Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-11 / 155. szám

KlLETiUpXG Cs. Lázár László: A munka­nélküliség megszünietese Cs. Lázár László a filozófus elmélyülésével keresi a mai legnehezebb problémának, a niiui­i iiéikiilisÓK kérdésének a megoldását. Tanul ii anyának első részében u lmj okait kutatja és a.ra a konklúzióra jut; huny az ember Iminkön teikodott. a természet, rendjébe és oktalan cse 1 .i'deteivel megzavarta a teimészetes ossz han­gol, néni volt tekintettel a cselekedetek és kö vetkeziuéuyoik törvényére s így nem csoda, ha a termelés és fogyasztás közötti egyensúly t zgboiiilcitt. A gépekkel folytatott gyáripar egyre fokozza a termelést és uapról-napra“na­gyobb tömegeket zár ki a munkából, akiknek e. helyezkedéséről' és újabb munkakörrel való ellátásáról nem gondoskodik. Kartellek, trösz- t át, vámhatárok és hatalmi törekvések állnak a természetes kiegyensúlyozás útjában,,amihez i. :z t .járat a nagy tiáborút követő békekötés igazságtalansága is. Az oktalan békeszerződés nmggátolja az erők szabad érvényesülését és a vámhatárok önkényes megvonásával életkép t; en gazdasági egységeket teremt. lábból, a káoszból csak a nemzetek őszinte B-.egbéküléséböl szármázó harmonikus gazda srgí együttműködés vezetheti ki a világot. Az i izságos termelő rendszer biztosítására szerző a világ kulturnépeit egy nagy közösségbe akar­j. egyesítem, melynek szervezetét nagy vonó Sí-xbau ki is dolgozza. Ez a nemzetközi szervo zet. lenne hivatva az egyes népek termelésének és külkereskedelmének szabályozására. Ettől a világalkotmánytól reméli a megzavart harmó nlu helyreállítását és a mai bajok megszűnő sót. A munkanélküliség megszüntetése a buda r sti Egyetemi nyomda kiadásában jelen! meg, szívesen ajánljuk mindenki figyelmébe akit a probléma érdekel. (t.) (*) A Rezik-zenelskola TTI. vizsgahangver­senye. Az idei vizsgahangversenyek méltó be­fejezése volt a TII. hangversenyest. Kivételes, pedagógiai felkészültség és szakszerű oktatás jellemezte a vizsgázó növendékek játékát. Azt a. kifejező erőt. amit a kis Láposy Margitka, \ erniesi Irén ke. Rezik Alice, avagy a nagyob- b irka Mátray Ibi, Vlad Puica, doina Tlrike, BorcNea Tncike, BMr Ernő, Qoinéné, Marosán, és különösképpen az akadémista íneze Rózsi matattak, mind elismerőleg igazolták tanitó- r- estereiket, akik minden dicséretet megérde­melnek. (*) Németh Andor: A párisi komimin 1871 4,?. orosz kommünnek előfntárja volt az 1871 ben Parisban lepergő véres esemény. A német csapatok legázolják III. Napoleon seregeit és Páris alá érnek. A kormány már-már bele­nyugszik a főváros kiürítésébe, de a nép talpra áll és maga veszi kezébe a védelmet. Megala­kul az uj, ideiglenes kormány, amelyet az ese- tré-'yek sodra egyre balrább szőrit. Végül ki­kiáltják a kommiint, most már nemcsak a né­met seregekkel harcolnak, hanem a Versaiiles- ben Thiers-al az élén megalakult ellenforradal­mi kormánnyal is. Egyetlen város száll szembe az egész világgal, minden előkészület nélkül Es még ez a város sem áll egységesen a kom- míin hívei mellett. Egyszerre három fronton folyik a küzdelem, teli* vérrel, kegyel lenkedés sei, kivégzésekkel. Az eredmény nem lehet két­séges. A komuiün elbukik és a győzelmes pol­gári kormány szörnyű bosszul áll a legyő zott eken. Németh Andor ügyes kézzel irta meg ennek a néhány hétnek a történetét. Egykorú okmányokból, szemtanuk leírásából, fennma­radt és emlékiratokból rekonstruálta a párisi kommiin napjait, olyanformán, mint ahogy egy mai riporter jegyezné fel egy ilyen ese­mény történetét. Nincsen regény, amely lélek- zetfojtóbban izgalmas volna, mint ez a könyv, ez a darab történelem. Megjelent a Pantheon „Korok és emberek“ sorozatában. Ara fűzve 117 lej, kötve 174 lej. Berény Róbert kitűnő címlapjával. Kapható minden könyvkereske­désben, vagy ahol nincsen, Lepagenál Cluj. Á MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Vasárnap este, pont fél 10 órakor: Bajor Gizi és Cs. Aezél liona utolsó és bucsufellépte: „Porcelián.“ Andai Ernő szinjátéka. Leszállított helyárak. Soro­zatszám: 253. Kedd este 9% órakor: „Régi kolozsvári est.“ Díszelő­adás. Szász Endre 25 éves újságírói jubileuma al­kalmából. Rendes helyárak. Sorozatszám: 260. Szerda este 9% órakor: Salamon Béla és társulatának vendégjátéka. Sorozatszám: 261. Csütörtök este 9% órakor: Salamon Béla és társulatá­nak vendégjátéka. Sorozatszám: 262. Péntek este 9!£ órakor: Salamon Béla és társulatának utolsó és bucsufellépte. Sorozatszám: 263. A SZÍNKÖR-MOZGÓ MÜSQRAí Csütörtök, péntek, szombat és vasárnap fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor: Minden idők legmonumentáli- sabb hangos filmremeke: Sodorna pusztulása. A fő­szerepekben ■ Lucy Dóráin és Várkonyl Mihály. Üj hangos híradó. Helyárak: 10, 20 és 30 lej. Hétfő délután fé! 4, fél 6, fél 8 és este fél 10 órakor utoljára: Sodoma pusztulása. Kertész Mihály szen­zációs hangos filmremeke. A főszerepekben: Lucy Dóráin és Várkonyi Mihály. Helyárak: 10. 20 és 30 lej. Kedd, szerda és csütörtök délután fél 4. fél 6 és fél 8 órakor: őszi manőver. Filmoperette., 10 felvonás­ban. A főszerepekben: Lucy Englisch, Claer Rjj- mer, Fritz Camperz és Paul Hörbiger. Uj hangos híradó és Micky-Maus kisérömüsor. Heíyárak: 10, 20 és 30 lej. A CLU.JI ROMAN OPERA MŰSORAs Vasárnap fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor: Németül beszélő, hangos premier: A Transatlantic, Tengeren lefolyó dús és izgalmas cselekményü drá­ma. Főszereplők: Lois Moran, Edmund Lowe. Hely­árak: 10 é3 20 lej. Nincs külön repülő- és segély­bélyeg. & ■Ü ■ i; f ~ ,. -5 e & 3 <* & 6 » 3 Ö •3 e s 3 a „HERMES*4 vasúit menetrendet, vagy annak kezelését, azonnal büldje be címét nekünk és mi ingyen és bérmentve küldünk önnek mutatványszámot, mely­nek egyszeri áttekintése után tapasztalni fogja, hogy kezelése mily könnyű, összeállítása praktikus s a jövő­ben időt és pénzt fog megtakarítani a „HERMES“ menetrendiének használata révén t írjon tehát egy levelezőlapot a kiadóhivatal címére /Brassó—Braşov, Strada Regele Carol No. 6] és kérje mutatványszámunkat, XV. ÉVF. 155. SZÁM. Három világrés® csávái9 (Kalandos utazások. — Daníe-kiadás) Ma már tudjuk, hogy a világháború a győztes államoknak sem volt jó üzlet. Min­denütt baj van á háborúból visszajött síi háború óta felnőtt fiatalsággal. Azok megrokkant ide­gekkel kerültek haza, ezek már megrokkant idegekkel lépnek be a világba. A világ pedig nem mutat túlságos hajlandóságot arra, hogy befogadja tikét. Mindenütt nagy a munka­nélküliség, mindenütt megfogyatkoztak azok a „biztos“ pályák, amelyeken csak el kellett in­dulni, hogy a lerakott síneken — előbb, vagy utóbb —"biztos célhoz érjen az ember. A le­romlott idegzetű fiatalság olyan problémák előtt áll, amelyek ideg atléták-1 is könnyen megbolondithatnának. Ha Greenhorn könyve kitalált történetet mondana el, akkor is kezébe kellene adni minden fiatalembérnek, mert akkor is ráis­merne benne a maga sorsára és tanulságot meríthetne belőle. De ez a könyv nem regény, rajta van az élet, a valóság igazoló pecsétje — azt mondhatnék: tankönyv a mai fiatalság számára. Mi is történik ezzel a Greenhornnal, aki mosolygó, jóképű és jólfésült (már amikor jól- fésültf fiúnak mutatnak a könyve illusztrációi. Eleinte csak az, ami száz- meg százezer, háborúból visszatért fiatal társával: idegei megrokkantak, sehogy sem tud az életben el­helyezkedni, célt és munkát találni. — roncs­nak érzi magát, amely egy darabig tehetet­lenül hányódik még a tengeren, s aztán el- sülyed örökre — mint annyian körülötte. Aztán következik a csoda. A csodát Green­horn esetében egy jómódú atyai ! arát képvi­seli, de bizonyos, hogy ... olcsóbban is elő lehetne állítani. Az atyai barát nem nyújt át röviden ezer fontot Greenhornak, hogy fogjon valamihez, ellenben ezer fontba fogad vele, hogy nem sikerül neki a világot járni öt esz­tendeig s ez idő alatt a két keze munkájából fenntartani magát. Greenhorn ereiben nem azért csörgedez angolszász vér, hogy egy fogadás fel ne korbácsolja meglépett idegeit. Top! Már indul is, zsebében húsz egynéhány fonttal s táskáiban a jó családból való ifjú angoi dús ruhatárával. A fontok viharos gyor­sasággal olvadnak semmivé s a ruhatár rá­megy a newyorki szálloda első (és utolsó) számlájának kifizetésére. Innen kezdve Green­horn kénytelen komolyan munka után látni. Hol favágó, hol aratómunkás, egyszer még csendőr i3 Kanadában, olajtelepen dolgozik, hajóinaskodik; számos alkalma van, hogy izzadó emberek tömegeivel ossza meg éjjeli szállását, megíeívesediék, akár csak a lövész­árokban; úri külsejéből és korrektségéből több kára van, mint haszna; de végül is; munka mindenütt akad, ha nem válogatós az ember, Amerikában, Ausztráliában és Afriká­ban egyaránt. Greenhorn hűségesen kitölti az öt esztendőt a három idegen világrészben, no meg a Déli tenger szigetein — s amikor vissza­kerül Angliába, hogy a becsülettel megnyert fogadás diját az ezer fontot átvegye, már nincs panasza többé leromlott idegeire. Ki-ki fogadjon ezer fontba — önmagával, hogy úgy megáll a lábán öt esztendeig, akár- hoí és akármilyen körülmények között, mint Greenhorn. Megéri a fáradságot, hogy a fo­gadást megnyerje — még ha adós, esetleg nem tudja is az ezer fontot hiánytalanul ki­fizetni. * Szőlősgazdák! Az uj szőlészeti törvény (Megjelent a f. évi április 22-i 96. számú Moni­torul Ofieialban) magyar fordítása kapható dr. Mandel Forditó Irodában, Str. Memorandului 24. Ára 50 lej. Ölesén ©Iádé fi j ssoba konyhával. Érdeklődni lehet a kiadóban. v ’:Í!;

Next

/
Oldalképek
Tartalom