Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-15 / 211. szám
XV. ÉVF. 211. SZÁM. KtlETlUjSXG Hogyan fest Kolozsváron az egyenlő bánásmód? A román Nemzeti Színház és Opera a városi kulturális alapból hatszázezer lei!, a Magyar Szinház csak százezer lejt kapott A múltban a látványosság! adóból befolyó összeget egyenlően osztották el — Bárzan a jjó kolléga — Huszonnégymillió segély, ingyen fűtés, világítás mind nem elég — Á magyar bizottsági tagok tiltakozása (Kolozsvár, szép!. 13.) A kolozsvári frtteri- már által kiküldött szakbizottság mult heti ülésén osztotta szét a látványossági adókból befolyó kulturális alapot a kolozsvári kultur- egyesületek között. A törvény ugyanis elő- irja, hogy a látványossági adókból befolyó kulturális alap hetvenöt százalékát az állam kapja, a fennmaradó 25 százalékot pedig a helyi kulturális egyesületek közt kell arányosan feloszlatrti. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy Kolozsváron a látványossági adok nagyobb részét kisebbségi polgárok fizetik be. A törvény intenciója szerint nyilvánvaló, bogy a kisebbségi kulturális egyesületek részére kellene nagyobbrészt szétosztani. Hol tartunk mi azonban ettől? A múltban minden városi tanács lehetőleg úgy osztotta szét a kulturális alapot, hogy abból a többségi és a kisebbségi kulturális egyesületek egyformáin részesültek. Mi ezt is sérelmeztük. Most azonban a „megértésnek és a hidverésnek“ a korszakában, a kolozsvári interimar, iületvc egy hármas bizottság a kisebbségi kulin ralis intézményekkel szemben megdöbbentő igazságtalanságot követett el, mert a Román Opera és szinház részére hatszázezer lejt és a Magyar Színház részére csak százezer lejt állapitott meg. A kolozsvári városházán már mindenféle párt volt uralmon. Voltak különböző interi- márbizottságok, volt idő, amikor a túlzó nacionalizmusáról ismert román blokk diktálta a tempót, de a román impérium ideje alatt még sohasem történt meg az az igazságtalanság, ami a mostani nemzeti-parasztpárti rezsim interimárbizottságának a működését é3 mentaltását jellemzi. Mindenekelőtt tudni kell, hogy a látványossági adóból a mostani felosztás előtt há- rommillióháromszázhatvanezer lej gyűlt ösz- sze. Ebből az államot illeti hetvenöt százalék és a fennmaradó huszonöt százalékból, tehát nyolcszáznesyvenezer lejből háromszázezer lejt a Román Operának. háromszázezerét a román Nemzeti Színháznak, százezer lejt « Magyar Színháznak és a fennmaradó száznegyvenem* lejt a különböző kul- tur egyesületeknek u'alfák ki. A szétosztó bizottságban részt vett Beden primar, Tartia adminisztrátor és Bárzan, a román szinház igazgatója. Amint utóbb megtudtuk, Bárzan igazgató ur, mint „jó kollega“ erőszakolta ki a román szinház részére a hatszázezer lejt s ezzel a ténykedésével ugyancsak ő szorította le a Magyar Szinház részére járó összeget százezer lejre. Nemcsak a szétosztó bizottságnak, hanem különösen Bárzan igazgatónak felhívjuk a figyelmét a törvényre, amely a leghatározottabban úgy intézkedik, hogy a városi kulturális alapból sem állami, sem regionális, sem Romu- nális színházak nem részesülhetnek. Csodálkozunk mégis azon, hogy a törvény határozott intenciója és rendelkezése ellenére Bárzan ur nemcsak reflektált a városi segítségre, hanem antikollégiális módon a Magyar Szinház egzisztenciájára tört és az elől ragadta el a kulturális segélyt. Mindenki tudja, hogy a Román Opera és szinház csak tiz százalékos látványossági adót fizet, ugyan akkor pedig a Magyar Szinház, — mert nálunk az egyenlőség elve dühöng, — tizenhárom százalékot fizet, de ha külföldi szülészek játszanak, akkor huszonhat százalékú t. Ettől eltekintve is a kolozsvári román színházak a város részéről ingyen világítást, fűtést éheznek s azon felül az államtól évenként huszonnégymillió szubven- venciót vágnak zsebre. Ezek a számok beszélnek és mint élő vádpontok vonulnak fel a mostani interimár- bizottság ellen. Különösen Bárzan igazgatón csodálkozunk, aki tisztában van azzal, hogy még egy államilag és a város részéről támogatott színházat is alig lehet fenntartani s mégis kulturbótrányba illő módon foglalt állást a Magyar Színház ügyében. Kiváncsiak vagyunk arra, hogy mit fog szólni Bárzan igazgató ur, ha antiszociális és antikulturális magatartása következtében a magyarság és általában az ittólő kisebbségek nem fogják SVÁBHEGYI SZANATÓRIUM BUDAPEST subalpin (430 ma) Diétás gyógyintézet. márnSDi 1ß P.-érft a legtökéletesebb marn*.P' 10 * Cr szanatóriumi ellátást nyújt 5—6-szori étkezéssel, vizkurávai együtt. többé átlépni a Román Opera és Szinház kapuit?! Az infcerimarbizottság pedig, amelynek az órái meg vannak számlálva, csak rossz emléket hagy a magyarság előtt. A régebbi in- terimárok és városi tanácsok több megértést és méltányosságot tanúsítottak, mert a kulturális alapon kiviül is a Magyar Szinház támogatása fejében évenként ötszázezer lejt utaltak ki. Most dr. Janovics Jenő igazgató csak százezer lej segélyt kért, de Dcleu primär azt is a íegridegebb módon visszautasította. Később a fűtésnél és a világításnál kért kedvezményeket, de itt is visszautasításokkal találkozott. Ennyi igaztalanság és méltánytalanság után egy esetleges községi választás esetére a magyarság nem fog megfeledkezni a mai interimarbizottság egyes tagjairól, akik a kulturális segítségnyújtásban örök időkre levizsgáztak. Az interimár magyar tagjai csak később értesültek a kiküldött bizottság határozatáról és a keddi ülésen interpelláltak. Deleu elnök nem volt Kolozsváron, a bizottság többi tagjai pedig, mint hajdan Pilátus,^ mosták a kezüket. Kíváncsian várjuk a további _ fejleményeket. (— jós.) Sk külföldre utazók tízezer les értékű valytét engedély nélkül vihetnek magukkal A pénzügyminisztérium, illetőleg a Nemzeti Bank igazgatósága hivatalos kommünikében értesiii a közönséget, hogy minden Romániából külföldre utazó, minden különleges engedély nélkül magával vihet 10.000 lej értékű devizát és pedig maximálisan 5080 lej román bankjegyet és 5000 lej külföldi valutát, kivéve az osztrák Schillinge!, magyar pengőt és cseh koronát, mely három utóbbi valuta különleges elbírálás alá esik és csak külön engedéllyel vihető ki Romániából. A Nemzeti Bank igazgatósága felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy azok, akik 10.000 lejnél magasabb összeg kivitelére kaptak engedélyt, nem vihotnek ki magukkal külön 10.000 lej értékű idegen valutát, hanem a teljes ősz- szegre, amelyet magukkal visznek, ha ez a 10.000 lejt meghaladja, külön engedélyt kellj kérniük. Az összes vámhivatalokat értesítették erről az n;frendeli« ésről. A Nemzeti Bank igazgatósága, egyidejűleg felhívja a külföldiek figyelmét, hogy Romániába való megérkezésük alkalmával a határállomáson jelentsék be, hogy milyen összegű és milyen fajta valutát hoztak magukkal. Ezt beírják az útlevelükbe. Ha ezt a rendelkezést elmulasztanák, a Romániából való visszautazásnál súlyos kellemetlenségeknek tennék ki magukat. k konverziós törvény végleges szövege fenntartja a jogszertől! konverziót 10 hektárig Szeptember 25-ike az utolsó dátum a törvény megszavazására (Bukarest, szeptember 13.) A Lupta úgy tudja, hogy a konverziós törvény módosítása kedvező fordulatot kapott. Ma délelőtt lázas tárgyalások folytak, hogy a módosítás formáját megszavazzák és igy a javaslat most már hamarosan a parlament elé kerülhet. Vaida Sándor miniszterelnök ma reggel hosszasan tárgyalt Mironescu pénzügyminiszterrel a konverzió kérdésében. Ezt megelőzően Mironescu pénzügyminiszter Angbelescuval, a Nemzeti Bank kormányzójával tárgyalt. A délutáni órákban Maniu Gyula a népszövetségi szakértőket fogadta és tárgyalt velük hosszasan és ezen a tárgyaláson résztvett Yoicu Nitescu földművelésügyi miniszter, Lugoscauu és Dán Sever, a Nemzeti Bank igazgatója. A Lupta úgy hiszi, hogy a mai tárgyalások eredmén5reként a konverzió módosítása végleges megoldást nyert és a mai estére összehívott minisztertanács végleges formában fogja megszövegezni a konverzió módosításáról szóló törvényjavaslatot. A lap nagy politikai jelentőséget tulajdonit ennek és úgy tudja, hogy legkésőbb szeptember 25-ig úgy a parlament, mint a szenátus megszavazza a konverzió módosításáról szóló törvényjavaslatot és igy a rendkívüli ülésszakot szeptember 25-én bezárják. Ez annál is inkább valószínű, mert Vaida Sándor miniszterelnöknek szeptember 29-én Genfben kell lennie, mint a román delegáció elnökének és vele együtt valószínűleg M;roncsén pénzügyminiszter is elutazik. Kiszivárgott hírek szerint a konverziós javaslat végleges szövege változatlanul fenntartja a jogszerinti konverziót 10 hektárig, az ennél nagyobb földbirtokkal rendelkező mezőgazdák részére lehetővé teszi, hogy hitelezőikkel méltányos ma- gánegyezséget kössenek. A mezőgazdasági hiteiben érdekelt bankoknak az érdekeit pedig szintén figyelembe veszi és biztosítja a konverzió módosításáról szóló törvényjavaslat. A többségi képviselők egy részét hir szerint az uj formula sem elégíti ki. Párt- fegyelmi okokból azonban nem nyilvánítják nyíltan elégedetlenségüket és a törvényjavaslat parlamenti tárgyalásánál sem fognak ellene felszólalni.
