Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)
1932-08-28 / 196. szám
Eipviae 1 óháí BUDAPEST V. Cluf-KoXoxsvdr. 1932. augusztus 28. * Vasárnap Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÂRT! LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali b<efon: 503, 5.94 XV. évfolyam sfí 196. szám Előfizetés Magyarországon; Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 20 fillér. Argeíoianu beismerte, hogy ő akadályozta meg a választól jog reformját „Nekem és Hans Ottó Roth-nak köszönhetik, hoav kormányon vannak!“ Egy nagy erdélyi magyar emléke Részlet Dr. Boros Györgynek az EME nagybányai vándorgyűlésén elmondott elnöki megnyitójából. „Nem hal meg az, ki milliókra költi dús élte kincsét, ámbár napja mul“ — mondotta Arany Széchenyiről szóló költeményében. Széchenyi Istvánnak száz meg száz nj magyarázója volt már, s száz év múlva is hasonlóan fog lenni nemcsak azért, mert nemzetét újjá teremtette, hanem azért is, mert a fajban megtalált és fölismert tulajdonságok, minden uj nemzedékijen, uj jelekben fognak mutatkozni, s azoknak minden változata őt újra meg újra fogja igazolni. Az Erdélyi Muzenm Egylet tagjai előtt — azt hiszem — egészen természetesnek fog íet- szenfc-ha nekem, a múzeum jelenlegi vándorgyűlésére gondolva, szünetlenül eszemben forgott az, akinek egész életére szóló hatása volt Széchenyinek. Arra a nagylelkű és bátor el- szántságu férfira gondolok, aki nélkül. Erdélyi Múzeumunk megalapítása ha nem is lehetetlen, de bizonnyal csak félsikerü lett volna. Gróf Kemény József nevét és nagyérdemű emlékét idézem. Ez erdélyi ur a milliók Erdélyére költé élte kincsét, sőt egész életét. Meg sem tudjuk közelíteni, még képzeletben sem. azt a határtalan elszánságot, vészt, vihart, fáradságot nem ismerő.törekvést és előretörést, amit Erdély történelmének ez a fanatikus bányásza kifejtett. Kemény Józsefnek a kútfő gyűjtés volt célja. 1834-ben Írja: gyűjtöm hazám története írásához az adatokat. Mig a kútfejeket ki nem mentettem, nem merem toliamat Írásra hegyezni. 1844-ben már nem is reméli, hogy Erdély történetét megírhatja. Még nem volt elég előmunkálatunk. Én Erdély Gibbonának napszámosa kívánok lenni, s olykor egy-egy cikket az én eszményem szerint irni. Gróf Mikó Imre akadémiai emlékbeszédében lSGO-ban jogosan és helyes igazságérzettel mondotta: Kemény József Erdély története megírását lehetségessé tette. Az okleveli igazságot és a történeti bizonyosságot felállítván, a valódi történetírás alapját Erdélyben ő vetette meg azzal, hogy ezt a roppant történettudományi anyagot egybegyüjtötte és a szépre- mónyii Erdélyi Múzeumnak hagyta. És nekünk azért a szép és nagy feladatért kell lelkesednünk, hogy fajunk tehetséges és a történelmi igazságok iránt érzékkel biró tagjaiban minden alkalommal ébresszük a fogékonyságot szép Erdélyünk történelme iránt. A jelen s a jövő tudományosságának és közmivelődé- sünknek kívánunk szolgálatot tenni vándor- gyűléseink rendezésével. Megemlékezésemmel a múltnak, Erdélyünk dicső múltja, nagy és hős munkásainak kívántam áldozni s ezzel igazolni Arany János örök- éltü mondását: „Nem hal meg az, ki milliókra költi dús élte kincsét, ámbár napja mul“. Nem halt meg az Alföld rónáinak, nemzetünk eszményi hőseinek életre hivója Arany János! Boldognak érzem magamat, hogy ezen a vándorgyűlésen, s éppen most, midőn a nagy költő halála 50-ik évfordulója tűnik el szemünk előtt, ennyiben szolgálhattam dicső emlékének. (Bukarest, augusztus 26.) Mironescu pénzügyminiszter ma' délelőtt folytatta konverziós javaslatának elkészítését a nemzeti-piirnsztpár'I elnöki tanácsának tegnap éjjeli ülésén hozott határozatok alapján. Az elnöki tanács* ma délben újból összeült. A javaslat végleges és hivatalos szövegét a ma esti minisztertanács fogja elkészíteni. Mail gear u szeptember án Kpesa-ban uta zik a nemzetközi gazdasági konferenciára. Az ipar- és kereskedelmi miniszter ma tanácskozást folytatott »Sembek.. bukaresti lengyel követtel a spfesni és Imul. t i? •ízetkőzi gazda ' sági konferenciák ulán :mkín estben tarta tub' iigrárkonferonciáról, amelyen Lengyelország Magyarország, Csehszlovákia, Bulgária, Jugo szlávia és Románia illetékes miniszterei vesznek részt. A konferencia időpontját később fogják megállapítani. A kamara ülése. A kamara pénteki ülésén Peripliceanu, cu zista a szövetkezeteknél állítólag előfordult visszaélésekről szólva, követeli, hogy alkalmaz zanak szigorú szankciókat a bűnösökkel szemben, akik Ghelmegeanu miniszter szerint 1924 töl 1928-ig egymilKárdot tulajdonítottak el. Leon Jupista panaszolja az állattenyésztés elhanyagolását. A CFR tulmagas tarifája h egyik oka ennek a helyzetnek. Mirío közlekedéssi miniszter Ígéri, hogy tu nulmányozni fogja ezt a kérdést. Marton Ernő zsidópárti szólal fel ezután c. az állampolgársági törvény módosítását siíi geti. Argetoiami szólal fel a felirati vitában. Csc dálkozását fejezi ki a válaszfelirat egyik szakasza felett, amely figyelmeztetést tartalmaz ,i korona címére, hogy respektálja az alkotmányt. Önök leckét akarnak adni a koronának? Madgearu: Önöknek akarunk leckét adni. Eleget keverték önök a politikai mérget, nem tűrjük el, hogy ezt valaha is folytathassák Argetoiami: Eszerint a álaszfeliratot is hozzánk adresszálják, ha nekünk szól. Mi vagyunk Önöknek a „Sire“? Ismétlőm, hogy elhamarkodottnak tekintem a felirat szövegét. írja valahol az alkotmány, hogy kormányt csak egy párt kebeléből nevezhet ki az uralkodó? A mi kinevezésünk tökéletesen alkotmányos aktus volt. \ an-e ol3ran törvény, amely szerint pár- íonkivüli kormányt nem szabad kinevezni? Tonccscu kormánypárti: Joga volt-e önnek véres választásokkal megszerezni a többséget? Argetoiami: Nem válaszolok közbeszólásokra. Ismerjék el, hogy általános volt a pár tok elleni hangulat. Az összes pártok egyéb ként hozzájárultak egy szakértő-kormány kinevezéséhez, amelynek Titulescu lett volna az elnöke, nem pedig Iorga. 13u azonban nem akartam együttműködni azzal a parlamenttel. Madgearu: Ép az ellenkezője igaz. A mi pártunk uem akart együtt menni egy olyan kormánnyal. amelynek Ön is a tagja. Argetoiami: Tehát az ön szavaiból is világos. hogy Önök hajlandók lettek volna egy szakértő lmrniányt nélkülem támogatni. Miért alkotmányellenes ez utólag? Azért, mert én voltam benne? Megcsináltuk a konverziót. Nem tudom, Ivogy egy pártkormány el tudta volna azt érni, hogy az összes pártok kivétel nélkül megszar, vazzák ezt a törvényt. Ami egyébként a konverziót illeti, most, hogy annak módosításáról- annyit beszélnek, hangsúlyozni kívánom, hogy - nem a konverzió számit, hanem egy tény: az jidősok nem tudnak fizetni. Lássuk egyébként, vájjon önök olyan alkotmányosak-e, ahogyan hirdetik és abban az értelemben, ahogyan hangoztatják? Az önök elvei szerint a pártok körforgása szükséges egy alkotmányos államban. De nem önökön múlott, hogy a mi kormányunk után újból önök jöttek, íz pedig, hogy többséget kaptak a parlamentben. nem az önök érdeme. Tegnapelőtt olvasta n fejükre a német párt elnöke, hogy az ő szavazataiknak köszönhetik a prémiumot. De még tovább megyek: Mirto az előző parlamentben1 törvényjavaslatot nyújtott be a választási pré-‘ mium eltörléséről. Minden párt helyeselte ezt,l elsősorban Önök. Csak én voltam ellene. Hol; volnának Önök. ha akkor elfogadtam volnál Mirto indítványát? Akkor nem lenne többségük ebben a parlamentben. Tehát nélkülem és; Hans Ottó Rotii ur nélkül nem is lehetnének kormányon. Yaida miniszterelnök: Ha ön a többség apa-i -ágát magának vindikálja, akkor el kell ismerje, hogy én vagyok a törvényes apa, ön a törvénytelen. Argetoiami: Mondjuk úgy, hogy én vagyok' a papa, Ön a mama. Mikalache feláll. Egy lupisía: Itt a bába! Mihalache: Az anya mindig biztos! Argetoiami: De ne beszéljünk erről a családi eseményről. Önök alkotmányos rituálékról '•eszeinek, de a pártok körforgása szerint a liberálisok kellett volna, hogy jöjjenek. Azt hiszem, Maniu csak azért nem vállalta a kormányalakítást, mert az ő mély alkotmányos érzülete tudja, mit ir elő a rituálé. Tonccscu: Mi a szabad választásokat akartuk és ezeknek levezetése teszi alkotmányossá a kormányt, a parlamentet és törvényeit. Argetoiami: Egyébként nagyon jól történt, hogy Önök jutottak ismét kormányra, legalább végleg bebizonyul, hogy a teljes csőd kormánya lesznek. Ismétlem, töröljék azt a helytelen passzust a felirati javaslatból. Radulescu Mehedinţi előadó: Nem lecke ez, Ön ezt félremagyarázza. Mi csak azt hangsúlyozzuk ki, hogy a választások lefolyása is mutatis. hogy az ország megérett az általános választói jogra és hogy Romániában többó nem lehet olyan választásokat tartani, mint önök tartottak és nem lehet többé meghamisítani a nép akaratát. Argetoiami: A legparlamentárisabb módon kormányoztunk. Gherman szocialista: ön az imént mondotta, hogy a mult parlamentben mindenki akarta a választójog reformját, csak ön nem és meg is akadályozta. Hol van itt a parlamentárizmus? Az ülés folyik.
