam ellen és félmillió korona kártérítést követel. . ~
