Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-03 / 201. szám
2 KílETlUjsm " XV. ÉVF. 201. SZÁM. urai, ne csapjon fel a korona védőjéül, nincs erre szüksége a koronának, amely mellett a nemzet áll. Ismét jannár 4-ike. Folytonosan az alkotmányosság kérdéséről beszéltek, pedig a mai viszonyok között inkább gazdasági problémákról kellett volna szólni Mit akar Averescu-pártja az alkotmányosságtól? Az 1926. évi választásokkal megmutatta a marsall, mennyire becsüli az alkotmányt. Ezekkel a választásokkal be is fejezte politikai karrierjét. Ugyancsak alkotmányról vitázott a nemzeti agrárpárt. Mi az, hogy nemzeti? Hát mi nem vagyunk azok? És mi az, hogy agrár? Távol áll ettől ez a párt. Lupura tér át, akinek tagadhatatlan érdemei vannak a parasztpárt fejlődésénél. De 1927-ben, amikor a craiovai gyűlésen a párt a január 4-i aktus megsemmisítése mellett foglalt állást, Lupn kilépett pártjából, s belépett a liberálisokhoz. Goiseana: Lupu nem az aktust, hanem a formát nem tartotta helyesnek. Mikor lesz szükség Maniura? Radulescn Mehedinţi: Formai ellentétek miatt még nem következett volna, hogy egyenesen Bratianu Ionéinál jelentkezzen felvételre. Talán Bratianu is csak formailag volt a január 4-i aktus mellett? Szónok ezután Dúcának Maniuról tett kijelentéseire is reflektál és hangsúlyozza, hogy a román politikában még nem akadt olyan férfiú, aki annyira magában egyesítette volna a korona iránti respektust és a polgári öntuda tot, mint Manin Gyula. Az az egyenes vonal, amelyen politikai életünk labirintusain át Ma- niu halad, büszkeségünk lehet, ügy Socor, mint Duca feltették a kérdést, miért nem Maniu a minszerelnök? Erre a következőket válaszolhatom: Lesznek olyan pillanatok, amikor a legnagyobb szükség lesz a kormány és a többség ösz- szefogására s a parlament aktiv közreműködésére. Maniu akkor is köztünk lesz és tudni fogjuk, mit tegyünk. Konfliktusról eszeinek, amely a párt és a kormány közt lenne. Hát nyújtsanak be bizalmatlansági indítványt és .majd meglátják, lesz-e valaki a többség soraiból, aki azt megszavazza. A liberálisok felé: önök felelősek a történelem előtt, mert nem fogadták el a király felhívását, amikor együttműködésre szólította fel az összes pártokat. „El fogjuk törölni a prémiumot"“ Socor azt kérdezte, miért nem törültük el a prémiumot?! Socor: Csak rámutattam arra, hogy a nem- zeti-parasztpárt programjában benne van a prémium eltörlése, a kormány programjában csak a választójog reformja. Ez nem ugyanaz. Radulescu Mehedinţi: Itt ünnepélyesen kir jelentem, hogy el fogjuk törölni a prémiumot! Ami a konverziót illeti, szemelőtt kell tartani a hiteléletet és az ország magasabb érdekeit is. A szocialisták szónokainak azt válaszolja, hogy az egész kormánypárt osztja nézeteiket u szegényebb néposztály szociális helyzetének megjavítását illetőleg és ugyancsak egy az álláspontja a béke politikájára nézve is, de einem jelenti azt, hogy ía hadsereget minden szükséges felszereléssel el ne lássuk és ne gondoskodjunk határaink védelméről. A liberálisok megcsinálták a földreformot és a választói jogot, de amit egyik kezükkel adtak, azt a másikkal visszavették. tianu erre azt válaszolta, majd a háború után a nép akarata ki fogja vívni céljait. A háború végén megalakult a nemzeti kormány és a trónbeszédben már szerepeltek a reformok. Ezek tények, amelyeket nem lehet elferdíteni. Mihalache: Ferlinánd király személyesen mondotta nekem, hogy az agrárreformot és az általános vá lasztójogot ő, a király, személyesen vitte keresztül. Nem hiszem, hogy ezt meg merné cáfolni valaki. 30 évig volt a liberális párt uralmon, de mindig ellene volt a reformoknak. A parasztsággal szembeni politikában egyébként sem volt különbség a liberális és konzervatív pártok között. Duca: Bratianu Ionel a földreform megalkotása előtt összehívta a liberális pártot és ezt mondotta: Vagy mindnyájan együtt megyünk és megalkotjuk ezt a nagy reformot, vagy visz- szavonulok a politikai élettől. S még Ottescu is, akinek 80.000 hold földje volt, lelkesen hozzájárult az egyhangú határozathoz. Bratianu György, Bratianu Ionel fia kér szót: Tiltakozik a történelem meghamisitása ellen és hogy kétségbe vonják a liberális párt érdemeit a korszakalkotó reformok körül. De miért tárgyalják most ezeket a dolgokat, most, amikor arról van szó, hogy e reformok veszedelemben forognak és meg kell őket menteni? Mihalache: Arra válaszoljon, hogy van az, hogy a liberális párt annyit hangoztatott népmentő politikája dacára Romániában, ebben a gazdag országban, a legszegényebb a paraszt, a legtöbb az analfabéta és a legnagyobb a halálozási arányszám? Az ülés tovább tart. Manoilescu a lengyel vezérkari főnök konstantinápolyi utjával kapcsolatban interpellál Mit készít elő a szovjet Törökországban? — Maniu egyszakaszos törvénnyel fel akarja függeszteni az összes mezőgazdasági ős városi adósságokat (Bukarest, szeptember 1.) A szenátus ülésén Manoilescu Beck ezredes, lengyel vezérkari főnök konstantinápolyi utjával kapcso latban kérdést intéz a külügyminiszterhez, amelyre Gafencu külügyi államtitkár azt a választ adja, hogy a lengyel vezérkari főnök törökországi útja semminemű diplomáciai lépéssel nincs összefüggésben. A román-lengyel viszony a legbarátságosabb, amelyet ez az utazás egyáltalában nem érint. Manoilescu: Az orosz-török jóviszony valósággal riasztóan javul, a Szovjet befolyása Törökországban elhatározó, ami súlyos jelentőségű. Felemlíti Oroszország régi törekvéseit, amelyek szintén Konstantinápoly felé irányultak. Az államtitkár válaszát nem tartja kielégítőnek. Gafencu: A lengyel-orosz paktumra Romániának nem lehet befolyása. A kormány azonban figyel és mindent megtesz az ország érdekének megvédésére. Románia mindig kész a tengerszorosok szabadságát szövetségeseivel, — akiknek ez szintén vitális érdekük — megvédeni. Rist már törvényjavaslatokat készít. Az Universul vezércikkben foglalkozik a külföldi szakértők működésével és azt állapítja meg, hogy átlépték hatáskörüket. Rist például addig merészkedik, hogy már törvény javaslatot is készít. Nem lehet szó nélkül hagyni, Írja a lap, hogy a szakértők ennyire beleavatkozzanak az ország belügyeibe és már a törvény hozás jogát is kisajátítsák. Siralmasak az állami bevételiek. Az augusztusi állami bevételek siralmas képet mutatnak, a Banca Nationalahoz 1 milliárd 085.578.000 lej rendes és 94.320.000 lej rendkívüli állami bevétel folyt be. Maniu és a konverzió. Maniu — kiszivárgott hírek szerint — ellenzi a konverziós javaslatnak még a mostani ülésszakon való tárgyalását. E helyett azt ajánlja, hogy egy egyszakaszos törvénynyel függesszék fel az összes mezőgazdasági és városi adósságok végrehajtását, a konverzió tárgyalását pedig csak az őszi ülésszakon kezdjék meg. Maniu attól tart, hogy a konverziós törvényjavaslat vitája oly hosszúra nyújtaná a parlament rendkívüli ülésszakát, hogy az belenyúlna a rendes ülésszakba. Annyi bizonyos, hogy a konverziós javaslat végleges szövege még nincsen készen, mert a képviselők még a tegnap este sem kapták meg. A bolondok házából kiszabadult dúsgazdag földbirtokosnő — aki miatt párbajokat vívtak - sokmilliós birtokát elparcellázza Felvonulnak a nagy ágyuk. Mihalache: Ha a földreformot idejében megkapta volna az ország, úgy máskép zajlott volna le a háború és nem került volna annyi borzasztó áldozatba. (Nagy,taps.) Duca: A liberális párt érdemeit a történelem fogja elismerni. Azt, hogy kétségbe vonják e parlamentben ezeket az érdemeket, természetesnek találja, nem is vár mást. De kötelessége itt elmondani, hogy Ferdinand király emlékével szemben is bántó ez az eljárás, mert kétségbe vonja az összes demokrata reformok uralkodójának érdemeit is. I. Károly király eleinte ellene volt a reformoknak, de amikor 1913-ban Bratianu Ionéit hivta kormányra, Bratianu kijelentette, csak úgy vállalja, ha az uralkodó hozzájárul a földosztáshoz. I. Károly király hive volt a központi hatalmakkal való szövetségnek is, de Bratianu kijelentette, hogy erről csakis abban az esetben lehet szó ha erdélyi testvéreink részére messzemenő szabadságjogokat biztosítanak. Ezen bukott meg a szövetség. 1914-ben a konzervatív párt volt ellene a reformoknak és azzal fenyegetődztek, hogy polgárháborút csinálnak, ha Bratianu ragaszkodik terveihez. Bra(Budapest, szeptember 1.) Érdekes birtokeladásról, illetve parcellázásról beszélnek bankkörökben. Utójátéka ez annak a páratlanul izgalmas regénynek, amelynek kényes természetű részletei annyit foglalkoztatták a nyilvánosságot. A szereplő személyeket éppen ezért mindenki ismeri. Elsősorban Fax-kas Irént, Farkas Elemér országgyűlési képviselő fiatal leányát, aki hihetetlen bonyodalmak után végül is férjhez ment dr. Karczag Pál szolnoki ügyvédhez Farkas Irén cx-vőlegénye, Dajkovich István dr. ügyvéd és a leány apja közben párbajt is vívtak egymással, mert az apa tébolydába záratta leányát, aki előzőleg megszökött Dajkovich Istvánnal. A Karczag dr.-al kötött házasság után — amely egyébként regénye végét is jelentette — Farkas Irén, azaz most már dr. Karczag Pálné, visszanyert-e rendelkezési jogát birtoka felett s ezzel egyszeri-e az ország egyik gazdag földbirtokosnője lett, A há -omezerholdas alsószentiváni és cecei birtok katasztrális holdja 1000—1200 pengőt ér, léven a Dunántúl legjobban termő földjeinek egyike. Hozzávetőleges becslés szerint két- és félmillió pengőt reprezentál. A fiatal pár hosszabb nászuton volt külföldön. Visszaérkezésük xxtán a cecei kastélyba vonultak vissza és most innen irányítják a legnagyobb egyetértésben birtokuk ügyeit. Néhány nappal ezelőtt dr. Karczag Pál megjelent a Magyar-Olasz Bankban és nagyobb kölcsön felvételéről tárgyalt. A bankban megállapították, hogy a többmillió értékű cecei birtokot alig százezer pengő bekebelezett adósság terheli, ez az adósság is í-égibb keletű, felvették tehát a tárgyalás fonalát az uj földesurral. A tárgyalások eredményeként a bank hajlandónak mutatkozott dr. Karczag Pálék segítségére lenni a cecei birtok parcellázásánál. Ilyen körülmények között természetesen sor kerül a parcellázást megindító nagyobb ösz- szegii kölcsönügylet prefektuálására is. Fai-kas Irén legendáshírű birtoka, amely körül évekig ádáz harc dúlt, annyi vihar után tehát szolid üzleti tranzakció központjába került.
