Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)

1932-08-28 / 196. szám

2

KnfTI'UjSKG

XV. ÉVF. 196. SZÁM.

Madgearu a kormány pénzügyi tervéről

A szenátus tegnapi ülésén Madgearu ipar- és ke- raekadelini miniszter mondotta el nagy beszédét a felirati vita befejezéséül. A szenátus tárgyilagosan folytatta le a felirati vitát, néhány felszólalásra azonban reflektálni kivánt.

Elsősorban Lepadatu liberálisnak felel, aki kétségbe vonta a jelenlegi rezsim alkotmányosságát. Jellemző a liberálisokra ez a magatartás. A legfőbb alkotmányos fórum azt a partot választotta ki es hívta uralomra, áinely mindig az alkotmányosságért küzdött, amely a polgárok jogainak respektálását kívánta kivívni, amelynek hosszú ellenzéki küzdelme nem. volt egyéb, mint harc az alkotmányért és akkor jönnek a liberálisok es ást merik mondani, hogy ez a kormány, ennek a' partnak a kormánya nem alkotmányos. Talán a liberális kormány lenne alkotmányos? Az a párt, amely önmagában véve negációja minden alkotmányosságnak? A liberálisok 1928-ig törvénytelen választásokkal, erőszakkal és visszaélésekkel meghamisították a nemzet akaratának szabad érvényesülését,' befolyásolták k koronát is a legfelsőbb akarat érvényesítésénél és van még bátorságuk alkotmányról beszélni és a nemzéti- parasztpárt alkotmányosságát kétségbevonni. Amikor 1928-baa a nemzeti-parasztpart ugyancsak szabad választások utján többséget kapott, akkor is szabotálták és kivonultak a parlamentből.

Lepadatu: Azért vonultunk ki, mert a közigazgatási törvény is alkotmányellenes volt.

Madgearu: A liberális párt tudatosan harcolt mindig a pártrendszer ellen és ennek tulajdonítható az élező kormány próbálkozása.

Madgearu ezután Manoilescunak a felirati vitában tartott beszédére reflektál.

A kormány halad a kijelölt utón és a demokrata roman államban biztosítja a kontinuitást, megakadályozva a választások korrumpálásának minden lehetőségét a jövőre nézve. Deparazitálni fogjuk az ipart és industrializálni a mezőgazdaságot, hogy a parasztság jövedelmét fokozzuk. Elsőrangú feladatunk lesz a hitelélet reorganizálása. Tisztában vagyunk azzal, milyen szükséges különösen a mai helyzetben a külföld bizalma és jóakarata és mennyire nem nélkülözhetjük a Népszövetség technikai támogatását és a nemzetközi együttműködést.

Szó volt arról, hogy Charles Rist jelentése bírálatot gyakorol felettünk. Felajánlja, küldjenek ki egy bizottságot, amely állapítsa meg ki a felelős a Rist által konstatált bűnökért.

Madgearu ezután rámutat az autonóm intézetek fontosságára, amelyek minden támadás dacára kitünően teljesitik feladatukat és megakadályozzák az ország javainak szélforgácsolását. Foglalkozik a belföldi iparnak a háború utáni helyzetével, amelynek mai válságát jórészt a liberálisok mindent nacionalizáló* politikája okozta. Ez vezetett arra. hogy a Bancţa Naţională- nak 7 milliárd immobil váltótárcája volt, amit az államnak kellett fedeznie. Foglalkozik a petróleum- és szénipar problémáival, majd beszéde végén hangsúlyozza, hogy helyre kell állitani a morális bizalmat a belföldön egymás iránt és a külföldön az egész ország iránt. Felhívja a közvéleményt, ne adjon hitelt a rágalmazóknak és az ország minden polgára működjék közre Románia boldogulása és fejlődése érdekében.

Madgearu háromórás beszédét nagy éljenzéssel fogadta a többség.

Szabó Béni a parlamentben felsorakoztatta a kisiparosság sérelmeit és legsürgősebb teendőnek a külföldi tartozások mérséklését

és a pénzállomány szaporítását jelölte meg

(Bukarest, augusztus 26.) A kamara mai ülésén nagy érdeklődés mellett szólott hozzá a í.etrati vitához Szabó Béni, magyarpárti kép-' viselő.

Szabó Béni mint egyetlen iparos-képviselő, azzal kezdte, hogy meg kell szűnnie annak a szomorú állapotnak, hogy iparosaink munka hiányában nyomorognak, a nagy közterhek alatt roskadoznak és ugyanakkor az ország el van árasztva külföldi, a legtöbbször silány árucikkekkel.

Pedig az államok társadalmi viszonylatáén, igen fontos szerepet tölt be egy erős, független kisiparos és kiskereskedő osztály. Mint az úgynevezett középosztály, legerősebb rétege, a különböző társadalmi osztályok között, az egyensúlyozó szerepet viszi. Ez a társadalmi osztály Romániában a 75%-os földművelő osztály után, a maga 12%-os tömegével az ország lakosai között számban a második helyet foglalja el, kptejességteljesitésben periig a legelsők között van. Ezt a kisiparos és kiskereskedő osztályt, nagyrészben a világgazdasági válság, de jelentekéi/}/ részben a mindenkori végrehajtó hatalom ridegsége, megnemértése katasztrofális nyomorúságba döntötte és ha okos, előrelátó rendelkezések nem jönnek segítségére, Romániának, főképp a esatolt területeken egykor világhíres kisipara., kiskereskedelme rövid időn belül a múlté lesz.

Kétségbeejtő, nap-nap után látni, hogy a mi száz és százféle nyersterményünk potom áron megy ki külföldre," ahonnan egyrésze, mint kész iparcikk jön vissza és azalatt képzett kisiparosaink nagy tömegei a szó legszorosabb értelmében éheznek. Mert a kisiparosság és kiskereskedők helyzete túlzás nélkül az, hogy 5Q%-a teljesen tönkrement, további 30 %-a pedig a vagyona végső roncsain a végső küzdelmet folytatja, legnagyobb részük tehetetlenül megadva magát sorsának. Vagyonnal rendelkező tehát 20% maradt, amely ideig-óráig még bírja a könyörtelen hitelezők ostromát, melytől ezt a szerencsétlen osztályt nem védi senki és semmi. És ezekkel szemben a legirgalmatla- nqbbak éppen a pénzügyi hatóságok, a minden józan észt meghaladó végrehajtásokkal, melynek rendjén az egyenlőtlen arányban, igazságtalanul kiszabott fantasztikus adó-összegért. az utolsó szerszámot, az utolsó értékesíthető élelmiszert veszik el középkori módon.

Az adott kormányprogramban súlyos csalódást okoz a mezőgazdasági adósságok konvertálását kimondó törvény olyan módosítási tervezete, mely szerint a kormány a konverziót vein kívánja más társadalmi osztályokra is kiterjeszteni. Ha a konverzió nem lesz általános, akkor a más osztályok adósai feltétlenül tönkremennek, mivel a hitelezők a konverziónál elveszett és lassú visszafizetésre Ítélt összegeik hiányában, a szabadon követelhető összegeik behajtását fogják szorgalmazni, mint amire már eddig is sok szomorú példa van.

Örömmel tölt el a kormány azon bejelentése, hogy az adókat leszállítja. Különös gond fordítandó azonban arra, hogy ez a leszállítás igazságos. általános jellegé legyen. És különösen sürgősen módot kell találni arra hogy az egy- fogiaikozásu, egyforma üzemű, egyforma vagyonit polgárok az ország egyes részein ne kelljen kétszerakkora összeget fizessenek, mint az ország másik részében lakó társaik. Ma olyan kirívó különbségek vannak, hogy egyes vidékeken az az érzése támad az emberinek, mintha valamely büntetésre Ítélt gyarmaton élne.

Ugyancsak örömmel kell fogadni a kormány vagyonreviziós tervét is. Ha^a törvénytelen utón összeharácsolt vagyonokat nem is lehet visszajuttatni azoknak, akiktől clszedtók, legalább szolgálja valamelyes közvetlenül az állam, közvetve pedig az összlakosság érdekeit.

A jogtalan iparpártolás kérdésében az a véleménye, hogy bele kell nyúlni erős kézzel a nagyipari kartellek gazdálkodásába, amelyek sok tekintetben államot alkotnak az államban és nópmilliókat uralnak, tovább meg nem engedhető módon.

A bankokkal kapcsolatosan olyan törvényre

van szükség, amely megakadályozza, hogy ezek a halódó intézmények a felszámolás és csőd útvesztőjében egész vagyonukkal nel ny ember prédája lehessenek, vagy hogy a meglévő vágyót t a rezsi eméssze fel.

Ezek voltak a megjegyzéseim, illetve kéréseim a kormányprogrammal kapcsolatosan. Ezeken kívül még azonban az általános Ipar- ügyi oktatás egységes és praktikus alapokra intő helyezése is sürgősen szükséges. A betegse gelyzö, baleset és aggkori biztositó intézményeknek vissza kell adni a teljes autonómiát. A végzett munkák kifizetésének biztosításáról szóló törvényt sürgősen végre keli hajtani az egész

ország területére. Egy kizárólag kisiparos- kamara felállítását úgyszólván valamennyi Iparosszervünk évek óta sürgeti.

Egy országos kisipari hitelintézet megalakítása a kormánynak szintén legelső teendői közé kell tartozzon. E helyen is kérnem kell a tisztviselők, nyugdíjasok hátralékos fizetésének rendezését, hogy ezek, a részükre kihitelezett árukat tudják kifizetni. Kérem a kenyérbélyeg rendszert, mellyel indokolatlanul az egész sütőipart tönkretették, sürgősen megszüntetni. Kérem a spekulatörvénynek, mint a háborús időkből itt felejtett kényszer-törvénynek, a hatályon kívül helyezését.

Ugyancsak ilyen cimen kérem a luxus és forgaimiadók teljes eltörlését, mivel ezen adónemek egyoldalúan, de többszörös formában sújtják az iparosokat és kereskedőket.

 legsürgősebb teendők közé tartozik a munkanélküliségi kérdés törvényhozási utón való rendezése.

Az állampolgársági törvény módosítása már több ülésszakról lemaradt, holott ennek a méltányos módosítása halasztást már nem szenvedhet. A választási törvény módosítása szintén régen napirenden lévő kérdés. Kér e in a törvény módosításánál a prémium eltörlését. Gazdasági nyomorúságunk legnagyobb oka az, hogy a nagyösszegü, és elég drága külfö’di állami tartozásunk esedékes törlesztési róndetei és kamatai igénybe veszik az állami bevételek legnagyobb részét, Tekintettel arra, hogy ezen tartozások legnagyobb része szintén a háborús Imivif.nir.túrából származik, jogos és igazságos kérni ezen adósságok összegeinek megfelelő leszállítását, kamatainak redukálását, és a fizetési határidők lényeges meghosszabbítását, hogy ezáltal az állam bevételeiből a belföldi kötelezettségeinek tehessen eleget. Abszurdum, hogy az általunk befizetett összegek mind a külföld bankárai zsebébe vándoroljanak és ezalatt liszh iselőink, nyugdíjasaink, rokkantjaink fi- vetés hiányában éheznek és nyomorognak. Erre vines példa az államok életében és t irt éneidben. Nvomoruságunk másik fő oka, a pénzállományunk elégtelen volta. Nálunk egy leiekre a ki; bocsájtott cca. 24 milliárd lejből cea. 1300 Rj jut. Á ltalánosan hangoztatott tény, hogy r pénz mennyiség egynegyedrészét külföldre menekítették azok, akiknek a román haza csak arra jó, hogy belőle hasznot huzzanak. A második ne gyodresze pénzünknek, a megriadt lakosságnak birtokában van. teljesen forgalmon kívül. Ugyanez -áll jónéhány milliárdra a bankokkal kapcsolatosan. Marad tehát cca. < 8 milliárd

lej, ami naponta forgalomban van. Vagyis egy Klekre cca*440 lej jut. Vájjon lehet, ilyen formában gazdasági élet az országban?

Pénzünket megfelelő alap-teremtés rendjén, a szükséges mennyiségre kell szaporítani. E célra fogjon össze az állam minden polgára. Járjanak elől azok, akik világéletükben csak hasznát látták ennek az országnak. Lássunk igazi nemzeti-nagyságokat. A haza oltárára kell tenni minden ékszert, minden nemes fémet, hiszen ezeket ez az áldott föld rövid időn beliu busásan visszafizeti. És ezúton pénzünk szaporodik anélkül, hogy értéke csökkenne. És akkor majd nem kell az arra hivatottak járják Európát kölcsönökért.

Szabó Béni azzal zárta beszédét, hogy a javaslatot nem fogadja el.

EGYHÁZ ÉS ISKOLA-wflsSS*»-"

Beiratások a kát. elenii iskolába. A kolozsvári róni. kát. egyházközség által fenntartott elemi iskolákba és óvodákba és pedig: 1. Auguszteum elemi leányiskola és óvoda (Str. Gh. Coşbuc 1.). 2. Marianum elemi leányiskola (Cal. Reg. Feid. 66.). 3. Belvárosi elemi leányiskola (Mátyás kir. tér 14.). 4. Líceumi elemi fiúiskola (Farkas ucca 2. Kát. gimnázium épülete). 5. Szentpé- ttri elemi vegyes iskola és óvoda (Magyar ucca 121. sz.). A beiratások szeptember 1—6-ig tartanak. Kérjük a t. szülőket, hogy ez alatt az idő alatt gyermekeiket okvetlen írassák be! Bővebb felvilágosítással az egyes iskplák igazgatói szolgálnak.

Beiratás. A Ştr. Berthelot (v. Eötvös ucca) 8. sz. alatti őrt. izr. iskolában a beiratások szeptember 1—10-ig lesznek megtartva. A 7 évet még be nem töltött gyermekek korengedéiyét kérvényezni kell. Ezek tehát legkésőbb augusztus 29-ig béjelentendök. Az iskolaszék.

Beiratások. A Regele Ferdinand uti izraelita elemi iskolában és óvodában a beiratások szeptember 1—10-ig eszközöltetnek naponta délelőtt 9—-12-ig é3 délután 4—7-ig. Felhívjuk az érdekelt t. szülők figyelmét árrá. hogy gyermekeik beiratását ezen időponton bellii eszközöljék, mert azon túl nem all módunkban bárkit ia beírni, igazgatóság.