Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)

1932-08-22 / 191. szám

10 KeletiUjskg XV. ÉVF. 191. SZÄm KÖZGAZDASÁG nemzetközi Miring szerződések A most folyó román-magyar kliring tár­gyalások aktuálissá teszik a kérdést. Az álta­gos hitelkrizis Európa legtöbb országában ne­héz helyzetbe sodorta a központi jegybanko­kat. A megriadt tőkének a külföldre való me­nekülése s a külföldi hitelek hirtelen vissza­vonása a központi jegybankok arany és deviza készletét oly erős mértékben apasztotta, ho?y a bevitel részére szükséges devizák előterem­tése mind nagyobb nehézségekbe ütközött s a végén már majdnem lehetetlenné vált. Ez a Ikörülmény kényszeritette a legtöbb országot a deviza korlátozások bevezetésére, amelynek célja a pénz fedezetére szolgáló arany és de­viza készletek további apadásának a meggát- lása. A deviza korlátozásokat tehát egy kény­szerhelyzet teremtette s igy a kedvezőtlen, sőt erős mértékben zavaró hatásuk a nemzet­közi áruforgalomra és fizetésekre nem marad­hatott el. Ezen zavaró hatások megszüntetését, illetőleg a nemzetközi fizetések megkönnyez bitését célozza a deviza korlátozások idejére a nemzetközi küring gondolata, amelyet a nemzetközi fizetések bankjának 1931. novem­ber havában tartott konferenciáján fejtett ki Reisch, az osztrák nemzeti bank volt elnöke. A Reisch-féle elgondolás a külföldi devizáit beszerzésének nehézségét azáltal akarja eli- minálni, hogy a nemzetközi fizetéseket idegen valuták igénybevétele nélkül akarja lebonyo­lítani. A kliring szerződés lényege tehát ab­ban áll, hogy két állam megegyezik abban, hogy ezentúl az egymásközti fizetéseket mind­egyik ország a saját valutájában bonyolítja le s ezáltal a központi jegybank megszabadul a másik ország valutájának a megszerzési gond­jától. Ha a román-magyar kliring szerződés létre* jön, a két állam közti fizetés a következőkép fog lebonyolódni: A román importőr a Ma­gyarországon vásárolt áru ellenértékét ezentúl itt Romániában fogja befizetni a Nemzeti Bank­nál lejben s megfelelő értesités után a Magyar Nemzeti Bank (egy megállapító’.! szilárd pengő kurzusra átszámítva) az áru ellenértékét a ma­gyar exportőrnek Pesten pengőben fogja ki­fizetni. Megfordítva, a magyar importőr a Ro­mániában vásárolt áru ellenértékét pengőben fogja befizetni a pesti Nemzeti Banknál, amely összeget lejre átszámítva a Román Nemzeti Bank lejben fogja kifizetni a román exportőr­nek. A román kereskedőnek tehát csak lejjel lesz dolga s a magyar kereskedőnek csak pen­gővel és dacára a fizetés kiegyenlítésének, egy lejnek sem kell elhagynia az országot Magyar- ország felé s egy pengő sem kell Magyaror szágból Romániába bejöjjön. Re:sch kezdeményezése sikerrel járt s már 1931. december 10.-én létrejött az első kliring egyezmény Ausztria és Svájc között, amelyet már öt nap múlva követett az osztrák-magyar kliring egyezmény, valamint részleges kliring egyezmények Ausztria, Bulgária és Görögország között, majd a magyar-svájci egyezmény, stb. A kliring szerződések főleg akkor előnyö­sek mind a két országra nézve, ha azok egy­másközti áruforgalma nagyjából kiegyensúlyo­zott, mert különben a fennmaradó differencia mégis nemes valutában kell kiegyenlítést nyer­jen. Ez a kiegyensúlyozottság azonban elér­hető mesterségesen is azáltal, hogy ha Romá­nia exportja nagyobb Magyarország felé, mint fordítva, Románia kikötheti, hogy pl. petróle­umra, amelyet úgyis a legtöbb országban dol­lárban fizetnek, nem vonatkozik a kliring szer­ződés, hanem csak a többi árukra. Természe­tesen, minden állam arra törekszik, hogy fő export cikkeinek nagy részét kliringen kívül, nemes valutáért értékesítse, hogy a nyugat európai erős valutájú országokkal szembe.: fönnálló fizetéseinek eleget tehessen, amely erős valutájú országok részére a könnyű de­viza szerzés miatt a kliring egyezmények nem bírnak oly nagy fontossággal. így Magyaror szág is dollárban fizetteti meg Ausztriával a gabonáját s a kliring egyezmény csak a többi árukra vonatkozik. Hogy milyen eredménye­ket érhet el egy ország a kliring tárgyalások­nál, az tehát elsősorban attól függ, hogy az illető országgal szemben aktiv, vagy passiv a kereskedelmi mérlege. A kliring szerződések hátránya, hogy egyelőre csak készpénz fizeté- ________________ sekre van alapitva, mert a váltóknak a szer-1 fellendítésére vezet. ződésen kivül álló országokban való forgatása jelenleg még olyan komplikációkra vezet, ame­lyek még nincsenek megoldva. További bo­nyodalmakra vezet az a körülmény, hogy még nem csatlakoztak az összes államok a kliring egyezményhez, ami által bizonyos devizák meg­szerzése még mindig nagy nehézségekbe üt­közik. Dacára ezeknek a hátrányoknak, amíg a devizakorlátozások szükségessége fennáll, jól átgondolt kliring egyezmények nemcsak a nem­zeti bankok deviza-politikáját könnyítik meg, hanem a két ország közti áruforgalmat is erős mértékben felszabadítja és megkönnyíti. Re­méljük, hogy a küszöbön álló román-magyar kliring szerződés mindkét félre előnyös meg­oldást nyer s a két ország közti áruforgalom Fülöp Ferenc. Emelkedik a gabona export és hanyatlik az import As Exporl íaSézet jelentése a szenzáció erejével hatott (Kolozsvár, augusztus 20.) Végre egy köz- gazdasági meglepetés: Emelkedik az export és hanyatlik az import. Szinte hihetetlenül hangzik, mert a mai vi­szonyok mellett a legkedvezőbb anyagi körül­mények között élő államok külkereskedelmi mérlege is passzív tendenciát jelez. Az Export Intézet jelentése szerint 1932 első hét hónapjában, 101.136 tonna búzát, 930.613 kukoricát, 1-13.888 árpát, 7105 zabot, 11.548 ro­zsot, 5779 búzalisztet, 35.520 babot és 523 tonna borsot adtunk el a külföldnek. A mult év ugyan ezen időszakában viszont (tonnában), 126.013 búzát, 500.203 kukoricát, 143.888 árpát, 28.679 zabot és 31.606 tonna rozsot, exportáltunk. Ugyancsak kedvező eredményt értünk, el a petróleum-termékeknél is. A folyó év első felében 2,678.953 tonnát szál­lítottunk a multévi 2,413.380 szemben. Maximálják a konvertálható adósságok összegét Kedd m m’a!szísrlanács elé kerül a konverziós javaslat (Bukarest, augusztus 20.) A konverziós tör­vényt módosító miniszteri bizottság tegnap egész délután folytatta munkáját Vaida- Voevod lakásán. Á munkával gyorsan, halad­nak, hogy az a keddi minisztertanács elé ke­rülhessen. A Curentul szerint Minoreseu javas­latának azt a részét, amely legalább 90 száza­lékos mezőgazdaságból származó jövedelmet állít a konverzió feltételéül, túlzottnak tartják és valószínűleg Ghelmegheanu javaslatát fogad­ják el, amely megelégszik 60 százalékkal. Igen valószínű annak az indítványnak elfogadása, hogy a konvertálható összeget személyenkint ötmillióban maximálnák. Ezzel kiküszöbölnék a jelenlegi törvény .főbikáját, amely a nagybirto­kosok sokszáz milliós adósságainak állami kon­verzióját tette volna lehetővé. A napokban kezdetéi veszik a román-cseh gazdasági tárgyalások Bukarestből jelentik: Madgearu kereske­delmi és iparügyi miniszter a külügyminiszté­rium utján felhivást idtézett a cseh kormány­hoz, arra kérve, hogy haladéktalanul kezdjék meg a gazdasági tárgyalásokat. 2200 vagon Románia napi petróleum ter­mése. Bukarestből jelentik: Az országban na­ponta 2200 vagon petróleumot termelnek a multévi 2100-al szemben. Több mint egymilíiárd lira deficitet jelez Olaszország mérlege. Rómából jelentik: Olasz­ország ez év első felében 5,268,356.565 lira ér­tékű árut importál. Az export összege 3,992.904.476 lirát tesz ki. A deficit az egymilli- árdot is meghaladja. Negyvenhatmillió lejes póthitel vetőmag vásárlása. Bukarestből jelentik: A miniszter- tanács 46 millió pótbitelt nyitott a földműve­lésügyi miniszter számára, amit vetőmag vá­sárlására használnak fel. Hamarosan befejeződnek a magyar-román clearing-tárgyalások. Bukarestből jelentik: A magyar-román clearing-tárgyalások serényen folynak. Naponkint két ülést tartanak és igy remélhető, hogy hamarosan befejeződnek a ta­nácskozások. Kereskedelmi megállapodást akarnak létre­hozni Románia és Svájc között. Bukarestből jelentik: A svájci kormány átirattal fordult a román kormányhoz, amelyben a két ország közti függő gazdasági kérdések megbeszélésére közös konferenciát ajánl. Svájc és Románia között nincs kereskedelmi szerződés és több vi­tás ügy von. amelyek sürgős elintézést igényel­nek. A konferenciát valószínűleg Bernben fog­ják megtartani. Vámkontingentálást akar bevezetni Mad- gearn miniszter. Bukarestből jelentik: A kivi­tel nagy nehézségei következtében Madgearu azzal a tervvel foglalkozik, hogy a vámkontin- gentálási rendszert vezesse be és igy az ország külkereskedelmi mérlegét javitsa. A Consum uj száma a newyorki tőzsdehausse alap­ján részletesen beszámol az Európaszerte megindult, de ig'en lassú folyamata javulásról, aminek hatása már Romániában is mutatkozik. A Consum augusztus 21-1 legújabb számának főérdekessége Mironescu pénzügy- miniszter az agrár konverzióstórvény módosítására vo­natkozó tervezetének részletes ismertetése, valamint a módosító tervezet előnyeinek és hibáinak kritikája. Ki­emeljük a kővetkező főbb cikkeket: Az angol hitelezők Oastiglionit kívánják a Groedl-konszern ölűre, a bécsi fakonferencián nigeváltoztatják az állami erdők tő- árait, a külföldi valutában kötött biztosítások rende­zése csak az őszre várható, miért nem lépett életbe augusztus 15-én a párisi petröleumegyezmény, a tőzs­dei magánforgalom és a pénzpiaci jelentés a gazdasági világválságban bekövetkezett kedvező fordulatról szá­mol be, igy a külföldi kölcsön és a . konverzió módosí­tásának hírére a belföldi piacon i3 barátságosabbá vált a hangulat. A kereskedői érdekszövetségek egységes ál­lásfoglalásáról, a belföldi textil gyárak VKylgyárak helyzetéről, a gabona- és treménypiacról részletes je­lentéseket közöl a Consum, amelyben el3ö forrásból ol­vashatók a pénzpiac legújabb eseményei, fizetésképte­lenségek, céghírek, legújabban kiirt köz-szállítások. Kérjen mutatványszámot a kiadóhivataltól: Cluj, Str. iuliu Maniu 3. A konverziót módosító TÖRlíÉNjfíavaSlAT terjes magyar fordítása kapható Or. Mandel Fordító Irodájában Ctajf, Str. Memorandul«! 24. Ara 59, vi­dékre 60 lel, mely bélyegben is beküldhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom