Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-23 / 140. szám
öház BUDAPEST V Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 fel. ORSZÁGOS MAWARPARTI LAP Szerkesztőségi és kiadőhlv"lall telefon: 508, 6.94 XV. évfolyam # 140. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 39 fillér. flgflfnek az aggodalmak flz angol delegáció Herriot merevsége miatt ott akarta bagţni a Iaasamtei konferenciát flz eddfg! optímízmnst hirtelen pssszfmizmas váltotta fel — fl kedvezőtlen légkörben megbukott a megígért osztrák kölcsön ügye (Paris, junius 21.) A francia sajtó eddigi optimizmusa most hirtelen pesszimizmusba csapott át. A párisi lapok azt Írják, hogy Herriot hiába kísérelte meg azt, hogy Macdonal- dot a francia álláspontnak megnyerje. Pertinax úgy tudja, hogy a Macdonald és Herriot közötti háromórás tárgyalás rendkívül izgatott hangulatban folyt le. Herriot a német kötelezettségek érinthetetlenségét hangoztatta és azt, hogy a francia közvélemény előtt legalább a formákat be kell tartani. Macdonald merev magatartása után a francia delegáció tagjai feltették maguknak a kérdést, hogy mi célszerübb-e: összeveszni az angolokkal, — ami Franciaországot teljes.n elszigetelné — vagy jobb áeíerálni az angoloknak és közösen kísérelni meg a Washing;-jnban leendő lépéseket. A Le Journal úgy tudja, hogy az angol delegáció azonnali elutazással fenyegetőzött, ha Herriot megmarad magatartása mellett. A Petit Párisién azt írja, hogy Franciaország kétségtelenül segíteni akar, de nem fogadhat cl olyan megoldást, mely egyoldalúan csak Németországnak kedvező. Franciaország visszavonja az Ausztriának engedélyezett kölcsönt A kolozsvári interimárbizottság magyarpárti tagjait kinevezték és ezzel a párt által kijelölt tagok kerültek be a város ezidőszerinti ideiglenes vezetőségébe. Súlyos helyzet következett volna be abban az esetben, ha a párt kijelölése ellenére más magyarokat neveztek volna ki s ha netalán lett volna ilyen szándék ,is a kormánypárt valamilyen köreiben, jó hogy ez a szándék nem érvényesült. Az interimáris közigazgatási rendszerről meg van az az elvi álláspontja a Magyar Pártnak, amiről le nem itér s ez elvi álláspont alapján mindig követeli a városok, községek, megyék közigazgatásának a polgári választott képviseletek kezébe való visszaadását. Az, hogy a Magyar Párt a maga tagjainak az interimárbizottságokban való részvételét lehetővé teszi, nem jelenti a belenyugvást a kinevezési alapon történő helyi igazgatásba. Jelenti a polgárság rendkívül fontos érdekeinek a védelmét, aminek a szükségessége elvitathatatlan. De sok olyan panasz érkezik, sűrűn és, gyors egymásutánban az interimárbizottságok összeállításával és működésűk megindulásával kapcsolatban a vidékről, különböző vidékekről, amik aggodalmakat ébresztenek fel. Nagyvárad után Dicsőszentmártou, majd Maros- vásárhely magyarsága kapott sérelmeket, amelyeknek eddigi sorozatát betetőzi a szatmár- megyei interimárbizottság nyelv-határozata. Hogy nem engedi meg — többé soha — a magyar nyelv használatát a megyeházán. Valahányszor a román nemzeti párt került hatalomra, mindig tartani lehetett attól, hogy a nivó alatti mélyebb rétegeiből felülbukkan az a rövidlátó sovén elem, amely a maga túlkapásaival belebombáz a legreálisabban kigondolt politikai elképzelésbe is. Emlékezetes még, hogy milyen súlyos bonyodalmakat idézett elő a Maniu-kormánynak az a mulasztása, amivel a kisebbségi nyelvhasználat jogát teljesen kihagyta a közigazgatási törvényből, még any- nyit sem hagyva meg belőle, amennyit az azelőtti törvény tartalmazott. Arra a kisebbségi törvényre, amelynek a keretébe utalta a Mania Ígérete a nyelvhasználat jogának valamilyen rendezését, soha sor nem került s a közigazgatási törvénynek ebből a hiányosságából az akkori kormány ellen indirekt kovácsoltak tőkét még román ellenségei is. Az a program, amivel a. Marin Gyula pártja először vette át a kormányzást, nagyot fordult a hatalom polcán és most, amikor már többfelől indulnak el panaszok a helyi újkeletű sérelmekről, ismét tápot kapnak az aggodalmak a magyarság körében. A felvilágosult demokratizmus volna a mai kormány pártjának a legnagyobb tőkéje, amibe olyan gyökérszálakon kapaszkodhatik, hogy leverhetetlen volna a '■omán pártok között az erőforrása s a felvilágosult demokratizmusnak a legbiztosabb ismérve a kisebbségekkel szembeni magatartás. Ma nemcsak itthon, de a külföld előtt is nagy jelentősége van az ilyen program kézzelfogható dokumentumainak. Ha a szűklátókörű kicsinyek basahajlama kap lábra és ezt engedik érvényesülni, akkor a magasabb politikai szempontok erejét veszítik el lábuk alól. A vidéki lakosság köréből félő panaszok érkeznek s nem tagadjuk el, hogy e panaszhangok igen erősitik aggodalmainkat. A megértés ügyét az erdélyi népek között szolgálni akarjuk, de ehhez a magasabb nézőpontra felemelkedett segítőtárs szükséges. (Bázel, junius 21.) Franciaország váratlanul visszavonta azt az Ígéretét, hogy az Ausztriának engedélyezett kölcsönben százmillió sillinggel vesz részt. A franciák azért határozták el magukat erre a lépésre, mivel nem sikerült politikai feltételeiket Lausanneben keresztülvinni. Valószínű, hogy i!yenmódon az osztrák kölcsön ügye meg is bukott, mert a többi államok nem hajlandók átvállalni a francia részt. Lausanneben ennek ellenére sem mondottak le az osztrák kölcsönről és a politikusok között tovább folynak a tárgyalások. „Lausanne háttere.“ (London, junius 21.) A Manchester Guardian Lausanne háttere címmel ir cikket. Azt fejtegeti, hogy a világháborút az elnyomott nemzetiségek felszabadításának jelszava alatt vívták. Lausanneból jelentik: Herriot és Gibbson találkozását, amelyről hírek terjedtek el, hivatalosan még nem cáfolták meg. A hirel úgy tudják, hogy a két politikus Lausanne és Genf között a vonaton tanácskozott. Gibbson ki jelentette ez alkalommal, hogy Amerika mindaddig nem mehet bele a nemzetközi adósságok törlésébe, amig az európai államok a maguk részéről nem állítanak fel komoly leszerelési programot. Herriot viszont elfogadhatatlanoknak jelentette ki az amerikaiaknak a leszerelésre vonatkozó igényeit. Herriot kedd délután újból három órát tanácskozott Macdonalddal. A megbeszéléseA nemzetiségek felszabadultak, de most ők estek az előbbi hibába s Európában ma nagyobb számú kisebbség él, mint a háború előtt és a mai kisebbségek helyzete összehasonlíthatatlanul rosszabb a háború előttieknél. A kisebbségvédelmi szerződések csődöt mondottak. A kisebbségek nagy része nem mer panaszkodni Genfben a Népszövetségnél, amely szintén Páris kreációja s igy ebben a kérdésben jogosan lehet elfogultsággal vádolni. Egyetlen követendő példának Észtországot tartja, amelynek mintaszerű kisebbségi politikája van. Romániában Iorga mutatott némi megértést a szászok felé. A lap felhívja az utódállamok figyelmét, hogy a revíziót véleménye szerint csak úgy kerülhetik el, ha a kisebbségeknek megadják a kulturális önrendelkezés jogát. két még kedden folytatni fogják. A tárgyalásokon egyelőre csak a franciák és angolok vesznek részt a németek bevonása nélkül. Herriot panaszkodott az újságírók előtt, hogy siagvon fáradt. Hétfőre virradó éjjel is alig feküdt le, máris távirattal költötték fel s a táviratban egy valaki, aki magát a svájci ismeretlen katonának irta alá, arra szólitotta fel, hogy úgy dolgozzék, mint Franciaország belső támasza és a világ megmentője. Időszerű a Saar megszállás likvidálása. Londonból jelentik: A Daily Mail jelentése szerint Franciaországnak nem áll szándékában a saar vidéki megszállást 1935-ön túl Herriot és Macdonald «fra tanácskoznak
