Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)
1932-08-15 / 186. szám
17 i fl * 1 őhá * ; BUDAPEST V. '.V Előfizetés belföldöm ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP ElOflzetés fiagy arorseigui'C?Iuf-Koloxsvdr, 1932. augusztus 15. * Héttő Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy h5ra 70 L. Egyes szám ára 4 fal. Szerkesztőségi ás kiadóhivatal! telefoa: 503, 6,91 XV. évfolyam $ 186. szám Egyévra 50 Pangő, félévre 25 Peigî.njyelivralZ.îl * Egyes szám ára 29 fillér. A parlament válasza a trónbeszédre A svájci kölcsön megkötéséről njabb hír jelent meg  kormányprogram kritikája — A besszarábíai csoport kilépéssel lényégé?ősik (Bukarest, augusztus 13.) A válaszfeliratot felolvasták a parlament házaiban, a vita csak kedden indul meg fölötte. A válaszfelirat éppen olyan általánosságban beszél a súlyos helyzetről, mint ahogyan a megnyitó trónbeszéd beszélt. A svájci kölcsön Ilire. A JLupta szerint a román állam és a svájci Bankszövetség között megállapodás jött létre. 70 millió svájci frank kölcsön felvételére nézve, A kamatláb 4 és félszázalék, a kölcsön két év alatt fizetendő vissza. A most elért fel tételek kedvezőbbek, mint amilyenekről eddig volt szó, a korábbi tárgyalások során csak 50 millió svájci frankot helyeztek kilátásba, amelynek visszafizetési batáridejét hat hónapban akarták megállapítani. A Lupta e híradását fenntartással kell fogadni. Nehány nappal ezelőtt ugyanilyen pozitiv formában jötjt hasonló bir, amit megcáfoltak. Ha tényleg kész a kölcsönszerződés megkötése, akkor a kormány bizonyára hivatalosan közli. Feliral a királyból A kamara szombat délutáni ülésén Radu- lescu Mehedinţi felolvasta a felirati bizottság válaszfel irati javaslatát , amely a következőket mondja: — A képviselőház tagjai szivükön viselik azt a nehéz feladatot, amit a holnapi napért való aggodalom ró rájuk. Ez a helyzet hü képe annak a nagy gazdasági krízisnek, amelyen átmegy ma az egész világ és emberiség és amely minden jobb reménység megsemmisi- tésévclí fenyeget. — Felséged rámutatott ama nehézségekre, amelyek utunkban állnak, de mi tudatában vagyunk, hogy fáradságos utunk végén jneg fogjuk találni áldozatkészségünk gyümölcseit. A nemzet akaratából kerültünk ide és ez feljogosít arra, hogy az ország számára olyan törvényeket hozzunk, amelyek hivatva lesznek helyzetén javítani. A parlamentarizmus elve alapján, az alkotmányosság keretei kozott állva fogjuk végezni munkánkat. — Bármilyen ellentétek is volnának az vegyes pártok között, biztosítjuk Felségedet, hogy az ország minden fia egységes abban, hogy minden áldozatkészséggel meg kell védeni az államrendet és az állam fundamentális intézményeit, elsősorban derék hadseregünket. Mindnyájan egyesülünk a tisztelésben és becsülésben, amit a mi fiatal királyunk iránt érzünk, akinek bátor szavai felébresztették bennünk a kötelességtoüjesités tudatát és erőt ad feladataink teljesítésében. — A nyomor az állam összes társadalmi osztályait egyaránt sújtja, mégis az ország agricultur jellegénél fogva leginkább a föld- mivelés szenved, az a társadalmi osztály, amely az ország népének túlnyomó részét képezi és amelynek boldogulásától függ a többi termelőosztály sorsa is. Az egész állam struktúrája a'mezőgazdaságon nyugszik, ezért első gondunk ennek a felsegitése lesz. — Az általános választójog elvégezte a polgárok nevelését és Románia polgárainak a jövőben nem lehet más választásban részük, mint polgári jogaiknak tiszta és szabad kifejezésében. Áz ország ma abban a helyzetben van, hogy összes fiainak hazaszeretetére appellálva kell törekednünk a román nemzet sorsának köny- uyitésére, betöltve mindnyájunkat az a remény, hogy ennek a népnek Keleteurópa civilizációja körül még nagy történelmi szerepe lesz. — A képviselőház ígéretet tesz Felségednek, hogy állandó áldozathozntallnl fogja szolgálni az ország érdekét, megerősítve örök időkre ama megingathatatlan kapcsolatokat, amelyek a román nemzetet királyával egybekötik. Éljen a király, éljen Mihni Nagyvajda, éljen a dinasztia! Hosszantartó taps követte a felirati javaslat felolvasását. A kamara ezután sorsolás utján megalakította a szekciókat, amelyek az egyes törvényjavaslatokat megvitatják. A vagyonellenőrzés az első javaslat. A szenátus mai ülésén Costachcscu elnök felolvasta a beérkezett törvényjavaslatokat, többek között a vagyonellenőrzesről szólót, amely az előző parlamentben elintézetlen maradt. Ezután Ispescu Grecul felolvasta a válaszfeliratot, amit a többség nagy éljenzéssel fogadott. Augusztus végéig, A kormánynak az a szándéka, hogy a parlamentet augusztus 20-áig tartja együtt, politikai körökben azonban az a vélemény alakúit ki, hogy a benyújtott törvényjavaslatok sürgőssége miatt a parlamentnek a bezárására augusztus vége előtt nem kerülhet sor. Keddtől kezdve a parlament napi bárom ülést fog tartani. A program kritikája. A bukaresti sajtó élénken foglalkozik a kormány tegnap ismertetett programjával. A liberális Universul nem hisz a kormány takarékossági Ígéretében, már az első lépésével is ellentmond a kormány ennek az ígéretnek, hiszen huszonhárom tagú kabinettel mutatkozik be. A Dimineaţa sem reméli a takarékos- sági Ígéret beváltását, kifogásolja a 11 állam- titkári helyet. Pan Halipát nem tudták leszerelni. Petre Andrei közoktatásügyi államtitkár letette az esküt, ellenben megcáfolják azt a birt, mely szerint Pan Halipa is felesküdött volna. Pan Halipa még mindig vonakodik az eskü letételétől. A besszarábiai képviselők elhatározták, hogy abban az esetben, ha a kormány keddig nem honorálja kívánságaikat, ellenzékbe mennek. Egyáltalában érthetetlen, hogy a Pan Halipa esküjének hirét miért költötték kormánypárti körökben tegnap. Maniu miért áll háttérben? Az Adeverul Maniunak a külföldi újságíróknak adott nyilatkozatával foglalkozik. Azt meg lehetett érteni — írja az Adeverul, — bogy Maniu korábban visszavonult badacsonyi magányába, mert erre akkor politikai okai voltak. Visszavonulását akkor az egész ország megértette és helyeselte, ma azonban ezek a politikai okok, amint maga Maniu mondotta, megszűntek. A mai nehéz napokban egy államférfiunak, aki nem beteg és nem fáradt, személyi okokból nem szabad visszavonulnia. A párisi követ hazajött, de Titulescn nem is készül. Dinu Cesianu párisi követ Bukarestbe érkezett és kihallgatáson jelent meg a királynál, majd Vaida miniszterelnököt informálta a franciaországi eseményekről. Titulescu pedig a Lidóról azt az értesítést küldötte barátainak, hogy egyelőre nem készül haza. Iorga sérteget. Torga Miklós nyilatkozatot adott a Cu- rentufl munkatársának, amelv gúnyolódó és csipkedő tendenciája miatt általános feltűnést keltett. A nyilatkozatból idézünk egyes szemelvényeket. — Fiatal ember — mondta Iorga az újságírónak, soba se hfgyjen annak, amit Maniu mond, hosszas tapasztalat alapján mondom, hogy már többször megégettem az ujjamat vele, lesznek olyanok, akik leégnek vele. Vaidáról a következőképp nyilatkozott: — Régóta ismerem Vaidát, nagyon kellemes társalgó és elegáns, egy sorházban éjjel 12 óra után. A neinzeti-parasztpártról azt mondotta, hogy a párt nem egyéb, mint balázsfalvi szenteltvízzel készült re- gáti puliszka. A kormányról az a meggyőződése, hogy az ország ezalatt a rezsim alatt egyetlen komoly lépést sem tud előre haladni. A képviselőházról ezt a lakonikus kijelentést tette: — Nem érdekel. Cseppet sem ejtene bámulatba, ha egy szép napon a köztársaságot kiáltaná ki. Sohase teszem be ebbe a parlamentbe a lábamat. A Curentul e szarkasztikus nyilatkozathoz azt fűzi hozzá, hogy Iorga azért ily elkeseredett, mert megbukott a választásokon.