Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-03 / 201. szám
BUDAPEST V. ii.#p gf 2^256 Cluf-Koloxsvttr. 1932. szeptember 3 ORSZÁGOS VAGY ARP ART! LAP SzerkesztSsági és kiadéhivatali ís'afotíí 533, 5.91 XV. évfolyam rk 201. szám Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lei. Előfizetés Magyarországon: Egyévre 50 Pengő, fóLyre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 20 fillér. H német Jeggzéft Ma éjszakára Párisban rendkívüli minisztertanács ül össze, hogy a német leszerelési jegyzéket megtárgyalja. A német kormány ugyanis, a jobboldali pártok érthető magatartása következtében, energikus állást foglalt a leszerelési problémákkal szemben és arra az álláspontra helyezkedett, hogy Németországnak joga van éppúgy hadseregét megerősíteni, vagy annak létszámát leszállítani, mint akármelyik más államnak, jelesen Franciaországnak. A lapok szerint a német jegyzék miatt, amely nyilvánvalóan Schleicher tábornok energikus megfogalmazását viseli magán, igen nagy az izgatottság politikai körökben. Pedig a jegyzék nem jön váratlanul. Konferenciákon számos esetben megállapították a német delegátusok, hogy ők éppen a versaiilesi szerződésre való hivatkozással a reciplocitás elvi alapján állanak és nemrégiben is Neurath és Pon- cen nagykövet között éppen erről a kérdésről folytak beható tárgyalások. Teoretikusán: a napnál is világosabb, bogy Németországnak feltétlenül igénye van a fegyverkezés egyenjogúságára. Jól érvelnek az angolok, amikor azt mondják, hogy ennek az elvnek elismerése elől a franciák sem térhetnek ki. Hosszú évek huza-vonája, reménytelen kon- fereneiáztatása után, ime ez az eredmény: Németország is_ éppen úgy fegyverkezni akar, mint Franciaország, Németország is, dacára óriási munkanélküliségének, példanélküli nyomorának, csatahajók összeállításáról, katonai létszám emeléséről, különböző harcászati egységek megteremtéséről ábrándozik, lelkiszeme előtt egy éppen olyan óriási ármádiát lát tengeren, szárazföldön és levegőben, amilyet győztes szomszédja évek hosszú sora alatt kiépített magának. Meg kell ismételnünk: nem vitás, hogy Németországnak ma már éppen any- nyira joga van határainak megvédéséről gondoskodni, mint bármely más államnak, éppen annyira joga van gyönyörködni a legkülönbözőbb fegyvernemek fölvonulásában, mint akár Paris, yarsó, avagy Belgrád militarista érzelmű közönségének. Mégis nagy szegénységi bizonyítványa a világnak, hogy minden fegyvercsökkentési kísérlet a kátyúba rekedt és meddő tanácskozás után, ahelyett, hogy az intenzív leszerelésről beszélnénk, most már a le- győzöttek nevében is a még intenzivebb fel- fegyverkezésről esik szó. Igaz, Németország mit is tehetne egyebet az egyenjogositás elvének hangoztatásánál? Ahhoz, hogy Németország ezt_ az álláspontot vallja, nem is kellett egy nacionalista hullámnak végig önteni az országot. A régebbi békés kormányok az egyenjogúság elve alatt azonban nem a Wilhelmiá- nus hadsereg fölélesztését szándékolták — valószínűleg Schleicher tábornok sem gondol a megsemmisített flotta és elpusztított hadianyag maradéknélküli pótlására — inkább úgy vélekedtek, hogy ennek az elvnek elismerése reá fogja kényszeríteni Franciaországot, hogy számbavehetően csökkentse haderejét és ezái- tal elviselhetőbbé tegye a szomszédságot és nagyobb fejlődést biztositson a Rajna körüli államok jövendő élete kibontakozására. Az uj német leszerelési javaslatot a régivel szemben nem annyira az igények papirforma szerinti megállapítása különbözteti meg, de az a tény, hogy a mai Németország nem elégszik meg követelések hangoztatásával, a tettek mezejére lép, vagy aktiv, vagy passziv cselekvéssel harcolja ki magának a versaiilesi szerződés megadta jogot. Talán kilép a Népszövetségből, I. Ferdinand akarta-e a földosztást vagy Bratianu Jonei ? Duca kamarai párbaja Mihalacheval —• A felirati javaslat előadója izgalmas összecsapások során válaszol az összes felszólalóknak — A délelőtti ülésen a prostitúcióról tárgyaltak (Bukarest, szeptember 1.) A kamara ma délelőtti ülésén lacobescu kormánypárti elismeri, hogy a kisebbségeknek joguk van saját anyanyelvükön tanulni az iskolában. Dr. Fischer József kérdezi a pénzügyminisztert, van-e tudomása azokról a nehézségekről, amelyek a devizaforgalom akadályozása miatt a kereskedelmet és ipart sújtják. A Banca Naţionala módszere megfosztja a belföldi gazdasági életet a külfölddel való kapcsolatoktól. Sürgős intézkedést ivét. Mireseu szocialista megismétli a Iorga-kor- mány alatt már beterjesztett interpellációját az erkölcsrendőrség szabálytalanságai miatt, amely rendkívül elitélendő magatartást tanúsít az örömtanyákkal kapcsolatban. Azok a közegek, akiket ezeknek a helyeknek a likvidálásával bíztak meg, betársultak az örömtanyákba és nem hajtották végre a megszüntető rendelkezéseket, mert az örömtanyák eddigi szobáit albérletbe adták ki a prostituáltaknak, úgyhogy minden maradt a régiben, csak az ellenőrzés lett gyengébb. Annak idején Cantacauzino egészség- ügyi miniszter távollétében Argetoianu által aláírattak egy rendeletet, amely a prostitúció ellenőrzését elveszi a közegészségügyi minisztériumtól és a belügyminisztériumra ruházza. Legutóbbi interpellációja óta a helyzet még csak rosszabbodott és kéri a munka- és népjóléti minisztert, hogy tegye meg a sürgős intézkedéseket ebben az irányban. D. R. IoanRescu népjóléti miniszter megállapítja, hogy Mirescunak igaza van. A prostituáltak nagy veszélyt jelentenek a társadalomra nézve, kellő ellenőrzés hiányában. Törekedni fog, hogy az egészségügyi miniszterhez visszakerüljön az erkölcsellenőrzés. A földgáztársaság túlkapásai. A kamara délelőtti ülésén Ghimbezanu Lupista kérdést intéz a kereskedelmi miniszterhez, van-o tudomása arról, hogy a Motas igazgatósága alatt álló földgáztársaság Medgyesen, Tordán és Dicső- szentmártonban lehetetlen árpolitikát folytat, megnehezíti a gyárpiar és kisipar boldogulását és a magas gázárak miatt Medgyesen négy szalámigyár volt kénytelen üzemét beszüntetni. 1928-ban törvény szabályozta a földgázkérdést, ezt a törvényt azonban nem hajtották végre. A földgáztársaság kiuzsorázza Marosvásárhely, Dicsőszentmárton, Medgyes és Torda közönségét. A választól teszi függővé, hogy kérdését interpellációra kibőviti-e. Éljen a király! A kamara ma délutáni ülésén Radulescu Mehediniti a felirati javaslat előadója válaszol a vitában elhangzottakra. Mindenekelőtt megállapítja, hogy a mi politikai életünkben túlsókat beszélnek. Hihetetlen, mennyi energiát pazaroltak erre a célra. És ami a legnagyobb baj, mindenki másról beszélt, mint kellett volna. Tegnap Duca a külpolitikáról, a hadseregről és a kisebbségekről szólott, olyan kérdésekről, amelyekre nézve nincs is ellentét a képviselők között. Ezt készséggel leszegezi. Ami magát a trónbeszédet illeti, arra először is azzal válaszol, hogy: Éljen a király! (A képviselők felállva tapsolnak.) A felirati javaslat bevezető része arra mutat mindenekelőtt rá, hogy eddig hamis parlamenti rezsimben éltünk, amely nem térhet többé vissza. Ezt rossz néven vette Argetoianu, mert joggal célzásnak tartja az ő rezsimjére. Parlamentáris, alkotmányos rendszert nem lehet elképzelni talán el kezd fegyverkezni, antant-engedélyek nélkül, talán átengedi a teret Hitler mindinkább félelmetessé váló milíciájának, e pillanatban nem tudni — de Franciaországban kezdik komolyan venni a német kardesörtetést, amint hogy kezdik komolyan venni a monarchia restaurálásra irányuló lépéseket, a pacifizmustól mindinkább eltérő harci mozgalmakat, amepártok nélkül. Mégis Duca liberális pártja volt az, amely segédkezet nyújtott egy ilyen kisér- lethez. Egy alkotmányos kormány csak a koronára és a népre támaszkodhatik. A Iorga-kor- mány csak a koronára akart támaszkodni, a népre nem, ezért fedezetlenül hagyta a koronát, amikor hibákat követett el. A liberális párt lapjai, a Viitorul és Universul kétes álláspontot foglalnak el ebben a kérdésben. Inculet: Az Universul nem a liberálisok lapja. Xeni: Éppen úgy mondhatnám, hogy a Dimineaţa az Önök lapja. Socor: Tiltakozom. Radulescu Mehedinţi: Az egész világ tudja, hogy az Universul támogatja a liberális pártot. A Dimineaţa és az Adeverul tárgyilagos orgánumok, de nincs közük a nemzeti-paraszt- párthöz. Radulescu Mehedinţi: Kérem Argetoianu lyekbe éppen Franciaország kergette bele a weimari alkotmány alapján álló szép elgondo- lásu köztársasági rezsimet. Talán Schleicher tábornoknak ezzel az energikus lépésével inkább sikerül elérni azt, amire éppen a világ pacifistáinak van szüksége: Franciaország ész- retérésóre és leszerelési politikájának engedékenyebb hurokra való áthangolására.
