Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-21 / 92. szám

XV, ÉVF. 92. SZÁM. KeUTlUjSXG 1 RÉSZVÉTELI Díj: 1450 LEI. melyben a vasúti jegy Biharkeresztes— (magyar határ) — Budapest és pissza, Budapest—Biharkeresztes útvonalon a gyorsvonat II. osztályán, útlevél és ví­zum költségek, a Vásárigazolvány fog- laltatnak• A ///• osztályú gyorsvonati ieggyel a részvételi dij 1300 lei. A CFR. vonalain a vasúti jegyet utasaink ma- guk szerzik be, a kolozsvári utasok ré­szére mi is megváltjuk a vasúti jegyet. Indulás: május 4-én, a 19*43 órakor induló gyorssal* Vidékieknek e gyorsvonathoz kell csat­lakozótok. Visszatérés : május 8, május 16.-án, a Budapestről 21 órakor induló gyorsvonattal. Olcsó szálloda és penzió• Sétahajózás és autózás. Bővebb felvilágosítást nyújtanak: Keleti Újság kiadóhivatala. Dante kölcsönkönyvtár, Sir, lorga 5 Füssy József, Torda. Minerva könyvkereskedés, Nagyenyed. . Nagy Péter, Dés. Ötvös Béla, Nagyvárad, Parcul Carmen Sylva No. 5. Sátközy Mihály, Nagybánya­Taub Tőzsde, Nagykároly. Tódor József, Marosvásárhely, Szentgyörgyi ucca 31. Szemerjai Károly Székely keresztár. Részvény-nyomda, Udvarhely. .............. _ __ __ ■rím.!»»— Levett kalappal kell fogadni Bál vány os vára 1 j án a csendőrt (Dés, április 19.) Annakidején a Keleti Új­ság is megirt«., hogy Bálványosváralja község­ben a sorozás alkalmával a mulató legények és a csendőrség közt konfliktus támadt. A berú­gott legények két csendőrt megvertek s még ma is kórházban íeküsznek. Másnap egy őrnagy ve ^elésével egy szakasz csendőr ment ki Báivá- ványosváraljára és összefogdosták a verekedő legényeket. A csendőrszakasz három napig mű­ködött a községben, amíg a helyszíni vizsgálat tartott, amelynek eredményeképpen tíz falusi legényt a dési ügyészségre kisértek. Mialatt az ügyészségen a verekedő legények ellen a vizs­gálat folyik, egy őrmester, tizenöt csendőrrel a magyar községet megszállotta és ott valóságos ostromállapotot teremtett. Megtiltották, kegy a falubeliek magyarul be­széljenek. Ha meghallják, hogy valaki mégis magyarul beszél, akkor az őrségre viszik, s olyan alapos leckézteiésbcn ré­szesül, hogy napokig az ágyat nyomhalja. Az ostromállapot ideje alatt a csendőröket a faluban mindenkinek levett kalappal, románul kell üdvözölni és aki ezt nem tudja, vagy nem akarja meg­tenni, ugyancsak a csendőrségre kerül. Minden­esetre kiváncsiak vagyunk arra, van-e tudomá­sa a csendőrparancsnokságnak a bálványosvár­aljai különös rendszabályokról, mert azért, hogy néhány részeg és garázda legény megfeledkezett magáról, nem lehet hosszú időre egy egész köz­séget büntetni. ~ .......III _,|l--im_.jl-- I..J--II _ 11 —' ~ l~ |f—_.li~ |i~ —Ui I-- i i~ I --I MAGYARORSZÁG VIDÉKI CENTRUMAI Pécs, a magyar Róma ' XI. Pécs fejlődéséről tett nyilatkozatát Kalenda Ló­riiul a következő érdekes perspektívával fejezte be: — Pőos városnak e hatalmas épitésl tevékenységét anélkül sikerült végrehajtania, hogy az engedélyezett pótadószázalékot emelni kellett volna, sőt megállapít­ható, hogy a pótadó Pécsett a legkisebb, Hogy pedig az invesztíció helyes volt, annak Jellemzésére elég any- nyit felhozni, hagy az invesztált tőke 80 százaléka hasznothajtó be­ruházásnak bizonyult, vagyis önmaga hozza meg gyümölcsét. Útépítéssel 6000 munkanélküli meg­élhetését biztosították. — A városnak — fejezte be nyilatkozatát, Kalenda koránt — ma a legfontosabb problémája a munkanél­küliség. Az idén több, mint háromszázezer pengőt, részben költségvetésileg, részben állami támogatással osztottunk ki útépítési munkálatokra és ezzel a város körülbelül hatezer munkanélkülijének életfenntartása biztosítva volt, «- Az Ipart szakmák további foglalkoztatása céljá­ból pedig a napokban Indult meg 1B0 ezer pengő be­fektetéssel egyszobás kislakások építése, amellyel egy­részt a város fejlődési programunknak kívánunk ele­get termi, másrészt pedig a nagy munknélkultségen enyhítünk. Igen érdekes és megszívlelendő volt Kalenda Le­ránt műszaki tanácsosnak ama kijelentése, amely sze­rint a városok zavartalan és nyugodt fejlődése szem­pontjából Igen fontos, hogy a városok terjeszkedése ne kívülről befelé, hanem belülről kifelé történjék, mert a szükséges közmüvek megépítését csakis így lehet ke- vesobb anyagi áldozattal keresztül vinni. UtfisforgRlmi repülőgépjárat Budapest és Pécs között. Pécs városa a mai vasúti közlekedési viszonyok mellett gyorsvonattal körülbelül ötórai járásra esik a magyar fővárostól, ami meglehetős elzárkózottságot je­lent a déli határváros életére, annak dacára, hogy Pécs a Punántul legjelentékenyebb városa. Hogy' azon­ban, az idő- és térbeli távolságot megrövidítsék, a Ma­gyar Légügyi Hivatal egyszerit módon segített a dolgon: Budapest és Pécs között rendes utas-forgalmu repüló'gépjáratot szervezett meg és a repülőgép­pel egy óra tíz perc alatt lehet megtenni az utat Budapest és Pécs között, Az útiköltség sem kerül többe, mint egy másodosztá­lyú gyorsvonat! jegy: 25 pengő. A repülőgép április 15-töl az őszi hónapokig közle­kedik és Pécs városa sokat remél ettől forgalma fel­lendítésében, mivel a repülőgép útja festői szép vidé­kek felett visz el és a Mecsek nyári szépségeinek tel­jes pompájában lehet a repülőgépről gyönyörködni. * Pécs város élete határozott biztos célkitűzéssel ha­nd a fejlődés utján, igen érdekes, hogy Pécsett, csak alig néhány év őta van vülamos közvilágítás. Ez az egyébként kulturváros a legújabb időkig nélkü­lözte a közvilágításában a modern kornak ezt a vívmá­nyát, mert eddig a varos uccáit csak gyéríényü lég­szesszel világították, 1925 őta azonban gyökeresen meg­változott ez az óváros. A régi gázvilágitás helyett beve­zették a villamos közvilágitást, uccáin három percen- kint közlekednek a csinos villamoskocsik, azonkívül élénk autó- és autóbuszforgalma is van és ezzel Pécs teljesen magára öltötte a modern város jellegét. Modernizálták a yillainostelepet is. A pécsi vlllamostelep — amint Nagy Elek igazgató Ismertette velünk, — Magyarország egyik legrégibb villamostelepe. Magánvállalkozás létesítette és a város tulajdonába csak 1912-ben ment át. A világháború alatt, mint minden, úgy ez a telep is nagyon leromlott és a háborút kővető néhány zavaros esztendőben ez a le­rongyolódsz csak fokozódott. Az utolsó tiz év folya­mán, aţ infláció idején, majd később a külföldi kölcsö­nök hatására beállott fellendülés az ipar minden ágá­ban, a teleppel szemben is fokozott igényeket támasz­tott, amelyeknek az akkori állapotában, nem tudott megfelelni. Megindult tehát az újjáépítés munkája. A villamosmű és légszeszgyár tekin­télyes hasznot nyújt a városnak. A légszeszgyár ugyancsak a legrégibb magyar gáz­gyárak egyike, a város 1922-ben vette át a Trieszti Osztrák Oáztársulaitó! és azóta a telep nagyarányú fejlődést mutat, teljesen modernizálták és a gyár ter­melőképességét a réginek háromszorosává fokozták. A régi gáz közvilágítása az 1925-ben létesített vil­lamosítás fplytán megszűnt és ma csak a város legfor­galmasabb pontjain látható még itt—ott egy-egy gáz- lámpa, amely a villamoshálózat esetleges üzemzavarai esetén lép működésbe. Az üzemekben eszközölt átalakítások nagyon jól beváltak. A villamosvilágitásban úgyszólván megszűn­tek az üzemzavarok, a vlllamostelep ma már minden igényt könnyen ki tud egészíteni, a gáztermelés is sok­kal gazdaságosabb. A telep igen szép eredményekkel zárja számadásait és mindkét üzem nemcsak pontosan törleszti a felvett kölcsönöket, hanem a városnak éven­ként tekintélyes hasznot is biztosit. Felbecsülhetetlen műkincsek a Zsolnay- gyár múzeumában. Pécsről Írva nem szabad megfeledkeznünk a Pécs környékbeli köszéntermclésről, amely Baranyamegye gazdasági élete fejlődésének egyik legfőbb tényezője. S3 nem szabad megfeledkeznünk Pécs világhíres neve­zetességéről, a Zsolnay-féle majolika-gyárról, amely jó- idöben ezer munkást foglalkoztatott es meg ma, a la- romlott gazdasági viszonyok között is, párszáz mun­kással dolgozik és amelynek múzeumában a gyár által készített keramikai remekművek felbecsülhetetlen kin­cseket érő tárháza ojti bámulatba a látugatót. • Pécs valóban kulturváros. Otvöe Béla. Ércei?es politikai és péiMstigyt fordulatok várhatók az ország élei ebon. Parntil Seicaru lapjából, a „Curentul“-ból min­dent megtudhat. Előfizetés egész évre 700 - lei, félévre 350-— lei, negyedévre 200’— lei, a cluji Lepage könyvkereskedés utján. A la­pot a kiadóhivataltól direkt naponta kapja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom