Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-17 / 89. szám
Cluf'Koloxsvăr, ________ 1932. ăprnn i7. * Vasárnap KÉIZTIUMÚ Előfizetés belföldön: Egyivre 800, félévre 400, negyedévre 200, agy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lel Országos flagyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatalt telelőn; 303, 3-34 XV. évfolyam * 89- szám Előfizetés flagyarorszigev. Egyávra 50 Pengő, lálévra 25 Pengő, n*gysiévra12.3® ?• Egyas szám ára 20 Iliiét Tul a válságon?! Az egész világon, mintha valamilyen titkos nemzeti konferenciát határoztak volna el, jelentős politikai államférfiak a csorbítatlan gazdasági optimizmus jogosultságát hirdetik. Az Amerikából Európába hajózott Kellog to vább megy és kijelenti, hogy Amerikában már is megkezdődött a fellendülés és az uj gazda sági korszak bekövetkezte az egész világon rö vid időn belül megtörténik. Kétségteletwil gazdasági válságok előidézé sében le nem becsülhető szerepe van a psziho lógiai momentumoknak. Azok, akik folytono san szajkó módjára a katasztrófát hirdetik azok ne csodálkozzanak, ha ez a katasztrófa be is következik. Ha az anekdota magyar pa rasztja, amikor elveri a vetését a jég és magi hozzálát pusztítani, följajdulván elkeseredésé ben, hogy hagy lássuk, Uram Isten, mire me gyünk mi ketten, ez lehet jellemző az egyéi kétségbeesett lelkiállapotára, de nem lehe irányadó, nem lehet norma akkor, amikor ; népek a zűrzavarból a kibontakozást keresik Ellenben a jövő azokat igazolja, akik nem ve szitik el lélekjelenlétüket és ha mindjárt konc kul is, de hisznek sorsuk jobbrafordulásába. E ha minél nagyobb számú tömegek szivattyúz nak magukba optimizmust, minél nagyok számú tömegek állítják be kezük munkáját az élet megmunkálására, annál nagyobb a remény, hogy meg fognak tudni küzdeni a katasztrofális nehézségekkel. Bizonyos, hogy a világgazdasági helyzet kitisztulását nem lehet csupán a tömegbizalom mesterséges fokozásával előre vinni és azok az államférfiak, akik ma az élen állanak, jól tudják, hogy más erőknek is glédába kell állniok a pszihológiai erőkön kiviii. Ha kizárólagosan a logika eszközeivel vizsgáljuk át Európa mai gazdasági helyzetét, úgy a pesszimizmusnak legalább is annyi jogosultsága van, mint az optimizmusnak. Vájjon mitől is lenne jobb a világ sorsa, amikor semmi sem történik, a konferenciák eredménytelenül zárulnak és a legszebb kibontakozási kísérletek tehát a kútba es^e^' u8S'aEakkor a felszínes jelenségek mögött az élet maga munkálkodik, kikényszeríti a maga megmásíthatatlan törvényeit. Ne felejtsük el, hogy ez alatt az év alatt is mennyit változott az európai társadalomnak helyzete; igények mennyire összezsugorodtak; a kényszerű takarékos Ságnak hány és hány jelével találkozunk. Talán sehol sem éltek az általános moratórium fegyverével, az infláció kétélű segélynyújtásához seholse nyúltak, túl radikális szükségintézkedéseknél is csak bizonyos területekre és bi- zouyos jelenségekre szorítkoztak, de az élet maga jobban ki vájta medrét, mint azt a reá- kényszeritő szabályok megtették volna — akarva nem akarva alkalmazkodott az uj helyzet követelményeihez. A megszokás, a beletörődött- ség, életszínvonalak nivellálódása, kényszerű szüneteltetése a termelésnek, amely nem engedte meg újabb áru kontingensek céltalan fölhalmozódását, mind olyanképpen változtatták meg Európa arculatát, hogy ez az Európa nemcsak igénytelenebb lett. de szivósabb is igénytelenségében. Nemrégiben még nem törődtünk volna bele. hogy a munkateljesítmény vagy doiogérték feleértékére csökkenjen, de tüneteket a kispónz vásárló erejének fokozodó helyzeti energiája kisóri. Európa akarva, nem akarva rátért vagy még helyesebb, reáfanya- lódott a deflációra és ezzel olyan atmoszférát Francia részről belpolitikai feltételeket állítottak fel a román kölcsön tárgyalásán  külföldi pénzügyi ellenőrzést és Argetoianu gazdasági törvényének visszavonását is kívánják (Bukarest, április 15.) Az Adeverul jelentése szerint a román kormány a francia kormány- nyal megkezdte a tárgyalásokat egy nyolcszázmillió garanciafrankos kölcsön felvétele ügyében. Az Adeverul részletesen foglalkozik a német-román gazdasági egyezménnyel és a Taráién tervvel. Megállapítja, hogy a kormány az ország súlyos gazdasági helyzete ellenére, feloldozta politikai érdekeinek a románnémet preferenciális kereskedelmi egyezményt. A lapnak az a véleménye, hogy ezekután Ro- mánia barátainak és szövetségeseinek értékelni kell a Románia által hozott áldozatot, amellyel visszautasította a német javaslatot, noha annak elfogadása olyan azonnali hasznot jelentett f volna, amilyeneket a Tardieu-terv legfeljebb ’csak körvonaloz. A Franciaország részéről Ígért pénzügyi segítségnek sürgősen meg kell valósulnia. nehogy Románia pénzügyi helyzete időközben még súlyosabbá váljék. A páiizsi kölcsöntárgyalásokról szóló beszámolójában az Adeverul elmondja, hogy Párizsban meg vannak győződve arról, hogy Románia a krizis mélypontján már túl van és a helyzet bár lassan, de javulni fog. Ehhez azonban Romániának szüksége van pénzügyi segítségre, hogy eleget tudjon tenni bel- és külföldi pénzügyi kötelezettségeinek. Ennek a támogatásnak biztositeni kell a pénzügyi stabilizációt és a külföldi kuponok pontos kifizetését. A lap úgy tudja, hogy Franciaország a pénzügyi segítséget bizonyos belpolitikai feltételekhez köti, amilyen az alkotmányos rendszerre való teljes visszatérés és a pénzügyi ellenőrzés. Az Universul foglalkozva a kölcsöntárgya/- íófokkal, úgy tudja, hogy a franciák első gazdasági feltétele az lenne, hogy Argetoianu összes gazdasági törvényeit vonják vissza. Eg>ebként úgy az Universul, mint a Curentul a kölcsön felvétele ellen foglalnak állást, mivel ez szerintük pillanatnyilag enyhíthetne a helyzelen, de végeredményben nem húzná ki az országot a nehéz helyzetből. A nyugdíjasok és rokkantak igényei* nek rendezését követelte a magyar parlamenti csoport Sándor József a szenátus elé terjesztette a rokkant tisztek nyugdijának rendezéséről szőlő törvényjavaslatot — Gyárfás Elemér az aviatika fejlesztése címen tervezett uj taxák és adók ellen Jelentett be tiltakozást — Hegedűs Nándor a nyugdíjasok számára egyenlő elbánást követelt (Bukarest, április 15.) A parlament két házában a Magyar Párt csoportja kiemelkedő tevékenységet folytat. Most, hogy a törvényjavaslatok nagy halmazának a gyors megszavaz- tatásával akarják lezárni az ülésszakot, rengeteg sürgős kérdést igyekszik a kormány elejteni, viszont a tömeges törvénygyártás lázában újabb és újabb terheket szavaztat meg a polgárság terhére. Sándor József benyújtotta a rokkant tisztek nyugdijának törvény- javaslatát, A szenátus csütörtök délutáni ülésén Sándor József szólalt fel a hadirokkant tisztek nyugdija ügyében, az altisztek nyugdijáról szóló javaslat keretében. Kifejtette, hogy köze! 13 éve rendezetlen a rokkant tisztek sorsa. Mintegy hatszáz rokkant tiszt van a csatolt területeken. Legnagyobb részük román és német, mig 27 százalékuk magyar. Ezek a szerencsétlen emberek 1918 december elseje óta várják nyugdijukat, számuk azonban napról-napra apad, mert a jó Isten ingyen nyugdíjban részesíti őket. A képviselőház 1920 december 2-án már leszögezte, hogy a rokkant tiszteknek a (Folytatás a 2-ik oldalon). teremtett magának, amely könnyebben megteremti a kibontakozás útját. Minden rosszban van valami jó és talán szomorkodni kellene, de éppen a példa kedvéért kell megállapítani, hogy abból a körülményből. hogy a délamerikai tűzhányó-katasztrófa elpusztította Argentina teljes gabonatermését és állatkereskedetmét, a földgömb másik részén, Középeurópában haszon származik, mert hiszen az argentínai baza elmaradásával a Duna-medencéjének gabonaárai fognak emelkedni, Mindezt azonban ismételjük csak a példa kedvéért mondjuk, annak magyarázatául, hegy a rossz helyzetnek is meg vannak a maga uj csírázást, életet nyitó utjai, a katasztrófának is a maga levezető csatornái. A vezető politikusok abból indultak ki, hogy a tartós rossz után még szükségszerűbben el kell következnie a jónak és ha ez a feltevés nem is csalhatatlan, mindenesetre olyan hipotézis, amelyre építeni lehet.
