Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1932-06-06 / 128. szám

XV. «VT. 128. SZÁM. KuetiUjsxg 5 SZABÓ JENŐ DIVAT NAGYÁRUHÁZÁBAN CLUJ 500045» *A mtr. mintás f m. Gyermekruha fi íg. m zefir ............ g m. „Oxford“ ■ sportingekre S m. „Cosmanosi" ObPE. fi mosó delén . I ruha- ff 1 selyem ţi óriási választékban! | Gyönyörű minták! ijl n ^ m. Házi vászon . £ţ$ial g m. „Panama* fi sport Ingekre " g m. Figurális fi japán crepp 8| m. Mosott vászon g m. Mintás grena- gPm Ja din ruhára , . g ra. Mintás cérna . . S greuadin . , u H m- Kombiné jMfciai fi- tussor .... »•* Ej m. Mintás fran- S da batiszt . . ém^9Wlel 1 m. „Panama“ M . . M női ruhára . . * ** A szeszmonopolium, bírósági likvidálás és a konverzió megássák az ország gazdasági és hiteléletének a sírját Újabb részletek Rist jelentéséről Charles Rist jelentésének, amely valóság­gal bombaként hatott belpolitikai életünkben és amelynek bizonyára lényeges része volt a ■Iorga-Argetoianu kormány távozásában, azo­kat a részeit közöljük most le, amelyek a leg­utóbb megszavazott három nagyíontosságn törvényre, a szeszmonopólium, a bírósági lik­vidálás és a konverzióra vonatkoznak. Kist többek között a szesztörvényeket kri­tizálja és megállapítja, hogy az intézkedések az államot egyik nagyjelentőségű jövedelem- forrásától fosztották meg, igy folytatja: — Hasonlóképpen fog állani a helyzet az láprilis 22-én megszavazott alkoholmonopó- jium törvénnyel is. Ez a törvény sem hatol be ia jelenlegi helyzet me£ javításának a gyöke­réig és egyébként is óriási költségeket von maga után. Nem lesz semmi hasznára az ál­lamnak. Ellenkezőleg, Pedig egyszerű intéz­kedések, amelyeket azonnal lehetne alkal­mazni és amelyek semmiféle törvényes érde­ket nem sértenének, lehetővé tennék gyorsan ennek a fontos jövedelmi forrásnak vissza­szerzését, amelytől a román államot már több éve megfosztották. A jelenlegi körülmények között, amikor a kincstár veszedelmes hely­zete az egész országot súlyosan fenyegeti, nem látszik lehetségesnek egy olyan szesz­rezsim fenntartása, amely lehetővé tette, hogy o csalás megszerveztessék és konszo- lidáltassék. A közegészségügyi érv sem állja meg a he­lyét, mert hiszen nem igazohatja egy olyan rendszer fenntartását, amely egyáltalában nem csökkentette az alkoholfogyasztást. El­lenkezőleg: a fekete szesz általános tapaszta­lat szerint síiigos veszedelmet jelent egészség­ügyi és társadalmi szempontból, ugyanakkor pedig kárára, van a kincstárnak is. A konverziós törvényről Rist véleménye a következő: — A mezőgazdasági adósságok konver­ziójánál bizonyosnak látszik, hogy az adóssá­gok kamatjainak bizonyos’ megváltoztatását meg lehetett és meg is kellett csinálni. Ki kel­let volna azonban kerülni az államnak a szer­ződésekbe való minden közvetlen belenyúlását és a bankok szilárdságának bármely befolyá­solását. A mezőgazdasági adósságok ötven százalékának elengedésével s a hátramaradó részének 30 év alatti négy százalékos kamat mellett való törlesztésével egyszerre imobilllá lettek mindazok a vidéki bankok, amelyek főként mezőgazda­sági kölcsönöket nyújtottak. Azt az ellenvetést teszik, hogy ezeknek a ban­koknak nagy része már úgyis imobil volt. Ez eggyel több ok lett volna arra, hogy ne tör­vényesítsék ezt a helyzetet s azt ne terjesszék ki más bankokra is. Ilyen módon lehetetlenné vált a betétek visszafize­tése a bankoknál és indirekt következ­ményként felhasználhatatlanok lettek azok az összegek is, anélyeket a ban­koknál maguk a mezőgazdák helyez­tek el. Az állam önkényes cselekedetepedig, amellyel meghatározta azokat az összegeket, amikét az adósok fizetni tartoznak, s igy mintegy toll­vonással módosította a magánszerződéseket, a jogi biztonság hiányának érzetét kreálta, amely megsemmisíti a kezdeményező kedvet is. A konverziós törvény nem habozott, hogy px-ejudikáljon még a Nemzeti Bank statútu­mai felett is, elfelejtvén, hogy a bank uj sta­tútuma azok által a pénzügyi garanciák által, amelyeket nyújtott és a banknak biztosított függetlenség következtében egyike volt az 1929. évi és az 1931. évi kölcsön aláirása fel­tételeinek. (London, junius 4.) A „Times“ jelentése szerint Sir John Simon tegnap beszélgetést folytatott a francia és az olasz nagykövettel a világgazdasági konferenciáról. Amerika hiva­talos meghívást nem kapott a konferenciára és a világgazdasági konferencián Amerika csak abban az esetben venne részt, ha a nagyhatal­muk .a konferencia összeillését célszerűnek tart­ják. Az angol lapok általában úgy vélik, hogy a tervbevett világgazdasági konferencia közve­tett befolyással volna a lausannei konferen­ciára is és azt állítják, hogy a világgazdasági konferencia összeülése esetén a lausannei kon­ferenciának csak fonnáli.s jellege volna. A Reuter-ügynÖkség értesülése szerint Amerika a lausannei konferencián nem hajlandó részt- venni. (Newyork, junius 4.) Stimson több külföldi diplomatával a tervezett világgazdasági konfe­renciáról folytatott tárgyalásokat. Az ameri­kai delegátus vezetőjeként Owen Youngot sze­melték ki. Arra számítanak, hogy a konferen­cia aligha még júliusban, inkább augusztusban; Maga az állam elismerte a prejudikálást, amikor magára vette az okozott veszteségek jelentékeny í’észének kompenzálását és beje­lentette a finanszii’ozási törvényt, amely al­kalmas lenne, hogy visszaadja a hitelezők bi­zalmát. Azonban egy súlyosan deficites költ­ségvetés mellett körülbelül nyolc milliárdnyi flottáns kincstári adóssággal, közel kétmil- liárdnyi vasúti adóssággal, hogyan, tekintheti az állam lehetségesnek, hogy újból sokmilliárdos összegek adósságát vál­lalja, amelyeknek kiegyenlítése akár ma, akár később nyilvánvalóan lehe­tetlen. A birói likvidálások törvényéről sincsen jó véleménye Ristnek. — A bírói likvidálások törvényének ha­tása az lesz, hogy határ nélkül meghosszab­bítja egy olyan adós vállalatának likvidálását, aki normális módon esődbe mpnrié. A hitele­zők kielégítése ilyen módon elegendő garan­cia nélkül meghatározatlan időtartamra nyú­lik ki, a vállalat további működése pedig még felügyeletük mellett is csak nagyobb veszte­ségekre fog vezetni ahelyett, hogy a vesztesé­geket megállítaná. Egy ilyen rendszer normá­lis következménye kétségtelenül az lesz, hogy a tökével rendelkezők kedvét elveszi a köl­csönöktől s különösen a bankok kedvét a hi­telnyújtástól. Ülhet össze. Bár a tervbevett gazdasági konfe­rencia programjának részletei még nem kerül­tek nyilvánosságra, azt hiszik, hogy a tárgya­lások előterében három kérdés fog állani: a nemzetközi pénzforgalom, az aranystandard és nz ezüstnek értékméiöként való újbóli beveze­tése. (London, junius '4.) Bár a tervezett gazdasági konferencia programja még nincs megállapítva, az a vélemény terjedt el, hogy a lausannei konferencia a gazda­sági konferencia következtében jelentősen háttérbe szorul, legalább is annyiban, amennyiben a lausannei nem közvetlenül a jó- vátételi problémára vonatkozik. Azoknak a szá­ma, akik a luusannei konferenciától egyedül a íloover-moratórium meghosszabbítását várják a végleges megoldás helyett, Angliában erősen felszaporodott. Ezekben a körökben úgy érvel­nek, hogy a jóvátételi probléma végleges meg­oldását sokkal könnyebben és egyszerűbben fog lehetni elérni a nemzetközi gazdasági konferen­cia megtartása után. I Kölnivíz HQIöníegességeli nagy választékban JfJMO illatszertár, Strada N. Iorga (Jókai ii. 5.) Newyork mellett. Augusztusban Londonban ül össze a világgazdasági konferencia Csak formális Jellege lesz a lausannei konferenciának

Next

/
Oldalképek
Tartalom