Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-13 / 85. szám

KeletiUjsxg XV. eVF. ss. SZÁM. SELECT Mai kezdettel mutatja be: MOZGÓI TÁNC AZ ÖRVÉNY érdek feszítő, német párbeszédü hangos drámát, mely az amerikai 1 feketeszesz-csempészek izgalmas életét mutatja be. — Főszerepekben. 1 JOAN CRAWFORD és CLARCK GRABLE | Monopol Metro­Hegedűs Nándor a tanárok, tanítók pénzét követeli Az interpolációk során Hegedűs Nátidor magyarpárli m pviselő a felekezeti tanítók és tanárok allam.5efc,élyének kérdését tette a Ma­gyar Párt nevében és megbízásából ismételten szóvá. — A felekezeti tanárok és tanítók egy éve rţem kapják az állami költségvetésbe felvett államsegélyt. Olyan jelentéktelen ez az összeg, hogy annak kifizetése igazán nem okozhat za­vart az államháztartásban, mégis az utolsó részlet, amelyet az érdekeltek­nek kiutaltak, az elmúlt év első negye­dére szól. — A felekezeti tanárok és tanítók a legna­gyobb nyomorúságban élnek és úgy ők, mint fenntartóik nagy nehézségekkel küzdenek, szük­ségük van tehát erre a szerény államsegélyére, ameiy egyébként nem könyöradomány, hanem jog, amelyről nem mondhatnak le. Ha a kor­mánynak komoly szándéka, hogy az államse­gélyt kifizesse, úgy miért éppen ezeket az em­bereket kezeli ilyen mostohán. Tudjuk, hogy a tisztviselők és nyugdíjasok sem kapták meg illetményeiket, de wncs egyetlen kategória sem, amelynél egy éves hátralék lenne, csak a szeren­csétlen felekezeti tanároknál és tanítóknál. Kérjük tehát, az államsegély sürgős kiutalását Schina, az Országos Nyugdijegyesület el nöke kéri, hogy a nyugdijkérdésrűl szóló inter pellációját tűzzék napirendre. A kamara cs;í törtökre napirendre tűzi az interpellációt. A külföld miatt nem fizetik a tiszt­viselőket és nyugdíjasokat. Pop Valér igazságügyminiszter válaszol a tisztviselők és nyugdíjasok hátralékainak kifi­zetését sürgető interpellációkra. A kormány a külföldi adósságok kamatainak fizetését becsü­letbeli kérdésnek tartja, amely az állam hitele szempontjából is rendkívüli fontosságú. Olyan tárgyalások vannak folyamatban, ame­lyek nyomán remélhető, hogy a kor­mánynak meglesz a lehetősége a tiszt­viselői, fizetési és nyugdíjhátralékok teljes kiegyenlítésére. Binder szenátor alkotmányellenesnek minősiti a konverzió szenátusi raódo- sitását. A szenátus hétfői ülésén folytatták a kon­verziós törvény szakaszonkénti vitáját. Az 55. a szenátusban betoldott uj szakasznál, Binder szász szenátor szólalt fel. Hangoztatta, hogy alkotmányellenes egyes pénzintézetek favorizálása a többiekkel szemben. Gyárfás Elemér a kisebbségi bankok kinullázása ellen Gyárfás Elemér dr., a Magyar Párt szená tora emelkedik szólásra és a következőket mondja: — A Solidaritatea ebben a szakaszban kü­lön elbánásban részesül. Mi a Solidaritetea bankok működését jól ismerjük és ensmerjük tevékenységük fontosságát is. Az 1911—12. években a magyar kormány rendezni akarta a bankok működését oly formán, hogy központi intézeteket állítsanak fel és igy akkor a magyar kormány megengedte, hogy az erdélyi román és német bankok, a magyar bankoktól függetlenül szervez­kedjenek. — így született meg a Solidaritatea és a Revi­sionsverband. Engem az impérinmváltozás után sokszor hivtak fel bankügyekben való köz­reműködésre és mindig a legharmonikusabban tudtunk együtt dolgozni a Solidaritatea-val. Addig a pillanatig, amig ezt az 55. szakaszt be nem terjesztették, egyetlen kormány és az or­szág vezetői részéről sem tapasztaltuk a Soli­daritatea működésének ilyen mértékű elisme­rését. Helyeslem az összes előnyöket, amelyeket a Soüdaritateanak adnak. Az állam tehát át­vállalja azokat a károkat, amelyeket a Solida­ritatea bankok szenvednének a konverzió során. Ezeket n károkat azonban az állam az adózók pénzéből térítené meg s igy nem méltányos, hogy csak egyes ban­kok élvezzék az előnyt. — Kérjük tehát a mi bankjaink részére is ezt u kedvezményt. Bizonyítékok sorozatával tu­dom igazolni azt a harmonikus együttműkö­dést, amelyben éltünk eddig Erdélyben. tiltakoznom keli tehát a kormány eljá­rása ellen, amellyel ellentéteket szít Er­dély lakosai között. — Az erdélyi bankszervezeteket a magvar im­perium idején létesítették, az egyenlő elbánás elveinek figyelembevételével és ime most. a kisebbségi bankokat háttérbe akarják szoritani. Ez az eljárás alkotmány- ellenes. — Radian földmivelésiigyi államtitkár urnák, aki az ülésen jelen van, ismernie kell az erdé­lyi bankviszonyokat, tudnia kell, hogy az ösz- szes bankok helyzete egyenlő és ezért ki kell terjeszteni a kérdéses intézkedést az összes er­délyi bankokra. Felhívom a kormány figyel­mét, hogy ez az intézkedés nemcsak viszályt szit az erdélyi lakos­ságban, hanem olyan követ hajit el ve­le a kormány, amelyről nem tudni, hogy ho! áll meg és kit hogyant .«iái. — Kérem, hogy az utolsó pillanatban vegye* figyelembe aggályaimat. Dixi et salvavi ani- man meam. Hol van az egyenlőség? Radian államtitkár válaszol. Nem érti f. kisebbségi szenátorok felháborodását, amely szerint az 55. szakasz kivételesen előnyös hely­zetet teremtene a román pénzintézeteknek. Ra­dian szerint az 55. szakasz nem tesz egyebet, minthogy egyenlő helyzetet teremt. Reméli, hogy erről a kisebbségi szenátorok is meg fog­nak győződni. Gyárfás dr.: Egyetlen kérésem van mi­niszter úrhoz: Ha arról va nszó, hogy uem tesznek kü­lönbséget u bankok között, kérem akkor, hogy a szakasz utolsó bekezdésében terjesszék ki a Soüdaritateanak nyújtott előnyöket az ösz- szes erdélyi bankokra. Radian: Ezt az egész szakaszt feleslegesnek tartom, amit le is lehetne hagyni. Ugyanis kü­lön törvénnyel ki fogjuk terjeszteni ezt a ked­vezményt és jogot nemcsak az összes erdélyi bankokra, hanem az ország összes pénzintéze­teire. Ez fontos elvi álláspont. Argetoíann pénzügyminiszter személyesen is felszólalt a vitában. Kérte a magyar és szász szenátorokat, hogy vegyék vissza mcdosi'ó in­dítványaikat, valamint azt is, amely titkos sza vazásí kér a szakasz felett és kijelentette, hogy külön törvénnyel gondoskodni fognak az összes társadalmi rétegek szanálá­sáról és ezek között elsősorban a ban­kokról, amelyeknek érdekeit feltétlenül meg fogják védeni. A bankok teljes védelmet élveznek az­zal, hogy csíjd nem kérhető ellenük, tehát nin­csenek kitéve semmiféle zavaró momentumnak. Gyárfás Elemér dr. kérte az összes egyházi intézményekre való kiterjesztését a kivételeket felsoroló ren­delkezésnek. Egy hang: A Státus követeléseire is? Radian magáévá teszi az indítványt, amc lyet azonban annakidején a szenátusi bizottság elvetett. Gyárfás Elemér dr. most leszögezi, hogy a miniszter az indítványt magáévá tette és megígérte, hogy a végrehajtási utasításban ezt c.vcnyesiti. Goga és a magyarok Goga Octavian tegnap kibontotta Bukarest­ben uj pártjának a zászlóját s ez alkalomból kénytelenek vagyunk leszögezni egy megálla- ntást, hogy esetleges félreértéseknek élőjét ve- evük. Néhány nappal ezelőtt az Ellenzék-ben ä Goga pártalakitá3ával kapcsolatosan megje­lent egy vezércikk, amelynek szerzője a Goga iránti, teljesen egyéni, szubjektív rokouszenvé- nek adott kifejezést, aminek azonban egyes he­lyeken különös jelentőséget igyekeztek tulajdo­nítani Goga Octavian egy uj pártnak az élén, mint csapatvezér indított küzdelmet a többi ro­mán pártok ellen s ebbe az egymásközti via­dalba egyáltalában nincsen illetékességünk olyan beleszólásra, hogy az egyiket a másik el­len bármilyen mértékben is támogassuk. A ro­mán pártok erőviszonyai a román tömegek magatartásától függenek s az erőviszonyok megítélése a politikai tájékozottságnak a kér­dése. de ettől függetlenül és emellett halad a magyarság a maga tiszta és köteles utján, a magyar tömegek létérdekeinek a biztosítása, védelmezése, kiharcolása végett. Ha vannak itt- ott egyéni, vagy művészi rokonszenvek, ezek a magyarság politikai magatartását nem befo­lyásolhatják. A magyar nép létérdeke olyan küzdelmes szentség, hogy semmilyen részlete sem eshetik soha egyéni rokonszenvezésnek az áldozatául. Az említett vezércikknek különösen egy mondata kelthetett feltűnést 8 ebben a mondat­ban a következők állanak: „Annak ellenére is rokonszeDvvel viseltetünk iránta, hogy szembe­fordult a gyulafehérvári pontokkal, mert kivi- hetetlenek; ezt tapasztalataink alapján mi szin­tén osztottuk és osztjuk, főleg a Maniuék ural­ma után...“ A Goga iránti személyi áradozás- nak valamilyen pillanatnyi elfogultságából születhetett ez a mondat, amit talán alaposabb megfontolás után a cikk írója sem fog fenntar­tani. A gyulafehérvári pontokba az erdélyi né­peknek olyan életjogai és a kisebbségek életle­hetőségeinek olyan történelmi ígéretei vannak leszögezve, amikről lemondani, amikkel szem­befordulni egyetlen magyar léleknek sem áll jo­gában. A gyulafehérvári pontokat nemcsak hogy kivihetelioneknek nem tartjuk, hanem ellenke­zőleg, ezeket hisszük és valljuk olyan alapkő­letételnek, amelyekre a békés együttélést fel lehet épiteni. Az erdélyi népek s az erdélyi ki­sebbségek számára ezzel nyitották meg a ka­put az uj impérium ^alatti államéletre s min­denki, aki ezzel az Ígérettel szembefordul, az erdélyi népek együttélési lehetőségének az el­lensége, legyen akármilyen párton és alakít­son bármilyen pártszervezetet. Talán Goga maga sem vállalja ilyen nyíltan, mint politi­kus azt. hogy szembefordult a gyulafehérvári pontokkal, bár a csúcsai paktum következmé­nyei a legsúlyosabb csalódást hoztak a magyar­ságra. A csalódást várni lehetett, ami bekövet­kezett, az a várakozást is felülmúlta, de egy­ben olyan tapasztalatokat nyújtott, amelyek­nek szomorú keserűségeit az okulásban kell ér­tékesíteni. Mindezeket és sok még mindent, a kolozsvári városházán a magyar nyelvhaszná­lat joga ellen kifejtett terrorisztikus botrá­nyokig, végiggondolva, azt hisszük, hogy Goga sem vállalja, hogy ilyen nyíltan szembefor­duló ellensége volna a gyulafehérvári pontok lényegének. Az a román sovinizmus, amely el- vakultságában el tudja képzelni az államéletet a kisebbségi jogok elismerésének megtagadásá­val, kivihetetlennek gondolhatja talán a gyu­lafehérvári pontokat, de ez az, amiben az erdé­lyi magyarság soha sem osztozik, mert jogala­punk olyan integritása, hogy ebből senkinek, még egy egész nemzedéknek sincs joga osztani, vagy kivonni. Erre csak a mi részvételünkké; épiteni lehet, de elvenni belőle több lenne a tör­ténelmi bűnnél. SZÉKELY és RÉTI bútorgyár rt. Marosvásárhely alkalmaz még néhány elsőrendű, szakképzett asztalos csoportvezetőt hosszabb gyakorlattal, valamint politúrozó munkás és munkásnőket. Ajánlatok eddigi működés megjelölésével április 15-lg kéretnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom