Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)

1932-09-15 / 211. szám

V13 e 1 őhá z BUDAPEST V. Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, nagyadávre 200, egy hóra 70 L, Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS magyarparti lap Szerkesztőségi és kiaiá'iivatj!i b !'n 55Î, 5,9t XV. évfolyam # 211. szám I ,Előfizetés Magyarországon: Egyévre 50 Pangó, félévre 25 Pangó, negy3dávra 12.50 P. Egyes szám ára 29 fillér. A feloszlatott birodalmi gyűlés leszavazta a kormányt 512:42 arányban bukott meg Papén, aki csak a rádióban mondhatta el programját — Lesz-e uj választás Németországban (Berlin, szeptember 13.) A parlamentárlz- története nem jegyez fel a berlini birodalmi gyűlés tegnapi feloszlatásához hasonló esetet. A kancellár szót kér, miközben már kezében tartja a feloszlatást elrendelő elnöki leiratot, nem juthat szóhoz, nlajd átadja Hindenburg elnök leiratát a gyűlés elnökének, aki azonban arra hivatkozik, hogy a házszabályok értelmé­ben a szavazást nem szakíthatja félbe s igy semminemű írást nem vehet át. Erre a kor­mányelnök kormányának tagjaival együtt el­hagyja az üléstermet és a félhivatalos Wolff távirati iroda utján adja tudtára a világnak, hogy a birodalmi gyűlést 3 óra 49 perckor fel- oszlatottnak tekinti. Közben azonban a gyűlés folyik tovább, a képviselők szavaznak, az elnök kihirdeti az eredményt: 512 szavazat a kormány ellen, 42 mel­lette, 13 képviselő nem élt szavazati jo­gával. A szavazás eredményének kihirdetése után felolvassa Hindenburg elnök házfeloszlató ren­deletét: A német birodalmi alkotmány ötödik szakasza alapján feloszlatom a birodal­mi gyűlést, mert az a veszély áll fenn, hogy a gyűlés a szeptember 4-i szükség- rendelet felfüggesztését követeli. Hin­denburg elnök, Papén kancellár, Gayl belügyminiszter. A nemzeti szocialista párt vezetősége bizal­mas értekezletet tartott, amely helyesli Göring elnök magatartását. Meg nem erősített liirek szerint a Hitler-párt panasszal fordul a biro­dalmi törvényszékhez és a feloszlatás érvénytelenítését kéri. A Vorwärts a feloszlatást szintén érvénytelen­nek nyilvánítja és azt irja, hogy a népakarat ellenére uralmon maradó kormány ellen a leg­élesebb harcot folytatja. Mindenesetre nagy az idegesség és kapko­dás mindenfelé, amit a legkőptelenebb hirek el­terjedéséből is következtetni lehet. Tegnap pél­dául azt a hirt kolportálták, hogy Hitlerék a kommunistákkal és szocialistákkal blokkba tö­mörülnek és együttesen veszik fel a küzdelmet a kancellár ellen. Ez a hir már csak azért sem felelhet meg a valóságnak, mert a Hitler-párt egész küzdelmének éle ép a szocialisták és kom­munisták ellen irányul. A birodalmi gyiiiés jogvédő bizottsága a tegnap ülést tartott. Az ülésre Papén kancel­lárt és Gayl belügyminisztert is megidézték, akik azonban nem jelentek meg. A bizottság a gyűlés feloszlatását jogtalannak nyilvánította. Kancellári expozé a — rádióban. Papén kancellár hétfőn este beszédet tar­tott a rádióban, hogy, tudomására hozza a né­Az igy feloszlatott parlament azonban to­vább folytatja a munkáját, az elnök kijelenti, hogy a kormány, amelytől a népképviselet ily arányban vonta meg bizalmát, nem maradhat uralmon. A feloszlató rendeletről az elnöki emelvényről hangzik el a kijelentés, a feloszlatás érvénytelen, mert a szava­záson megbukott kormány ellenjegyzé­sével jelent meg. Folytatják a napirendi vitát, amelynek so­rán az elnök indítványozza, hogy a parlament még aznap uj gyűlést tartson, az indítványt azonban a képviselők nem fogadták el, hanem elhatározták, hogy a kérdés megvitatását a pártvezérekre bízzák. A pártvezérek a parlament együttmaradá- sa ellen nyilatkoztak s igy a kormány nem ke­rült abba a kellemetlen szituációba, hogy a népakaratból összegyűlt képviselők gyűlését fegyveres erőszakkal kelljen feloszlatnia. Mert a kormánynak abban az esetben, ha a birodalmi gyűlés a feloszlató rendelet dacára is együttmarad, erőszakkal is érvényt kelleti volna szereznie az alkotmányos fórumok aka rátának. Papén többizben ki is jelentette, hogy az erőszak alkalmazásától nem riad vissza és a parlament épületébe csak azokat a képviselő­ket engedi he, akik a parlament feloszla­tása idején is működő bizottságok tagjai. met népnek mindazt, amit a birodalmi gyűlés­ben nem tudott elmondani. A kancellár hang­ján érezni lehetett azt az izgalmat és elkesere­dést, amelyet a néhány órával előbb lejátszó­dott események kiváltottak belőle. Beszéde elején ezeket az eseményeket ismertette és he­vesen támadta Göring nemzeti szocialista kép­viselőt, a birodalmi gyűlés elnökét, aki — sze rinte — alkotmányellenesen járt el. Ugyanaz a birodalmi gyűlés, amelynek nem volt semmi kifogása Zetkin Klára elnöki megnyitóbeszéde ellen és amelv mély áhítattal hallgatta végig ennek a moszkvai agitátornőnek a programbe­szédét, nem volt hajlandó meghallgatni a né­met nemzeti kormány nyilatkozatát. Papén kancellár eznţanihossza beszámolót tartott kormánya eddigi foviMmpységéről. A bi­rodalmi kormány, amely oszthatatlan egész, el van tökélve arra. hogy tovább megy utján, amelynek mértföldköveit világosan jelzik ed­digi cselekedete1'. Ez S7 a7 állam uj és füg­getlen irányításának útja. Hindenburg elnök bizalmát bírva, a kormány nyugodtan megy to­vább. A kancellár ezután a programnyilatkozat külpolitikai részét ismertette. A lausannei egyezmény végleg eltemette a jóvátételi rend­szert és a Young-tervet. — Németország nem akar egyebet, mint a leszerelést s még a. legmesszebbmenő leszerelési javaslatokat is készséggel támogatja, ha azok valamennyi államra nézve egyformán érvénye­sek. Nem vehetünk részt a leszerelési konferen­cia további tárgyalásain addig, amig nem fo­gadják el a fegyverkezési egyenjogúságra irá­nyuló követelésünket. A német jegyzékre adott francia választ ma nyújtották át Berlinben s a kormány ked­den reggel nyilvánosságra hozza a szöveget. A francia válasz nem látszik alkalmasnak a sú­lyos probléma megoldására, A kormány néhány napon belül meghozza a döntését s ez a döntés azt a meggyőződését tükrözi majd vissza, hogy itt a német nép becsületéről és az élethez való jogáról van szó. A kancellár a külpolitikai problémák is­mertetése után a kormányprogram gazdasági részére tért át. A kancellár végül a német állami élet újjá­építéséről beszélt. A kormány minden kísérle­tet meghiúsít, amely pártdiktaturát akar terem­teni a birodalomban. Egészséges belpolitikai helyzet csak úgy képzelhető el, ha az államot pártok fölött álló nemzeti kormány irányitja, amelynek hatalma és tekintélye a birodalmi el- hök személyéből folyik. Papén Hindenburg el­nök személyének méltatásával fejezte be beszé­dét. Hindenburg a német egység szimbóluma s ez a szimbólum legyen az alapja továbbra is a német állami életnek. Ebben a szellemben hajt­ja majd végre a kormány a tervbevett alkot­mányreformot is. — A birodalmi kormány a nemzeti akarat végrehajtójának tekinti magát — mondotta vé­gül Papén. — Miután megakadályoztak abban, hogy a birodalmi gyűlés tribünjéről ismertes­sem a birodalmi kormány programját, innen, kiáltom oda az országnak: Hindenburggal Németországért! Jön a diktatúra? E pillanatban egyáltalában nem lehet tudni, hogy Papennek mik a szándékai. Gayl bel­ügyminiszter a sajtó munkatársai előtt azt a kijelentést tette ugyan, hogy az uj választáso­kat a most érvényben levő választói törvény alapján írják ki. Ebből a nyilatkozatból arra lehetne következtetni, hogy a kormány a vá­lasztások kiirása mellett döntött. A belügymi­niszter ugyanakkor azonban azt is kijelentette, hogy választásokat csak tökéletes rend és nyu­galom közepette lehet tartani. Ebből viszont arra lehet következtetni, hogy a mostani izga­tott néphangulatra hivatkozással a kormány nem fogja a választásokat kiírni és parlament nélkül próbál kormányozni. A külföldi sajtó élénk figyelemmel kiséri a német eseményeket, amelyekre a leggyorsab­ban a newyorki tőzsde reagált, ahol a birodal­mi gyűlés feloszlatásának hirére nagy áresés következett be. November 8 án nj választás. A német alkotmány értelmében az uj vá­lasztásokat november 11-éig meg kell tartani, tekintettel arra, hogy a német választásokat vasárnap szokták tartani, valószínű, hogy a vá­lasztások november 8-án zajlanak le. A jelek szerint a választásokkal egyidőben népszavazás is lesz. A szociáldemokrata párt ugyanis a szükségrendeletről népszavazással kí­ván dönteni. Tekintettel arra,, hogy a népsza­vazáshoz szükséges 20.000 aláírást biztosan meg tudja szerezni, valószínű, hogy a választás, napján népszavazást is tartanak. Hitlerék a birodalmi törvényszékhez fordulnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom