Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)
1932-08-01 / 174. szám
KnmUjsm XV. ÉVF. 174. SZÁM. Először egy földdarabot vett egy öreg épülettel ; azután pedig feljebb a Gudbrandstalban vásárolt meg egy öreg udvarházat és azt szétszedetve itt újra felállította a már meglévő öreg ház mellett. A tetőemelésiünnepélynél bajosan tartották be a norvég alkoholtilalom rendelkezéseit A ház belseje is a táj szellemében épült. Sok öreg papi lak modernebben van t>jebb északon berendezve, mint ez a ház. Szokatlan csak a nagy előcsarnokban felállított oltár, ez szokatlan a mai Norvégiában. Norvégia virágkorában azonban bizonyára sok hasonló előcsarnok volt őzen a tájon. A fafaragómüvészpt is a középkorban élte virágkorát. Ez az otthon jelképe az egész Undseti művészetnek, de jelképe az ő életének is. Mint gyermek otthontalan maradt apja korai halála folytán, otthontalan volt úgy is, mint ember egy olyan környezetben, ahova egy másik világnak a fénye nem világított be. De azután az Egyházban egy olyan otthonra talált, ahol lelke is megnyugodhatott. (Olvassuk el csak bevezető sorait a „Begegungen und Trennungen“ kötetéhez, melyben a - protestantizmusból a katolicizmushoz való útját leírta.) Korai regényeinek főproblémája mindig az etthonke- resés volt, úgy a Jenny-ben, mint a tavaszban, Hjelde asszony-ban és a Harriet Waage-ban. Igazában harcolni az otthonért azonban akkor kezdett, mikor maga is otthonra lelt. Kristin az otthonáért folytatja harcát, ebben morzsolódik fel Olav Audonsohn élete is. És mind a ketten arra a tapasztalatra jutnak, hogy az emberek legveszedelmesebb ellenségei otthonukra néz'e saját magukban találhatók. Pártfoglalása Norvégia dicsőséges múltjáért egyúttal sikraszál- lás az európai történelem azon időszakáért, amikor Európa minden civódás ellenére egységesen érzett és napjainkhoz hasonlítva tényleg eg.y is volt. Sikraszállása Norvégia otthonaiért tehát sikraszállás Európa otthonaiért is. Azokat a kérdéseket, amelyeket egyedül az otthon oldhat meg, már egy 1910-ben Rómában irt cikkében is érinti, abban a cikkében, amely az „Etapper“ (Az élet utjának állomásai) cimü könyvében az első helyet foglalja el. Csodálatos cikk ez, mert innen indul el az a nagy eszmei folyamat, amely benne azóta határozott rendszerré alakult s amellyel azóta egész Európa igehirdetőjévé lett. Egy emberrel találkozunk itt, aki idegen országba jutva nem azt veszi szetniigyre, amit az utazási kalauzok vastag belükkel és csillagokkal megjelölnek, hanem azt keresi ki magának, amiből a lelkében feltoluló kérdésekre feleletet kaphat. Egy „Hitetlennek“ a cikke ez, amelyet azoknak a gyermekeknek ajánl, akik az Aracceli-ben karácsony: ünnepelnek. így szól itt Undset: „Minden embernek vannak gondolatai, amelyeket nem bír senkire sem rábízni. A gyermek is egy kis emberi teremtmény Egy kis újonc, aki idegenül kerül Sigrid Undset otthonában — A világhim h őnő ötvenedik születésnapjára — „Sigrid Undsets Hjera“ — „Sigrid Undset otthona“. Ahány fényképész csak vau a kis Lille- hammerben, ebben a kies fürdővároskában, az úgy látszik mind kitesz egy képei ezzel a felirattal a kirakatába. Egyes felvételeken a kert előtti terület üde mezeje is meglátszik, másokon pedig a kert belseje, mely észak újonnan felkapott virágjától, a végtelenül hosszú nyári nappalokon különös nagyságúra nőt: sarkantyú virágoktól van hefuttatva. A norvégok a házukról min Tg mint az otthonukról emlékeznek meg Nemzeti himnuszuk első sorában is országukat „ezer otthon földjének nevezik. A németek"csak lakóházról és újabban csak lakásról beszélnek £z a külömbség bizonyara jelentéktelen, de mögo te elnémító tények vonulnak meg: a német néo eiouhomalanodása saját hazájában 1870-ben még a németség kilencven százalékának volt saját otthona, ma már csak a nép egy tized része lakik önálló családi házban. ti az elutthontaianodas pedig még nagyobb veszélyeket rejt magában, mint az," hogy a németség miiből nem tatáinak megélhetést saját hazájukban Hogy a norvégokat igazán megismerhessük elenged heteden ül szükséges, ho :y az otthonukban, a tűzhelyük mellett érintkezzünk velük So kan ugv képzelik el a norvégokat, ahogy Ibsen drámáiban fellépnek; fanyarnak, elzárkozo.mak, egész nap valami mély probléma fölött tépelődve Ha országukba jövünk és külső, uceai életüket szemléljük csak, nem is tud uk megdönteni ma- t-mkbau eme felfogásunkat, Megtörténhetik ve Iliik, hogy egészen hosszú utazás alatt a vonatban eg.y olyan hangosan kiejtett szót sem hallunk, ami a vonat kerekeinek a zörgését túlszárnyalná. Vagy kimegyünk a piacra: láthatunk néhány száz embert, vevőket és eladókat, köztük kél, vagy akár egyetlen olasz több lármát csinál, mint egy sereg norvég. Az egész országot ez a csendes-ég jellemzi Annál inkább meglepődik azonban az utazó, ha a tűzhelyük mellett találkozik a norvégokkal. Akkor kezdünk csak rájönni, mit jeleni ebben az országban „az otthon“ Ha a norvégé kát csak kimért ünnepélyességükből és tartózkodó modorukból ítéljük meg, ahogy otthonukon kivi; mutatkoznak, egeszen egyoldalú képet nyerünk karakterükről, amely veszély mindig fennáll, ha csak az uceai életerői ítélünk meg egy népet. Sigrid Undset is egy „otthont" és nem egy villát épitett magának, mikor Lillehammer magaslatán letelepedett. És ez az otthon valóságosan is az ő egyéniségének kifejezője lett. Jellemző már maga a fekvése >s. Nem Oslóban, nem a nyugati partvidék valamelyik csodálatos fjordjában telepedett le, hanem az ország bel.-ejébea A Németországból indított norvégiai utazások, amelyeket, természetesen hajózási vállalatok iiányitanak, nemcsak arról gondoskodnak, hogy Norvégiát megismerjük, hanem arról is, hogy egyes részeik ismeretlenek maradjanak. A nyugati o'dala az országnak kikötő ország abban az értelemben is, hogy a legjobb fejek a számos kikötő valamelyik hajóján sokszor örökre eltávoznak belőle. A keleti ország rész, a belső völgyek azonban megőrzik egy paraszti kulimra családias tradíció.t És Norvégia mai szellemi élete meg sem érthető, ha ezeket az ország szivéből jövő indító erőket figyelmen ki vül hagyjuk. Itt ennek a szónak, nogy otthon, még megvan a belső igazi értelme, itt még állanak az öreg udvarházak. Björnson háza is, akinek felesége líKlO-ban még élt, itt állott (lustáiéban. Éppen Lülehammer az a pont, ahol a belső o s-ág- részek különböző táj és kultur ipusai találkoznak. Dél felé innen nyilik a dombvidék, mely a tengerig ér, észak felé pedig a (ludbrandstai kezdődik itt, Norvégia fő völgyrendszere, amit a „Völgyek Völgyének ' neveznek, de nevezhetnék észak Brencer-szorosának is. Ami e-ekben a völgyekben érdekes, azt a Lülehammer melletti Maihatigen szabadtéri múzeumában is megtekinthetjük össze- süriíve. itt van például Björstadnak. a inuzeum vezetőjének és megalapítójának Sandvoik nevű udvarháza, amély huszonhárom épületből áll s amelyet a Vaagetaiból darabokra szedve hoztak ide, hogy azután pontosan Ugyanúgy, ahogy eredeti környezetükben állottak, újra felállítsák őket. Több, mint három évi munka volt ez. Ebben az arisztokratikusan paraszti kultúrájú völgyben teremtette meg Undset az otthonát úgy. ahogy ezt a,kultúrát mesterileg a Kristinben meg is rajzolta: És ez a ház nem villa, hanem egy otthon, amely minden izében a táj leikéből fakadt. erre a földre. És most meg kell tanulnia, hogy tarthatja fenn magát emberként ezen a földön. Meg kell tanulnia engedelmeskedni, ha megtiltják neki, hogy kocsiuton játszadozzék és a lépcsők karfáin csúszkáljon. És különbséget kell tudni tennie jó között és rossz között.“ Húsz esztendő múlva (a Begegungen und Trennungen cimü kötetben) minden erejével a gyermekekért és ezzel együtt az otthonok oltalmáért száll sikra. Ezért adta a Nobel-dij jórészét is arra a célra, hogy a nyomorék gyermekeket saját otthonaikban ápolhassák a szülők. Már régebben igy nyilatkozott egy barátja előtt: „Tapasztalatból tudom, hogy egy asszony meg tudja tartani a hűséget, ha egy bizonyos eszménykép, amely mélyen a szivébe van vésődve, ezt tőle megkívánja. De hogy egy asszony képes legyen hü lenni egy férfihoz egyedül a férfi kedvéért, nem, ezt nem hiszem.“ — Nevetséges kívánság is azonban, gondoltam magamban, azt követelni egy asszonytól, hogy egyedül a férfi kedvéért maradjon meg az iránta való hűségben, ha meggondoljuk,, mi egy férfi, vagy ugyanezt kívánni egy férfitől, ha meggondoljuk, mi egy asszony. Másik mély gondolata ebből a korból igy szól: „Nem ment ki a fejemből, hogy a hagyományos európai házassági fogalom a katolikus egyháznak a házasság szentségéről való tanításai nyomán fejlődött ki. Ezen azután nincs is mit vitatkozni: Mindaddig, mig a nép az életfogytiglani és mo- nogárn házasság mellett kitart, megmarad annak a biztositéka is, hogy a jó házasságok ne legyenek túlságosan ritkák és a jó otthonok ne vesszenek ki. Mert, ha tudják az emberek, hogy házassági közösségüket nem oldhatják fel, egyúttal ösztönözve is lesznek arra. hogy abból_ valami rendes dolgot hozzanak ki. Nagyon ritka eset ugyanis az, hogy az ember valamit elér' hessen, anélkül, hogy komoly erőfeszitéseket kel lene tennie és a legtöbb ember, hacsak erre nem kényszerítik, nem is mutat komoly munkához kedvet.“ Most azonban még messzebbre mutat Undset: „A mi időnkben, ahogy Isten és minden ember tudja, a gazdasági helyzet nem teremt olyan előfeltételeket, hogy a családok józan megfontolásból az összetartásra sarkaltatnának tőle. ha csak vallási okok nem indítják őket erre az útra. Sőt éppen ennek az ellenkezője történik. Aki az átlagos katolikus családok életét ismeri — nemcsak a kimondottan szegényekét, hanem a közepes jómódban élőkét is — nagyon is jól tudja, hogy a legtöbb esetben szinte hősiességbe kerül, hogy a házastársak, mint igazi keresztény házastársak éljenek együtt. Hogy két modern ember megelégedetten éljen egymás mellett és hogy türelmesen és alázatosan viselje, ha a másik akarva vagy nem akarva, meg- sérti és az „idegeire megy“, ahhoz akkora önfegyelem és az önlegyőzésnek olyan megszokása szükséges, amit rendszerint csak gyakori imádkozással és a szentségek állandó használatával érhetünk el... Őrökkétartó házasságra irüiönben is csak abban a meggyőződésben szánhatja el magát az ember, ha hiszi minden crabi rí lélek érdemes voltára avvi az áldozatra, amiért Istoi: maga jött el halá'ával megváltani i lelkeket erre a földre. Csakis az ebben az igazságban való hit igazolhatja a katolikus házassági felfogást, és semmi másfajta meggyőződés lem adhat bátorságot napjaink emberének,- ícgy a természet szerint éljen és hogy a gyermekeket, sinket Isten ad számára, elfogadja, nint éppen az a hite, hogy «egyetlen gyermek elke az egész teremtett érzéki világot értékben ‘élűimül ja.‘ Láthatjuk ezekből az idézetekből, mennyire isztán látja Undset a pogány, a keresztény és i mai sem keresztén:7, sem pogány értelemben •ett családi felfogást. Amikor ezen könyvével >*-yidejüleg a Gymnadenia cimü regénye meg- eíent, „liUehammeri pápaasszonynak“ prói-ál- ák őt gúnyból a nem katolikus norvégok elne- .ezni. Egy dolog mindenesetre bizonyos: A ,Casti connnbii“ cimü pápai enc'klika megjele- íése előtti modern irodalomoan keresve sem aíálnánk hasonló terjedelmű értekezést a hátságról, amely teljes egészében és beá’.ltásá- *an a pápai intenciókkal ennyire megegyeznék. Jndset ugjan megjegyezheti erre: „ezért még :em vagyok pápaasszonynak nevezhető.“ — Mindenesetre az az asszony azonban, oki a kato- ikus vallás igazságait oly mélyen a gyökerpi- ;en fogta ft 1, ahol már a természeti és termé- zetfplötti elemek egyesülnek. Franz Michel Wiliam. Lafeés nyilvántartó 1 szoba bútorral *■ szennaira Strada Avram láncú 3. ajtó 5. /§ szoba konyha aronnalra Strada Gen. Grigorescu (Rákóczi ut) 55. f szobás komi. -s® azonnalira Vasvári Pál ucca 12. M szobás komf. *T§E szennaira Str. Universităţii 3. G& szobás komi. ^ azonnalira Str. Babei; No. 9. Üzlethelyiség azonnalra Apáca ucca 8 szám. Strada Gen. Grigorescu (Rákóci ut) 55. ® szobás komf. w azsnnai» Vasvári Pál ucca 12. Strada Gen. Grigorescu (Rákóci ut)) 55. Str. Uoiversităţii 3. (Házfelügyelőnél.) Iroda he’yiség azonmaCra Str. A, láncú (Petőfi u.) 18 E rovatban közeitekről felvilágosítások*" nyújt á lap hirdetési osztálya. Festetni, ftisztittafni ölesén *• iói csakis as UNIO •nái, Citif
