Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-21 / 92. szám

A Romániai 'Gyáriparosok Országos Szövetségének kolozsvári kerülete beszámol mólt évi kemény harcairól A céltudatos irányításnak sikerült elhárí­tania az ipar fölött tornyosuló viharfelhőket Magas közterhek, a cseh ipar lehengerelő politikája, a szin- iUlr»l«y.Aláie8 folyamai, a hitelválság és a munkásbiztositó pénztár kérdései - 1932 munkaprogrammja (Kolozsvár, április 19.) A Romániai Gyár­iparosok Szövetsége a mult évben is kemény harcot vívott a gazdasági válságnak nevezett társadalmi rákfenével. A nagyipar legfőbb ér­dekszerve komoly és céltudatos munkásságot fejtett ki, azt remélve, hogy mégis csak elér­hetnek valamit. Arra vonatkozólag, hogy ez a guerillaharc milyen eredményeket produkál, álljon itt szem­lél tetőképpen a kolozsvári kerületi szövetség múltévi beszámolója. Az 1931. naptári év az erdélyi iparra nehéz esztendőt jelentett, — szólnak a bevezető sorok és ez a pesszimista önvallomás már sejteti, hogy az események ugyanilyen vágányon ro­hantak tova: Mennyit áldoz az ipar. Külön tanulmányt Írhatnánk arról, hogy hogyan osztónak meg a különböző adónemek. A föld mindössze 12 milliárd lejt hoz ki, a többit, vagyis kétszer ennyit az ipar és a ke­reskedelem, továbbá a szabadfoglalkozásúak izzadják ki. Az 1930. évi kincstári mérleg hatmilliárd lej deficittel zárult, Madgearu pénzügyminisz­ter viszont a költségvetés egyensúlyát az iparra nehezedő terhek növelésével akarta ellensú­lyozni. Késhegyig menő harc következett. Igaz ugyan, hogjra tiltakozások néhány esetben meggyőzték a kormányt észszerütlen politiká­járól, de azért mégis bőven kijutott az uj ter­hekből. v A^csehek lehengerelő törekvései. Románia piacok után kutatott. Agrárter­mékeit szerette volna elhelyezni. Csehszlovákia hajlandónak mutatkozott mezőgazdasági pro­duktumainak átvételére, de csak egy feltétellel, hogyha ipara beengedést nyer Romániába és pedig olyan formán, hogy lehengereljen ben­nünket. A romániai gyáriparosok munkássága elé tehát újabb akadályok gördültek, amelyek .megfeszített védekező frontot alakítottak ki. A cseh kísérletezések kudarcot vallottak. A kényszerszindikátusok ellen. A kényszerszindikalizálási törekvések újabb megpróbáltatásokat jelentettek. Manoilescu Mihály ismeretes javaslata komoly veszélyt hordott magában. A kerületi vezetőség a ha­gyományokhoz hiven a szabadverseny, a fáj­dalmas, de gyors kiválasztódás s a még áldo­zatok árán is szükségessé vált ipari olcsóbbi- tás mellett és ezzel a kényszerszindikalizálási törvényjavaslat ellen foglalt állást — ered­ménnyel. A bankrön, a hitelválság szintén kritikus napokat jelentettek. Az erdélyi iparvállalatok nevében a szindikátus hiába fordult segítség­ért a bukaresti nagybankokhoz, vagy a hitel­intézetekhez. A munkásbiztositó pénztár illetékemelése csak mélyítették a helyzetet. Máról-holnapra 16 százalékkal emelték fel a munkásbiztositási és 24 százalékkal a balesetbiztosítási járulé­kokat. A kerületi vezetőség megkísérelte a köz­ponti pénztár s a munkásbiztositó intézmények megreformálását, de az akció eredménytelen maradt. Olcsóbbá kell tenni az iparcikkeket. A szeptember hónap folyamán lezajlott ke­rületi és országos gyűléseken felvetődött az ipari termelés általános olcsóbbátételének a gondolata, utolsó mentőeszközként. A kolozs­vári kerűiet ilyirányu 'akciója azonban meg­hiúsult, mert az egyes kartellek akciója ered­ménnyel járt. A pénzügyminiszter nemsokára kijelenti, hogy a deflációs politikának a hive, ami viszont korántsem emeli a forgalmat. A konverzió súlyos csapást mért az ipari vállalatokra, mert a bankok, most már nem a földmivestársadalmat, hanem a nagyiparoso­kat szorították be a generális adósság konver­tálást, mely jelenleg még folyamatban van. A jövő teendői. A Gyáriparosok Országos Szövetségének kolozsvári kerülete nemcsak a mult eseményei­ről készített lelkiismeretes helyzetjelentést, ha­nem igyekszik megjelölni a folyó év munka- programjának kontúrvonalait. ‘ 1. Az eddigieknél is nagyobb nyomatékkai kell követelnünk a mindenkori kormányok gazda­ságpolitikáját gyakorlati mezőgazdák, iparo­sok és kereskedők szakvéleményeinek leadásá­val determinálni hivatott legfőbb gazdasági XV. ÉVT. 92. SZÁM. tanács intézményes kialakítását. (Időközben e* az egyébként immár 3 éves követelésünk Mir- cea vezérigazgatónk ismételt interpellációinak eredményeképpen a megvalósítás stádiumáoa került.) 2. Köteljük, hogy az agrárkonverzió tető alá hozása után a többi összes termelőrétegek tartozásainak az agrárkonverzió átlagos kulcsá­val való konvertálását, illetve leredukálását, (Ezirányu javaslatainkat a pénzügyminiszter ugyan mindezideig teljesithetetleneknek dekla« iálta, a logika vas törvénye alapján azonban! mi továbbra is hiszünk ezek beteljesedésében.) 3. Iparvállalatainknak az előbb-utóbb újra: meginduló nemzetközi konkurrenciára való fel*; készüihetése érdekében, tehát, tisztán iparvé* del mi célokból, az eddiginél kategórikusabb és; erélyesebb termelésolcsóbbitási propaganda be­indítását s lefolytatását tartjuk szükségesnek. 4. Kövteljük különösen a közterheknek az általános árlemorzsolódással arányos leépíté­sét. (Az ipari olcsóbbitás további keresztülvi­tele érdekében követeljük a termelőrétegek köz- teherhátralékainak konvertálását is a 2. pont­ban megjelölt kulcs és eljárás szerint.) 5. Változatlan meggyőződéssel hirdetjük bizonyos kartellalakulások veszélyes s ezért a j mai viszonyok között nem kívánatos voltát.] (Elismerjük, hogy egy kalap alá voani az ősz* i szes ily alakulatokat nem lehet s nem szabad, de elvi ellenfeleinknek is el kell ismerniük, hogy, a kényszerszindikalizálás sem egy minden iparágunkra biztosan ráhúzható szanálási forma.) Ezek voltak azok a vezető programpontok, amelyek az Ugir múl távi működését irányi* tották. Románia, Jugoszlávia és Bul­gária szövetkezeti vezetői megállapodtak a gabona érté­kesítés kérdésében (Bukarest, április 19.) Románia, 'Jugoszlá­via és Bulgária szövetkezeti vezetői befejezték tanácskozásaikat. Az elfogadott határozati ja­vaslat kimondja, hogy a mai időkben csak az értékesítő szövetkezetek azok, amelyek észszerű politikájukkal segíthetnek a kritikus helyzeten. Éppen erre való tekintettel, közös értékesítési frontot épitenek ki. A gondolat megvalósítása érdekében központi irodát állítanak fel Buka­restben és a jövőben egységes politikát követ­nek. o— A kompenzációs pénztár Bulgáriára is ki­terjesztette működését. Bukarestből jelentik: A kompenzációs pénztár Bulgáriára is kiterjesz­tette működését. A pénztár felhivást intézett a lakossághoz, hogy április 25-ig jelentse be Bul­gáriával szemben fennálló adósságait, illetve követeléseit. Valószínűnek tartják, hogy a kompenzációs pénztár Görögországgal szemben is hasonló intézkedéseket foganatosít. Leszállítják az újságpapír behozatali vám­ját. A pénzügyminiszter elhatározta az újsága papir és a rotációs papír vámjának nagymérvű leszállítását. Valószínű, hogy törvénnyel fogják szabályozni a papirbehozatal ügyét, miután a papirgyárosok elzárkóznak a papir árának le­szállításától. A cégbejegyzési határidő meghosszabbí­tása. A kolozsvári Kereskedelmi és Iparkama­ra mellett működő Céglajstrom Hivatal az ér­dekeltek tudomására hozza, hogy a régi keres­kedelmi cégeknek e hivatalnál való ujrajegy- zése 451. sz. minisztertanácsi naplóval, ameiy a hivatalos közlöny 90—1932. számában tétetett közzé, 1932 junius 80-ig meghosszabbitatott. * Meghívó az Ursus Egyesült Kolozsvári és Tordai Sörgyárak Rt. Clujon-Kolozsváron, 1932 április 29-én délelőtt 11 órakor a sörgyár helyi­ségében megtartandó közgyűlésre. Tárgy: 1. Az igazgatóság jelentése a lefolyt üzletév eredmé­nyéről, határozathozatal a mérleg megállapí­tása iránt, a felügyelőbizottság jelentése. 2. Igazgatósági tagok választása. 3. Felügyelőbi- zottsági tagok választása. Az igazgatóság. elsőrangú minőségben AMBROS I«cégnél Mediaş-Mcdgyes. KÜLÖNLEGESSÉG : Legfinomabb csemegefalok és tugasszöllők. Leszállított árak. Kérjen árjegyzéket. A kolozsvári olasz konzul a belföldi olasz kölcsön nagy eredményéről. A kolozsvári olasz királyi konzul közli velünk az olasz kormány által kibocsátott egy milliárd lira belföldi olasz: kölcsön jegyzésének rendkívüli eredményét. A; jegyzés határidejéül az április 7-től 21-ig eső1 napokat tűzték ki. Azonban az első egyetlen nap alatt négyszeresen jegyezték felül az ősz-; szeget. Az a tény, hogy az olaszok 24 óra alatt; több mint négymilliárd, körülbelül 40 milliárd; lej összeget jegyeztek elő, bizonysága annak, hogy az olaszok mily nagy bizalommal visel­tetnek a fasciszta pénzügyi vezetés és az olasz gazdasági termelőosztályok iránt. A-* Az uj szesztörvény magyar fordítása megrendelhető dr. Mandel Fordító Irodánál, Cluj, Str. Memorandului 24. IBöiLYLiáZDA BoTütvezetö: TOROK BAHNT, as RGB titkán, Aranykalászok a Székelykereszturi Uniti-] rius Téli Gazdasági Iskola részére gyűlnek,, egyre gyűlnek a gazdaszeretet adományai, ké­rés, gyüjtőiv nélkül. Utóbbi időkben Mahács Mátyás, kertészeti tanintézeti igazgató egy ér-; tékes színes képgyűjteményt adományozott is­kolánknak, mely erdélyi gyümölcsfajtáinkat tartalmazza. K. Boér Sándor, okleveles gazda ' és birtokos (Hidvég, Háromszék megye), az is­kolánál tett látogatása emlékére, egy 6 hóna­pos nemesitett német kant és egy kocamalacot; adományozott az iskola gazdasága számára. Dr. Fazekas Miklós, székelykereszturi ügyvéd és birtokos jelenvolt egy énekórán, ahol az eléne­kelt szép egyházi énekek hatása alatt 500 lejt adományozott arra a célra, hogy abból mind­három felekezet számára egyházi énekesköny­veket vásároljon az iskola. A „Nitrogén“ Mű­trágya és Vegyipari Rt. (Dicsőszentmárton) az iskola igazgatóságának kérésére' teljesen in-j gyen bocsátotta rendelkezésre azt az 500 kg. mésznitrogént, amelyre az iskola kisérieti tele- , pének feljavítására szükség van. A bukaresti Országos Meteorológiai Állomás 2 drb. esőmé- j rőt (ombrométer) adományozott az iskolának.! Az Udvarhelymegyei Mezőgazdasági Kamara 6000 lej segélyt szavazott meg, gazdasági fel-; szerelések beszerzésére. „Erfurt“ Salamon és Stefan cég 1000 lej áru kerti magot, dr. Szolga' Ferenc 2 méhrajt, dr. Elekes Dénes 2 Dzierzan-' kaptárt ajánlottak fel az iskolának. Az iskola vizsgái e hó 14-én vették kezdetüket. Évzáró , ünnepélyét 19-én délelőtt 10 órakor tartja. A ; jelenlegi 34 tanuló a legjobb reménységgel néz j a vizsgák elé. Mintaszerű gazdasági épületét ' pár hét múlva kezdik építeni. Ezek az adomá­nyok is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az ) iskola tanulói érezzék az egész erdélyi gazda- társadalom meleg szel-etetét és az iskolához; való egyetemes ragaszkodást, ___ „ ~ •

Next

/
Oldalképek
Tartalom