Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-13 / 85. szám

tSlisţ’-K.oSoxsvtîr, M _ ____ 1932. április 13. * SSSCrdtd KtlZ TlUíSKÚ HHHHHBHHHHHHHHHHHHHHHHHBBBnHS r .. * I Előfizetés belföldön; Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lej Országos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatal! telefan: 533, 6-31 XV évfolyam iJc-85. szán Előfizetés Hjj/arorszijai: Egyévre 53 Pengő, félévre 25 Pengő, nsgyaiévra 12.53 P* Egyes szám ára 20 flll&r Hindenburg megválasztása után  szenátusban a kisebbségi pénzintézetek védelmében emeltek szót Alkotmányellenes, Saogy az erdélyi konverzió terhét csak a nem román pénzintézetekre hárítják Gyárfás Elemér, Binder szisz szenátor és Hegedűs Nándor képviselő beszédei (Bukarest, április 11.) A konverziónak az a szenátusi módosítása, amiről vasárnapi szá­munkban beszámoltunk, érthető riadalmat oko­zott, mert csak kizárólag a román pénzintéze tek számára nyújt védelmet, kiszolgáltatva az erdélyi kisebbségi pénzintézeteket s a hozzájuk fűződő gazdasági érdekeket a kiszámíthatatlan következményeknek. A kormány e következ­mények általánosan súlyosságát látva, nagy igé reteket tett. Ha Argetoianu nem hoz pénzt. Az A deverul a politikai helyzettel foglal­kozva, több megállapítást tesz. — Nem vagyunk rezsimváltozás hajnalán — Írja a lap — egyébként a jelenlegi rezsim helyzete attól fügo, hogy Argetoianu Párizsban tud-e újabb kölcsönt szerezni. — Ennek nz akciónak meghiúsulása esetén nem lehetetlen egy Titulescu kormány, gazda­sági és pénzügyi rekonstrukciós programmal. A jövő kormánya alkotmányos pártkormány lesz és nem személyi jellegű formáció. Három nap alatt 14 ezer szakasz. A parlamenti ülésszakból még csak négy nap van hátra, ellenben még hetven törvény- javaslat vár megszavazásra. Trancu Iasi eb­ben az értelemben föl is szólalt a kamara hétfő délelőtti ülésén. Közölte, hogy a hetven törvény- javaslatban mintegy tizennégyezer szakasz van s ha a hátralevő négy nap alatt éjt, napot egy- betóve alvás és étkezés nélkül dolgozna a képvi­selőim;:, ug.v óránként kétszáz szakaszt kellene megszavaznia. A szeszmonopólium pontjai. A kamara délutáni ülésén Corteanu kor­mánypárti megvédi Madgearu volt nemzeti pa­rasztpárti minisztert az Universul cimü lap­ban megjelent támadással szemben, amely a feketeszesszel kapcsolatban emelt bizonyos vá­dakat. Argetoiami: Hagyjuk el inkább a veszeke­dést és kezdjiTk el a munkát. Napirenden a szeszmonopólium javaslata szerepel, amelyet a kamara a 96. szakaszig min­den módosítás nélkül szavaz meg. A 96-ik sza­kaszt oda módosítják, hogy az ügyészség és a vizsgálóbíró is indit hasson vizsgálatot a szeszvisszaélések ügyében. Elfogadja a kamara Alexe javaslatát, hogy a pénzügyőrök jegyzőkönyveiket két tanú jelen­létében tartozzanak felvenni. Reifer zsidó képviselő a 107. szakasznál ja­vasolja, hogy a monopol igazgatóság vásárolja meg jövőben a szilvatermelők által főzött pá­linkát is. A javaslatot elvetik. Reifer azt is kéri, hogy u lapályos területeken is legyen termel­hető pálinkafőzéshez felhasználható szilva. Bratescu államtitkár kijelenti, hogy az ilyen kérdések eldöntése a földmivelésügyi minisz­ter dolga. Anastasescu a 168. szakasznál kéri, változ­tassák meg azt a rendelkezést, hogy a nagyke­reskedő csak harminc literes tételekben adhat el bort és emeljék fel ezt a kontingenst ötven literre. Argetoianu: Ha valaki többet akar inni, vásár éljen két harminc literes tételt. Törlik a kisebbség elleni paragrafust Dumitru javaslatára Bratescu államtitkár belemegy abba. hogy az árlejtések a monopol igazgatóságon történjenek. A 194. szakasznak amely arról szól, hogy italmérési engedélyt csak az kaphat, aki a román nyelvet szóban és Írásban tökéletesen birja. Reifer zsidó képviselő adja be a javaslatot, hogy ezt a rendelkezést törüljék. A kamara a kisebbségekre e sérelmes rendelkezést, amely­nek elhagyását a magyarpárti képviselők több- izben történt közbenjárására a miniszterelnök határozottan megígérte és vállalta, valóban tör li és ezzel elejtették a kisebbség ellen tervezett ezt a szakaszt. Trancu Iasi emelkedett ezután szólásra. Közli, hogy Goga és három más képviselő, akik azelőtt az avereseánus párthoz tartoztak, vasár­nap új pártot alakítottak, nemzeti agrárpárt elnevezés alatt. Gogáék elvesztite mandátumaikat? Kérdi a miniszterelnök™, hogy a házsza­bályok értelmében ezek a képviselők, valamint fíoga is, tagjai maradhatnak-e a parla­mentnek és nem kell-e mandátumaikat megsemmisíteni. lorga válaszol és megállapítja, hogy a kérdés eldöntésére a kamara elnöksége jogosult. Az elnöklő Topa alelnök közli, hogy a parlamenti elnökség meg fogja vizsgálni az ügyet és ha­tároz Goga s a másik három volt Averescu- párti képviselő mandátumainak kérdésében. (Folytatás a 2-ik oldalon). A Hindenburg—Hitler párbaj eldőlt. Az ősz marsall a német elnökválasztás második fordulóján diadalmasan került ki a küzdelem­ből, abszolút többséggel, ami azt mutatja, hogy az egész német nemzet többsége is benne látja meg azt a politikai irányzatot, amely e pilla­natban az ország vezetésére alkalmas. Egy ilyen választási hadjárat, amelyre felvonultat­ták a birodalom legnagyobb politikai tömegeit, amely alapjában véve hónapok óta tart minden rendelkezésre álló legális, sőt az ellenzéki je­lölt részéről illegális eszközökkel is, amely di­namikai mozgásba hozta ezt az amúgy is felka­vart agyon iritált német közvéleményt és túl egy dekoratívnak látszó közjogi állás betölté­sén egy votum tényéhez sorsdöntő kérdéseket is tapaszt, e kiszélesbedett keretek között szerfe­lett alkalmas, hogy az európai érdeklődés fi­gyelme Németországra terelődjék. A német elnökválasztás most eldöntötte ma­gái a német elnökválasztást. De nem döntötte el Németország további politikai útját, amint mondani szokták: a jövőt. Nyugalmi helyzetet teremtett oly tekintetben, hogy most már a törvény és a népakarat erejénél fogva Hinden- burg az elnök. De vájjon mondhatjuk-e, hogy ez az ádáz harc, amely kormányzati elvek, köz­jogi életformák körül tört ki, rendkívüli jelen­tőségű külpolitikai álláspontok érvényesülése, vagy nem érvényesülése körül felviharzott, most már egv napig is szünetelni fog? A német elnökválasztásnak van egy másik megszívlelendő tanulsága is. A Hitler párt négy hét alatt kétmillióval növelte szavazóinak a számát Több mint tizenhárommillió ember, Németországban a forradalomra esküszik, nem is számítva a kommunistákat és figyelmen ki­vi;! hagyva a szociáldemokratákat, akik esz­ményképe szintén a forradalmi átalakulás és csak azért szavaztak Hindenburg mellett, mert ennek e.llenjelöltje, az ő legkérlelhetetlenebb el lenségűk; Hitler volt. Igaz, a baloldaliak azt állítják, hogy a szavazatok, amelyek most cser­ben hagyták Thälman kommunista elnökjelöl­tet, a Hitler táborába mentek át és hogy Hitler roham csapatai is tele vannak titkos akcióra kész kommunistákkal, de a szélsőséges baloldal­nak és szélsőséges jobboldalnak ez a front átita­tódása egymást a radikálizmusban erősítő ár­nyalataikkal mit sem változtat azon a tényen, 'hogy Németország földalatti erőinek dübörgése napról-napra hangosabb és fenyegetőbb. Németország most még a válaszúton van és ;ha Franciaország maga sem sodortatna a te- Ihetetlenségi nyomaték szörnyű törvényénél fogva, akkor be kellene látnia, hogy szomszéd­ján haladéktalanul segítenie kell. Ha nem lát­ja le, ő maga idézi fel azt a helyzetképet, ame­lyet vagy nem lehet megváltoztatni, vagy csak egy u.j háborúval lehet. Talán volna valami lo­gikus ennek az egyébként logikájáról hires francia nemzetnek elképzelésében, ha a forradal mi hangulatban sínylődő Németország egyedül állana türelmetlenségével Európában és mind olyan államok környékeznék, amelyek a béke, rend szilárd alapjain nyugodva, a Franciaor­szág részéről dédelgetett politikai koncepció­nak volnának az álmai. De a Tardieu-terv bu­kása után, Olaszország fenyegető magatartása után — hogy a békeszerződések revíziója nél­kül, nincs kibontakozás Európában — a rideg amerikai pénzügyi magatartás után Hitler Né­metországa nem maradhat elszigetelten, de ki­vidről is gyújtó anyagot, erősítést talál. Hindenburg győzött, de most következik a nehezebb dió; a porosz választások. Ha a Hitler- szavázátok olyan arányban fognak nőni a po­rosz általános választásokig, mint amilyen arányban a legutóbbi négy bét alatt megnőt­tek, úgy Franciaországot csuíul cserben fogja hagyni ídcionalizmusa és fog keserves könnye­ket hullatni esztelen rövidlátása miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom