Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-11 / 59. szám
PéníGlk: Cluj-Kolozsvár, 1932. március 11. «|j3gm y «ppiWjlp KuiTiUmo Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, ogy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lej 0rszágos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadőhivatali telefon: 533, 6-3t XV. évfolyam jjc 59. szám Előfizetés fia gy ar őrsz á g o t Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.53 A Egyes szám ára 20 fül ár Drága tűz, drága víz Ha ez igy megy tovább, teljesen lehetetlen lesz a megélhetés. Lehetetln élni, nem tudnak semmiképpen megélni azok sem. akiknek megmaradt az a különös szerencséjük, hogy dolgozhatnak. A kolozsvári polgár ajtaján egymásnak adják a kilincset: adók, taxák, vizdij, villanyszámla végrehajtói és most uj fenyegető veszedelemként megindultak a házkutatásokkal fenyeget» rémek: az öngyújtók, játékkártyák spionjai, akik hatalmas pénzbírságokat rónak a megijesztett emberekre. Azzal, hogy, aki nem fizet, azt letartóztatják. Azért, hogy a pénzbírság spicli-százalékát a kivágható összegből mindjárt zsebrevágják. A szegény ember ijedtségében végigkunyerálja az ismerőseit, végig- könyörgi az uccáját, ha kétségbeejtőnek látott helyzetéből szabadulni akar s az egy-két napra esetleg sikerrel felvett kölcsönét nem tudja fizetni. Ki az, aki nem szegény ember ma és fizetőképes volna? Viz nélkül egy napig sem tarthatja fenn halandó emberi szervezetét a városi lakos. Mire lehetne azt mondani, hogy a legelső közswlkségp lett áru a városban, ha nem a vízre? Áru, a város árulja és olyan áron adja, amit nem tud a polgár megfizetni. S most olyan szabályrendeletet ácsolnak össze, amely hol burkolt, hol átlátszó díjszabással, de drágábbá teszi a mindennapi , vízfogyasztást. Amikor a régi dijakat is teljesen képtelen fizetni a lakó. A villany árának a leszállításához a fizetésképtelenség kell. hogy adja a tagadhatatlan indokot. A villanyt, ha elveszik, még mindig lehet lámpát és gyertyát gyújtani, a villanyszámlát lejebb tudja a fogyasztó építeni, de ez nem lehet érdeke a városnak, érdeke a minél nagyobb fogyasztás a lehető legolcsóbb áron. A vizet azonban nem lehet elvonni az emberektől, mert ezzel elvonják az életet tőle, halálra ítélik. Abból a kőkor- szakbeli állapotból pedig, amelyben idejük és alkalmuk volt az ősembereknek, a vadembereknek addig dörzsölni a fadarabokat, amíg tüzet fognak, kinőtt a mai ember. Évezredek aialt ríőtt ki s a mai civilizációból nem lehet egyik napról a másikra ebbe a vadéletbe visszarendelni, mert ilyen távolság szakadékéba bedobni a népet, életveszélyes. A régen krajcá- rosnak mondott gyufa olyan drága lett. hogy az emberek egy jelentős rétege nem tud állandó beszerzéséről gondoskodni. De jó: monopólium. Rendben van: a svédek üzlete. Azonban katonakorból emlékként visszamaradt, használatból kirozsdásodott öngyu.itókat kaparnak elő az elfeledett lom közül, régi vidám időkből a padosra vetődött kártyalapokat ásnak fel a pad1 ás szemetéből. Hogy rásózhassanak hatalmas bírságpénzeket az élni sem tudó családokra Hajsza ez, amibe ha igy belevetették magukat s amit lm igy íokoznak, az őrületbe kergetik az embereket. A városnak háztartása van, amit fenn kell tartani, az államnak élni kell, de a városi és az állami közösség is embereknek az együttese, akiknek magánéletéből áll a közösség élete. Akiknek, ha lehetetlenné teszik a magánéletét, lehetetlenné tették a város és az állam életét. Akik ha élni tudnak, csak akkor és csak utánuk, belőlük élhet a város is, az állam is. Akik felelősek e közösségek fennmaradásáéi t, azok nézzenek már bele abba a borzalomba, amelvbe űzik, hajszolják a polgárokat és vessék végé1. Spicli-hajszát rendezni ma. pénzbírságért való házkutatásokkal, nemcsak törvényellenes, mert házkutatást csak a büntetőjog enged meg, a büntetőjog pedig nem ismer tüzcsiholési ddiktumot, de politikai nagy meg-. Megszakadtak Magyarországgal a kereskedelmi fizetésekre vonatkozó tárgyalások A kormány megbízottja nem adta fel még a reményt, kogy Ausztriával eredményt tudjon elérni — A Tardieuiervben elfoglalandó román magatartás foglalkoztatja a kormányt és a pártvezéreket (Bukarst, március 10.) A dunai államok francia terve foglalkoztatja a kormányt és a pártvezéreket. Nem kétséges ma már, hogy Titulescu ezért volt itthon s valami már akkor kialakult. A későbbi fejlemények, a francia kormány változás, majd Tardieunak a bejőntése nyomán kelt hatás mind igen érdeklik és érintik Romániát, a diplomácia titkos tárgyalásaiba azonban csak behánytiu varinak beavatva s még a kormány tagjai közül is igen kevesen. Maniu a beavatottak közé tartozik, Titulescu is nagy fontosságot tulajdonitott a vele való tárgyalásoknak s igy ő most Bukarestben erről is tájékozódott, illetőleg e külpolitikai nagy kérdéssel is foglalkozott. Ennyi mindenesetre igaz azokból a hírekből, amelyek sokféle variációban hozzák őt kapcsolatba a Tárd ieu-javaslattal. Maniu a konföderációról beszélget. Maniu Gyula Kolozsvárra való utazását csütörtök reggelről estére halasztotta. A csütörtöki nap folyamán a nemzeti parasztpárt vezetőivel folytatott megbeszéléseket, egyes lapok szerint főképpen külpolitikai kérdésekről. A tárgyalások eredményeként legközelebb a nemzeti parasztpárt egyik képviselője a kamarában meginterpellálja a kormányt az ország külpolitikai magatar- , tása felől, a jelenleg szőnyegen levő aktuális kérdésekben, tehát a Tardieu-féle kérdésben is. Egészen fantasztikusan hangzik egy újság hire, mely szerint a francia kormány egyik kiküldöttjével lett volna Maniunak Bukarestben találkája s ezért utazott volna ide s a dunai államok együttműködésének tervét tárgyalták volna. A kormány tagjai pénteken délelőtt tizenegy órakor minisztertanácsot tartanak, amelyen Ghica külügyminiszter számol be genfi és párizsi küldetéséről. Bukaresti tárgyalás az osztrák követtel A Curentul foglalkozik a dunai államok gazdasági blokkjára vonatkozó francia tervvel és annak a nézetének ad kifejezést, hogy ebben állítólag a franciák Romániának csak másod- rangú szerepet akarnak adni. A lap ezt annak tulajdonítja, hogy a román külpolitikában nincs meg eléggé a folytonosság, mivel — amint Írja — a külpolitka vezetői nálunk nem eléggé hozzáértő emberek. A Dimineaţa közlése szerint Ghica külügyminiszter ugyancsak ebben az ügyben hosszú gondolatlanság is, mert a spionbadak ilyen munkája tudja igen könnyen az elkeseredés tü- zét feldörzsölni a lelkekben. Mindennél súlyosabb meggondolatlanság, mindennél megdöbben több azonban az a merészség, amely emeli a viznek az árát. Mert a magas vizdijat kirójják, a számlát fizetni nem tudják, a csapot elzár- ják-vágják és a szomj-halálra viz nélkül maradt embereknek vizre van szükségük akkor is, ha nincsen pénzük. Ezért meggondolandó százszor is, hogy mit inkasszálnak be a magas dij- kirovások számláján. Tűz és viz a legszélsőségesebb ellentétek. Nekünk nagyon drága s ami e két szélsőség közötti szükségletek sokaságában felsorolható, minden megfizethetetlen, mert nincsen miből megfizetni. Viz és tiiz között szomjan égünk el megbeszélést folytatott Lukesch bukaresti osztrák követtel. Magyarországgal meghiúsultak a kompenzációs tárgyalások. Caesar Popescu, a kereskedelemügyi minisztérium vezértitkára, aki a kompenzációs pénztárral összefüggő ügyekben Budapesten tartózkodik, jelentést tett arról a kormánynak, hogy magyarországi tárgyalásai nem vezettek eredményre, sőt meghiúsultnak tekinthetők. Így nem marad más hátra, minthogy a román kormány a legszigorúbban alkalmazza Magyar- országgal szemben a kompenzációs pénztárról ebben a krizis-állapotban, amit azért nem lehet elviselhetővé tenni, mert a közterhek leleményesen kitalált sokasága és magassága már elviselhetetlen. Azt, amit megváltoztatnak, burkoltan és kerülő módon emelik. Most, amikor senkinek sincsen jövedelme, akkor adóleszálli- tás hamis szinébe hurkolva megcsinálták a patenta fixát, hogy a kereset.nélküliek a három év előtti keresetük alapján adózzanak ma is. Nincsen beszédesebb példája a közteherszapori- tásnak ennél, de nincsen súlyosabb veszedelem a nélkülözhetetlen viz árának az emelésénél. Ezen az utón olyan irányban haladunk, amelynek egyáltalában nem kifejező jelzője az, hogy rossz. Akik a városért, az államért felelősök, változtassanak irányt, mert viz és tűz között szorongunk megdöbbenten.
