Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)

1932-09-03 / 201. szám

XV. ÉVF. 201. SZÁM. Keletiüjskg 3 Trill (N.) Van egy különleges amerikai szó: trill. Ez a trill az idegpattanásig feszülő izgalmat fejezi ki, vagy még annál is többet. Százszor többet annál, amit az újságok feszült várako­zás névvel szoktak jelölni, mert a trill már a kirobbanása minden feszültségnek. Amerika nem ér rá feszülten várakozni, az amerikai csak a mával törődik, a várakozás pedig egy bizo­nyos fokú holnapot jelent, már pedig a holnap, nem ma, hanem csak holnap következik be. Évtizedeken át éltem Amerikában és most keresem emlékeim között azt, ami a leghíveb­ben mutatja meg Amerika lelkületét és ami Amerika ezer arca közül a legigazibb. Ültem a Sing-Sing fegyház villamos széké­ben, természetesen olyankor, amikor az áram nem volt bekapcsolva, ott voltam azon az iz­galmas bírósági tárgyaláson, amelyen Adamsot halálra Ítélték, mert a kedvesét megölte és da­rabokra vágta■ Láttam Adams ősz atyját a tár­gyaláson, amint megtette vallomását, aminek a megtétele végett egyenesen Németországból uta­zott Newyorkba és összeszondt a szivem, ami­kor láttam, hogy az apa egyetlen pillantással sem vette tudomásul fiának az epedő, a bocsá­natkérő tekintetét... Láttam azokat a megható jeleneteket, amikor a húsz és harminc évre el­ítéltek tömege egyszerre fogadja a Sing-Sing- tan gyermekeit, szüleit, feleségét, vagy meny­asszonyát és valamennyi egyszerre sir, jajgat vagy ordít... Beszéltem az olasz kommunistával egy-két órával később, hogy kiszabadult a lin­cselő tömeg kezei közül és még ott láttam a nya­kán a megszorított hurok borzahnas nyomait- Láttam azt az asszonyt, aki a kávéházban egy pillanat alatt megvakult és láttam több olyan volt milliomosnőt, aki most rongyosan ténfereg az uccákon, sőt láttam olyat is, aki maga ci­pelte kis falusi lakásába a közös kútról a vizet­A kávéházban ültem, mikor két előkelőén öltözött úriember odalépett egy gyanútlanul uzsonnázó harmadikhoz és mielőtt az egy szót szólhatott volna, valósággal szitává lőttek. Be­széltem azzal az asszonnyal, aki a kedvesével összejátszva, álmában ölte meg a férjét és aki másnap kétszázötven házassági ajánlatot ka pott, amikor borzalmas tettét a lapok közölték... Ott voltam egy newyorki színigazgató irodájá­ban az előadás alatt, amikor berohant a rende­ző és jelentette, hogy az egyik szereplő, egy jó nevű színész, az öltözőjében hirtelen meghalt. A színigazgató egy pillanatig maga elé. nézett, elgondolkozott és azután egyszerű váUvonitás- sal mondta: „A harmadik felvonásban úgy sincs' szerepe.“ Láttam két régi ifjúkori barát megható ta­lálkozását- Egymás mellett, ültek az iskolapad­ban hosszú éveken keresztül és amint az már lenni szokott: az egyiknek kedvezett a szeren­cse, a másik pedig szegény ördög maradt- Egé­szen Amerika-cllenes volt ez a találkozás, m\ert amint a két barát búcsúzóul megölelte egymást, ekkor a gazdag száz dollárosokkal tömte meg a szegény barátja zsebeit. Ez nem Amerika. Láttam, amint Gompers, az amerikai mun hússzövetség elnöke ötezer ember jelenlétében az öklével hadonászott Roosewelt Tivadar el­nök orra alatt és hallottam, amikor Einstein tanár arra a kérdésre, vájjon az ő elméletét fontosabbnak és jelentékenyebbnek tartja-e Newton törvényénél, egyetlen szóval felelt: Igen. Nemrégiben egy kiváló és egész Amerikában tisztelt, becsült és ünnepelt öreg színész halt meg. Része volt az élete folyamán minden dicső­ségben és rengeteg pénzt keresett, de még sem volt boldog, mert Joe nevű fia hivatásos tol­vaj és betörő volt, akit kevéssel az édesapja, ha­lála előtt hosszabb börtönbüntetésre Ítéltek. A newyorki színészek otthonának a pompás elő csarnokából temették a művészt és azok az is inerőseim, akikkel ott állottam a temetésen figyelmeztettek arra, hogy az elveszett fiú két detektív kíséretében ott áll nem messze a ko por sótól. Amint az egyik szónok befejezte bu csuztató beszédét- Joe odarohant a ravatalhoz, ráborult a koporsóra és néhány pillanatig zolrn- gott, miközben nemcsak az ismerősei és távoli rokonai, de az édesanyja és édes testvére is elhúzódtak mellőle, csak a két detektív állott szorosan a háta mögött a zsebükben készen tar­tott revolverekkel. A rengeteg résztvevő legna­gyobb meghökkenésére Joe neki támaszkodott a koporsónak, cigarettát wtt elő a zsebéből és\ rágyújtott. Odaléptem hozzá: — Jó napot Joe. Nem gondolja, hogy ízlés­telen dolog itt az édesapja koporsója mellett a temetési szertartás közepette cigarettázni1 — Majd bolond leszek elmulasztani ezt a Rendkiviiíi minisztertanács foglalkozik a német jegyzékkel, melyben a német kormány a fegyverkezés egyenjogúságát követeli (Berlin, szeptember 1.) A német kormány memorandumot nyújtott át Párisban a fran­cia kormánynak, amelyben a versaillesi szer­ződésekre hivatkozva, a véderő kérdésében az egyenjogúság elvének érvényesítését követeli. A memorandum tartalmát táviratban kö­zölték Herriot-val, aki Cherburgban kijelen­ni tte, hogy a kérdésről pár napig nem óhajt nyilatkozni. Az angol sajtó élénken kommentálja a német követeléseket. A Daily Herald a német követelést jogosnak tartja, a Morning Post sze­rint a franciák nem térhetnek ki a német követelések megvitatása elől. (Berlin, szeptember 1.) Hivatalos he­lyen szerzett információ szerint a memoran­dum nem tartalmaz mást, mint amit Poncet francia követ és Neurath német külügymi­niszter megbeszéltek. A tárgyalások során abban is megállapodtak, hogy a memorandu­mot nem publikálják és elitélik a franciák indiszkrécióját. A német kormány az álta nos leszerelést sürgeti és csak az egyenjogúság elismerését és érvényesítését akarja megvalósítani. Plerriot visszaérkezett Párisba. Ma éjjel rendkívüli minisztertanács lesz. A külügymi­niszter Londonba is megküldte a német jegy­zéket. (Berlin, szeptember 1.) Éjfélkor lejár a politikai fegyverszünet. A politikai el­ítéltek sorsáról holnap dönt a miniszterta­nács. Holnap Berlinben a Hitler-pártiak nagy gyűlést tartanak, amelyen Hitler is beszélni fog. A centrum bizalmas értekezletet tartott, amelyen elhatározták, hogy mindent meg­tesznek, az alkotmány védelmére. A német nemzeti párt megtagadta a közös­ségei Hitlerekkel A német nemzeti párt megtagadta a kö­zösséget a nemzeti szocialista párttal és a centrummal. Graef dr., a birodalmi gyűlés egyik alelnöke, a pártvezetőség utasítására közölte Göhring kapitánnyal, a parlament einőkével, hogy nem vehet részt az elnökség akciójá­ban, amelynek az a célja, hogy a parlament együtt-tartására birja Hindenburg elnököt. Papén a saarvidéki kérdésről. (Saarbrücken, szeptember 1.) Papén kan­cellár szerdán nagyjelentőségű elvi nyilatko­zatot tett a saarvidéki kérdésben és leszögez­te, hogy a Saarvidéket sürgősen vissza kell csatolni Németországhoz. A saarvidéki társa­dalmi egyesületek szövetsége szepember 11-én kongresszust tart Koblenzben s Papén kancel­lár ebből az alkalomból üzenetet intézett a ÍSaarvidék lakosságához. Az üzenet a követ­kezeiképpen hangzik: — Magam is saarvidéki származású va­gyok s egyik legfontosabb feladatomnak azt tartom felelősségteljes állásomban, hogy min­den irányban lehetőségek után kutassak, ame­lyeknek segítségével minél előbb vissza lehet csatolni a Saarvidéket Németországhoz. A saarvidéki kérdés az utóbbi időben Európa és a világ közvéleményének érdeklődése előtér­be került s az ottani állapotokat és viszonyo­kat ez a közvélemény most már oly éles fény­szóróval világítja meg, hogy nem lehet többé össze-vissza hazudozni és félrevezetni a vilá­got a saarvidéki lakosság nemzetiségét és kí­vánságait illetően. Egészen felesleges bünte­tés lenne, ha továbbra is fenntartanák a versaillesi szerződésnek azt a rendelkezését, hogy a Saarvidék tizenöt évig nem csatlakoz­hat az anyaországhoz. A saarvidéki lakosság kívánságait nem lehet többé meghamisítani. Rothermere újabb nyilatkozata a kiráiy-kaiandról vagy a volt magyar kormány tagjai közül bárki ennek a célnak igyekezett volna meg­nyerni. Rákosi Jenő volt az egyetlen férfin, aki e tornát a velem való személyes érintkezés kapcsán felvette. De tény, hogy az akkortájt Magyar 1 tágból tömegesen hozzám érkező levelek közül igen sokban fölvetették az esz­mét hogy jelöltessem magamat a magyar trónra. E maniíesztációkban azonban én csu­pán a magyar jellem meleg rokonérzésének és lelkesedésének megnyilvánulását láttam, de egyben ráncosán láttam, hogy ez lehetetlen és az adott helyzettel nem számoló dolog. — Az az érzésem — és ennek már gyakran adtam kifejezést —, hogy a magyar nép nagy­lelkűségében, amely egyike legcsodálatramél- tóbb tulajdonságainak, erősen túlozta azok­nak a szolgálatoknak a jelentőségét, amelye­ket Magyarország igazságának érdekében tel­jesíteni próbáltam. Rothermere.-o­/,’o/r, hanem véri oly amok hömpölyögtek, akkor néhány amerikai bankár délután öt órakor ki­lépve irodáiból, őriiletes táncba kapaszkodtak össze és órák hosszat, mint a félbolondok tom­boltak az uccán... Annak örömére, hogy január 31-ikén öt órakor sikerült jó eredménnyel lezár- niok az előző évi mérleget. Ez Amerika ce ez a trill. (London, szeptember 1.) Lord Rothermere a következő táviratot küldte a Magyar Táv­irati Irodának a magyar sajtó részére: — Nemrégiben cikkem jelent meg, amely­ben a monarchisía eszmének általános újjá éledéséről számoltam be Európában. Ez alka­lommal visszatértem azokra az ajánlatokra, amelyeket négy évvel ezelőtt tettek nekem, hogy egyezzem bele abba, hogy engem a ma­gyar írón ra jelöljenek. Értesülésem szerint ez eseményekre való visszaemlékezésem nagy érdeklődést váltott ki Magyarországon, ahol .szavaim értelmezésénél nagyon túloztak. Cik­kemben sem nem mondottam, sem pedig nem állítottam azt, hogy nekem bárki is a magyar koronát felajánlotta volna. Minden alapot nélkülöz tehát a magyar sajtó bizonyos ré­szében felmerült az a kombináció, hogy en­gem akár egyike vagy másika azoknak az elő­kelő állású magyaroknak, akikkel személyes vonatkozásba kerültem, akár pedig a jelen kiváló alkalmat, hiszen már több, mint egy tél­évé nem dohányoztam. Téved, aki azt hiszi, hogy ezek voltak az amerikai frill" U diübb kifejező jelenetei. Nem. A trill igazi értelmét igazából csak akkor fogtam fel, amikor 1916 január 31-ikén, tehát a világháború legvéresebb és legtombolóbb idejé­ben, amikor Európában már nem is vérpata-

Next

/
Oldalképek
Tartalom