Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-15 / 158. szám

2

KeletiUjs&ú

XV. ÉVF. 158. SZÁM.

tér hangsúlyozza, hogy a Viitorul rágalmazói dlec máx két évvel ezelőtt sajtópert indított az ügyészség, de a lap szerkesztője kibújt a felelősség alól és strohmant állított maga helyett, aki még irni sem tud. Duca maga panaszkodott barátai előtt, hogy a Banca Generala igazgatósági tagsága mennyi bajt okoz neki és Bratinu Vantila tanácsára vette fel a tantié- meket,

pedig tudja, hogy nem kellett volna ezt megtennie.

Miért tagadja le, amit barátai előtt ő maga árult el. Végül közi5 Madgearu, hogy Nae Ste- ;faneseu, a Banca Naţionala egyik igazgatója felkérte őt, vállalja a petrózsényi vállalat igaz- hatósági tagságát. Madgearu visszautasította ezt az ajánlatot, nem azért, mert Duca az igazgatóság elnöke, hanem mert véleménye szerint vezető politikusoknak nem szabad az állammal kapcsolatban levő vállalatoknál vezető szerepet játszaniok. Duca úgy látszik megsértődött és innen erednek a Viitorul éles támadásai az o személye ellen.

Iírassome<nry«? leírfeaSatlssi nyömorban és elkeseredés, ben élő népei között

„ fcrassómegyei magyarság vezetői nag' fe készültséggel láttak hozzá a magyar közpon tok meglátogatásának s vá’asztói gyűléseknél a rendezéséhez.

9-en Boksánbányán lelkes tömeg vár- ta a jelölteket, a gyűlésnek igen sok német és román hallgatója volt. Jarinay Antal nyug. fő- szolgabiró mondott^ megnyitó és záróbeszédet. Dr. bzathmarjr Lajos listavezető tartotta meg az összes politikai kérdéseket megvilágitó, statisztikai adatokkal alátámasztott, hosszabb program oeszédj ét.

kiemelve az öválló magyar lista erkölcsi erejét és jövőbeli kihatásait.

.Langer Sándor gyáros, lelkes, buzdító beszédben összetartásra s magyarságunk iránti önfeláldozásra buzdította a hallgatóságot. Briger József pedte krassómegyei helyi problémákról beszélt.

Egyidejűleg a Bratianu Gheorghe pártja is .akart népgyülést tartani, ami a részvétlenség miatt nem sikerült, úgy hogy az összegyűlt kevésszámú hallgatóság a magyar népgvülést hall gáttá végig.

Julius 10-én Füzes, .Jerszeg, Izgár magyar telepes községeket látogatták meg a jelöltek. Ezeken a helyeken az uj impérium alatt még nem járták a magyarság képviselői. A boldog viszontlátás örömei

a könnyekig meginditóak voltak.

Itt magyar embernek maradni, valóban nehéz dolog, kultúrájának fenntartása pedig csak olyan kulturhősök bámulatos küzdelme mellett lehetséges, mint .Távcső Vilmos ref. lelkész, Ku- bInger István rám. keth. plébános, Weber Mátyás tavitó s Leitner Mihály tanító. Jellemzésül: Wéber Mátyás családos tanító 68 róni. kath. gyereket havi 500 lejért tanit felekezeti iskolájában, ahová és a lakásába csak akkor

nem csorog be az eső, ha nem esik.

Valóságos hősiességgel várja sorsának jobb- raforch lását.

Ebien a kőrútban találkoztunk a román és német lakosság leírhatatlan elkeseredésével. A magyar jelöltek

külön román és német beszédeket kellett, hogy tartsanak, hogy wiHapitsák a kedélyeket. Le nem irható Tanulságokat szolgáltattak ezek a gyülé-ek.

Julius 11-én Steierlak—Aninán, 12-tn Résien n végezték el a jelöltek legnehezebb feladatai!

Ezeken a nagyipari és bányatelepeken

r nyomor már maximális és az elkeseredés el érte a mélypontot.

Az erdei utakon

ismert jobb családok asszonyai, hátukon ingyen tüzelő anyaggal jöttek szembe a magyar jelöltekkel és a könnyfacsaró látványtól úgy igyekeztek szabadulni, hogy az asszonyok arcukat, takarták el, a jelöltek pedig fejüket fordították el. Hát kell ehhez még kommentár?

 magyarság a legnagyobb reménységgel néz a választások elé.

A konyvnap szenzációja : Zílaky : Két íogoly 9C-— lel.

olcsó kiadás, 618 oldal, 500 — lei helyett vá- ^zonkötésben 90-— lei. Küldje bélyegben (portó- mentes), vagy kérje utánvéttel Lepagetól, Cluj.

Hogy kerültek hánffyhunyadi iparosok a Fíldermaisn-pártha?

Bánffyhunyadon az iparosokkal elhitették, hogy a sokféle gazdasági nevű alakulatok egyike, kisiparosoknak is pártja A Fildermann-féle „közgazdasági“ fronthoz híveket toboroztak és találtak is. A bánffyhunyadi iparosok azonban rájöttek arra, hogy őket csak eszközül akarták felhasználni annak a zsidónártnak a szolgálatára. Máramarosszigeten záptojással, büzbombá- val verték szét ezt a közgazdaságinak mondott pártot a cionista zsidók. Á bánffylmnyadi ipartestület diszelnökétől levél érkezett a Magyar Párthoz, amely bejelenti ezt az észheztérést. A levél a következő:

Az Országos Magyar Párt tek. Elnökségének',

Kolozsvár.

A bánffyhunyadi kisiparosok egy része úgy bitte, hogy a közgazdasági front néven indítóit mozgalom politikamentes ér> mint ilyen szerepel a választáson.

Az utóbbi évek rettenetes gazdasági válságában más társadalmi réteg terhein igyekezett a törvényhozás könnyíteni, egyedül a kisiparosok terheit nehezítették meg. A ránkzu- duló sok igazságtalanság közül csak egy pár példát említők meg: cégbejegyzésre kötelezik az oly iparosokat, akiknek sem tanulójuk,, sem segédjük nincsen; emelik az adókat, illetékeket, betegsegélvző dijat, amikor a kisiparosnak jövedelméből még a mindennapi kenyérre is alig telik. Ebben a nagy elkeseredésben érthető, ha a kisiparos minden szalmaszálba igyekszik rneg-i kapaszkodni, amitől sorsa javulását reméli. Azt

hitték, hogy ez is valami szalmaszál.

Minthogy azonban meggyőződtem arról, hogy a közgazdasági front, mint politikai szervezet nincs országosan megszervezve s igy a választási harcban szerepe csak demonstráló jellegű lehet és a magyar kisiparos társadalomnak semmi reményt nem nyújt arra nézve, hogy általa parlamenti képviselethez juthasson. A magyar kisiparos nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy szavazatát elvesztegesse és ezáltal m3g a komoly helyeken jelölt kisiparosnak. Szabó Béninek az esélyeit is gyengítse.

A magam szerény hangját ez adatommal is felemelem a magyar kisiparos társadalom érdekeiért és kérem a t. Elnökséget, parlamenti képviseletével hasson oda. hogy a törvényhozás könnyítsen az iparosok elviselhetetlen terhein.

Bánffyhunyad, 1932. július 12.

* Tor day József, a bánffyhunyadi ipartestület diszelnöke.

Ez a levél is jellemző bizonyítéka annak, miben megtévesztéssel dolgoztak kolozsvári és ko- lozsmegyei iparosok köreiben a Fildermann szövetségesei. Akadtak iparosok, akik nem tudták, hogy ha a „közgazdaságiénak nevezett frontra szavaznak voltaképpen csak Fildermannra szavaznak. Erdélyből egyedül csak ő számíthatott volna mandátumra ha egyáltalában mandátumról szó lehet s őt is záptojásokkal fogadták.

Bata cipsipros rejtélyes tragédiája

Merénylet történt, vagy véletlen szerencsétlenség?

(Budapest, julius 13. Kedden, a kora reggeliI órákban vitte szét a rádió a hirt, hogy Bata Ta-1 más, a világ legnagyobb cipőgyárosa repülőgépével lezuhant és szörnyethalt.

A repülőtéren a szerencsétlenség után óriási izgalom vett erőt. A borzalmas birt azonnal megtelefonálták Prágába, ahonnan alig félóra múlva már rendőri bizottság indult Zlinbe. A rendőri bizottságnak első dolga volt, hogy a repülőteret körülkerítette éa meghagyta, hogy a tér személyzete közül senki sem távozhatik a helyéről. Egyelőre a legnagyobb titokban tartják, hogy erre az intézkedésre miért volt szükség, azonban a kiszivárgott hirek arra engednek következtetni, hogy Bata Tamás és Broucek pilóta szorenvímtlenségét nem a véletlen okozta, hanem emberi kéz játszhatott közre a szerencsétlenség előidézésében.

Két hónappal ezelőtt, amikor a propaganda- osztály igazgatója és pilótája lezuhant és úgy az igazgató, mint a pilóta szörnyethalt, hosszabb vizsgálat indult meg, amely különös eredményűvel járt.

Bata Tamás ugyanis megtiltotta a munkásainak. hogy bármilyen politikai pártnak tagjai legyenek. Ezt a tilalmát a legszigorúbban keresztülvitte és nem vett fel olyan munkást, aki akármilyen szakszervezetnek a tagja volt. A rendőri vizsgálat megállapította, hogy a Bata-féle repülőtérnek négy munkása a legszélsőbb baloldali csehszlovák politikai pártnak a tagja volt, ezen túlmenően azonban nem sikerült semmit bizonyítani. így a négy munkásnak egyszerűen felmondtak és ez a négy munkás el is távozott a gyárból.

Bata két hónap óta nem ült repülőgépre és hozzátartozói állandóan óvták is ettől. Köztudomású az a késhegyig menő harc, ami Bata és a szélsőbaloldali politikai párt között évek óta folyik. Már korábban is megfenyegették, hogy végezni fognak vele. A repülőtér személyzetének őrizetbevétele most azért történt, hogy megállapítsák, nem sikerült-e megint a párt egyik exponensének befurakodnia a repülőtér személy zete közé és nincs-e valami összefüggésben a párt legutóbbi éles támadása és Bata halála között? A vizsgálat természetesen a legnagyobb titokban folyik, annál is inkább, mert bizonyosat egyelőre senki sem tud.

Kérdések* amikre nincs válasz:

A rendőrség egyébként a következő kérdésekre nem tud válaszolni:

1 Motorhiba történt e? Nem valószínű, hiszen legelsőrangu Junkers gépről van szó. Ezzel röpült Bata és ennek a gépnek sokezer kilométernyi u'ján sem történt semmi baja. Mielőtt Bata kedden felszállt, szakértők alaposan megnézték a gépet és tegnap este a legteljesebb rendben hagyták a hangárban.

2. A köd okozhatta-e a szerencsétlenséget? Ez sem valószínű, mert Broucric, a főpilóta, Csehszlovákiának egyik legkiválóbb repülője és amint a felületes vizsgálat eddig is megállapította, a szerencsétlenség mintegy kétszáz méter magasságban következett be. megdőlt tehát az a feltevés, hogy valami gyár kéményének vezette volna a gépét.

„Gyerekek, mit tennétek, ha valami történnék velem?“

Jan A. Bătu, Bata Tamás öccse a következőket mondja:

— Bátyám néhány nappal ezelőtt összegyűjtötte a gyár vezetőségét és a következőket mondotta:

— Gyerekek, mit tennétek, hogyha valami történnék velem? Hiszen meglehet, hogy valami őrült agyonlő, vagy valami egyéb szerencsétlenség történik velem.

— Senki sem tudott válaszolni erre a kérdésre. Bátyám nagyon komolyan folytatta:

— Gyerekek, ha velem most hirtelen valami történik, egy évig maradjatok csak nyugodtan az üzemben és vezessétek, tartsátok az én szellememben. Csak egy év múlva, ha azt látnátok, hogy nem megy a dolog, akkor szedelőzködje- tek össze, menjetek haza és számoltassátok fel a gyárat.

— Ezeket a végrendeletszerü szavakat akkor még nem vettük nagyon komolyan, bár nem emlékszem, hogy bátyám valaha is ilyen halálsejtelmekkel teli kijelentést tett volna.

Bata temetése csütörtökön lesz Zlinben.

Gr. Károiyi: Az örvény szélén. »A kapitalista világrend válsága«

folytatása. A legérdekesebb és legújabb mü a mai világhelyzetről. 200 oldal, 105’— Lei Lepa- genál, Kolozsvár, postán utánvéttel, vagy előre* fizetve franco. — Kérje az uj szenzációk jegyzékét.