Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-15 / 158. szám

VÍ3«l<3há2 BUD \ p £3 ­V. Clmf-Kolosssvdr, 1932. /«Has 15. * Keié tiUjskg Előfizetés belföldön: EjjyévreBOOrfélévre 400r negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 Sei« ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali talsfon: 503, 5.94 XV. évfolyam $ 158. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévre 50 Pengő, féiévra 25 Pengő,negyadäv?3l2.50 .3 Egyes szám ára 20 Illlár« €ry»niis jelenségek tömeges hire érkezik a választéi igazolványok miatt A szavazás napján Is lehet kérni a szavazű- körben az igazolványok klasilisált — Az igaz» ságngyminiszter rendelete Qjevg&é népe ünnepelte se magyar jelölteket — Gyárfás Elemér s% Icili» földi tartozások fizietésémelf. meg« tagadását kéwetelte beszédében A Magyar Párt érdekes propagandautjai- nak nagyrésze lezajlott. Ki kellett vinni a hirt a falvak magyar népének arról, hogy a válasz­táson való részvétel a magyarsággal szembeni kötelesség. Nincs semmi kétség, hogy a magyar népet eltántoritani nem lehet. Lehetnek eltéve- lyedettek, megtévesztettek és vannak gonoszok is. De egyeseknek a tévútra rángatása egy nép- tengerből, ha csak maroknyi is ez a nép, nem tud számottevő akadályt emelni. Vannak talán, akik az utolsó percben sem engedik megszó­lalni magyar lelkiismeretüket, de fájdalmasan fognak ráébredni vétkes csalódásukra. Azok pedig, akik ha kiszakadnak is végképpen né­pünk testéből, nem veszteség. Hézagot nem hagynak maguk után, viszont a belső fekély távolodik el velük és tisztul ezzel is az életerő. A veszedelem csak az volna, ha az elfásultság rontaná le nagy mértékben a kötelességteljesi* tés szükségét és nem járul az urna elé. Ezért kellett kivinni a hirt mindenfelé, amerre ma­gyarok laknak.­Aztán most az a kérdés áll előttünk: meny­nyiben lesz tiszta a választás? A Székelyföld nyugalmának a hatalmi eszközökkel történt felzaklatása után a választói igazolványokkal akarnak operálni nagyon sok helyen. Marostar iában is, de a másik három székely megyében is aggasztóan sokan jelentik be, hogy nem sikerült a válasz­tói céduláikhoz hozzájutni s ez a tény kezd gyanút ébreszteni. A választói ■•■ódulát még mindig lehet kérni. Rendelet a visszamaradt igazol- ványokról. Az igazságügyminiszternek egy rendelete ment szét a törvényszéki elnökökhöz és e rende­letre felhívjuk a vidéki tagozatok figyelmét. A rendelet julius 10-i keltezéssel, 53765. szám­mal utasítja a választási elnököket, hogy a választás napján is tegyék lehetővé, a szavazási helyiségekben az igazolvá­nyok kiadását azoknak a polgároknak a számára, akik nem tudtak eddig hozzájutni. Az elnököktől a szava­zásnál is kérni lehet az igazolványt e rendelet szerint. Gyer^yó népe ünnepelte a magyar listát Gyergyószentmiklós, a csikiaknak ez a vá­rosa megfogja mutatni, hogy nem vetkőzött ki magyarságából. Itt indult ki a Iorga szárnyai alól az a mozgalom, amivel megakarták torpe­dózni a magyar nép politikai és nemzeti szer­vezetét, a Magyar Pártot. Ez volt tehát annak a néhány emberből álló társaságnak a főfészke, amely átadta magát a másik román pártnak. Eddig a román Iorga vitte őket, most a román karikát szolgálják. Gyergyószentmiklóson nagyon szégyenük, hogy éppen az ő városokat választották ki e szolgai sze­rep gócpontjául. Ennek a társaságnak, amely gazdasági szö­vetség nevet viseli, közpénzből adtak útiköltsé­get Bukarestből. Most Gyergyószentmiklóson népgyülést hirdettek az elmúlt szombat estére. Végigtoborozták a várost és szombaton a gyűlés kezdete előtt három­szor hirdették ki, hogy jelenjen meg a nép. Ezzel az erőszakolt módszerrel alig tudtak ösz- szetoborozni néhány embert. A gyűlésre mint­egy hatvan embert hoztak össze, hivatalokból és olyanokból, akik függenek a hatalomtól, va­lamint az ott lakó románokból. A jelen voltak között sokan voltak olyanok, akiknek tiszta a lelkiismeretük, de hatalmi kényszer alatt álla­nak. Azonban szavazni sohasem tudnának és nem is fognak a magyarság ellen. Elmentek a gyűlésre a helyi Magyar Pártnak a megfigye­lés céljára kiküldött emberei is. Ilyen volt a népgyülés, amely siralmas volt azért is, mert az ott hallottaknak csak lehangoló volt a ha­tása. A kormány számára kérték a szavazato­kat, nem beszélve az adóhátralékot préselő kormányrendeletről. A gyergyószentmiklósi székely nép távol tartja magát tőlük. De a gyergyój falvakban ennél sokkal nagyobb volt a kudarcuk. A falvak népe már fel volt világosítva arról, hogy kik ezek az emberek. Ahol megjelentek, mindenütt UD csak néhány emberrel találkoztak, azokkal, akiket közigazgatási nton ki­rendelhetek, de akiknek a magyar lelkét ezzel nem tudják elrabolni. Nem voltak kiváncsiak a székelyek arra, hogy mivel mentegetik a román listán szereplők a maguk vállalkozását. Szép magyar gyűlés volt azonban vasár­nap Gyergyószentmiklóson, amit a Magyar Párt hivott össze s amelyen megjelentek a ma­gyar jelöltek. Zugó éljenzés, hosszas ünneplés fogadta őket, a tömeg lelkes magyarsággal tün­tetett. Pál Gábor dr. után Szabó Béni mondott megrázó beszédet, majd Pjtner Árpád dr. és Sulyok István dr. program%eszédeket mondot­tak. Ne fizessen az állam külföldre. Gyárfás Elemér szenátorjelölt a beszédében többek között a következőket mondotta: — Már szeptemberben kifejtettem, hogy a gazdán segíteni kell, de egyformán mindenkin s főként azt ajánlottam: tessék lebélyegeztetni a bankjegyeket, hogy ne meneküljenek azok, akik a külföldre vitték ki, vagy eldugták a pénzt 1 Akkor lemo­solyogtak. Nem hitték, hogy a konverziós tör­vényre tényleg sor kerüljön. Mi feltétlenül kor­rekt és világos álláspontot foglaltunk el. Követeltük, hogyha egyik társadalmi osztálynak szükséges az adósságok kon­verziója, nem szabad az alól az iparo­sokat, kereskedőket és íntellektneleket sem kivonni. — Én akkor azt mondottam a pénzügymi­niszternek, hogy kövesse más államok példá­ját: ne fizessen a külföldi hitelezőknek, de fi­zesse belföldi adósait, nyugdíjasait, tisztvise­lőit. Argetoianu erre gúnyosan visszavágott: Hogyan képzeli azt? Majd meglátja milyen be­csületünk lesz a külföld előtt, ha fizetjük tar­tozásainkat. Nem fontos a belföldi tartozás fi­zetése. — Nem lehet a külföldi fizetéseket egysze­rűen eltussolni. Azok a tisztviselők, nyugdíja­sok, akik megdolgoztak és dolgoznak azért a pár fillérért, felforgathatják Önöket. Odáig ju­tott pár a kormány, hogy a hadseregnek nem szállítottak a pékek és mészárosok, mert nem kapták meg a nekik járó összeget. A gyergyói falvakra a Magyar Párt je­löltjei vasárnap mentek ki. Mindenütt ünneples lelkesedéssel fogadták. Meggyőződhettek a je­löltek, hogy bizni lehet a gyergyói székelység- ben. A legjobb benyomásokról irt pártjelentés, amely hivatalosan számol he a tapasztaltakról’ ezzel a mondattal végződik: — A székely nép teljesíteni fogja kötelessé­get és remélni lehet a legjobb eredményeket. A gyergyói választók politikai érettségük­ről adnak e választáson bizonyítványt. Saját pártjabeli kortest ölte meg a barladi gyilkos. Bukarestből jelentik: Barladban az elmúlt napokban két kortes között verekedés volt, amely halállal végződött. A halottat az összes ellenzéki pártok magukénak vallották, a gyil­kost kormánypártinak kiáltották ki és megfe­lelő agitáeióra akarták kihasználni a kormány ellen. Most kiderült, hogy úgy a gyilkos, mint a meggyilkolt a Duca-párt tagjai voltak és a gyilkosságnak nincs politikai háttere, amennyi­ben a két kortes nem pártelvi okokból vereke­dett össze. Madgearn szerint Daca bevallotta a tantiem-ügyet. A Dreptatea levelet közöl Madgearutól, aki precizirozza Duca elleni vádjait. A volt minisz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom