Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-09 / 56. szám

XV. ÉVF. 36. SZÁM. KeletiUjskg 3 Brland megiialt Szűkszavú távirat jelenti, hogy Aristide Briand volt francia miniszterelnök és külügy­miniszter, Párizsban ma délután 2 órakor meg­halt. E hir nemcsak a francia politikában okozott nagy megrendülést, de egész világszerte. Briand korunk egyik legnagyszerűbb politikai elméje volt, őszinte bókebarát, aki ha meg tudta vol­na valósítani a maga politikai koncepcióját, talán az egész világ egészen más, megnyugta­tóbb arculatot mutatna, mint amilyen. Aristide Briand 1862, március 28-án szüle­tett Nante8ben. Jogásznak indult, ügyvédi diplo mát szerzett és mint a szociálista pártnak tagja kezdte meg közéleti pályafutását. Néhány nagy politikai perrel indul meg a karrierje és a szo- ciálisták nagy reményt fűztek az ifjú párttit­kár elindulásához, aki csakhamar Milleranddal, az országos szociálista párt vezérlő bizottságá­nak lesz a tagja. Mint szociálistát választják meg képviselőnek 1902-ben Saint-Étienne gyár­városi kerületben. Briand a francia kamarában fulmináns beszédeket mond és dacára baloldali programjának, három évvel később meghívják a Sarien-féle kabinetbe, ahol a kultuszminiszte- riumi tárcát tölti be. A reá következő esztendő­ben ez a kormány megbukott, a félelmetes Cle- menceau lett a miniszterelnök, akinek kormány­alakítása óriási kavarodást keltett a francia belpolitikai életben. Clemenceau programjának kardinális pontja volt az állam, és egyház szét választásának terve és ennek a nehéz feladat nak a végrehajtásával Clemenceau Briandot bizta. meg, aki keresztül is vitte a kolostorok és iskolák ellen hozott törvényeket és ezzel örök időre esküt ellenségévé tette a konzervatívokat. Briand ettől az időponttól kezdve, cégtáblá­ja volt minden jobboldali támadásnak, de nem törődött vele. ö magát szocialistának vallotta és mégis elkövetkezett az az időpont, hogy a szocialista párt szakított vele. Mint igazságügyi miniszter letörte a vasúti sztrájkot, megfékezte a mohón előretörő szocialista mozgalmakat, az­zal az indokolással, hogy a haza nyugalma és a társadalom békéje fontosabb egy feltörekvő osz­tály végig nem fontolt és a fejlődés természetes folyamát figyelembe venni nem akaró kísérle­teivel szemben. Clemenccaunak 1909 ben történt bukása után 6 lett a miniszterelnök. Erős kézzel kezdett neki a kormányzásnak, a belügyi és a kultusztárcát összpontosította kezében. Másfél év múlva kény télén volt lemondani és Monisnak engedni át a helyét, de az a pozíció, amelyet kivivőit a fran cia életben, megmaradt számára a reá kővetke­ző évtizedben akár kormányon volt, akár nem. Briand, a külpolitikns A háború utáni években Briand megtalálta azt a munkaterületet, amelyen leginkább ki tudta futni a formáját és ez a külpolitika volt. Clemenceau visszavonult, a francia politikában Poincare irán zata diadalmaskodott, amely erős nemzeti alapon állva, betű szerint ragasz­kodott a békeszerződések végrehajtásához és so­hasem keresett alkalmat, hogy Franciaország és Németország kiengesztelődjenek egymással A baloldali polgári politikusok között talán Caillaux lett volna legalkalmasabb ellensúlyoz­ni Poincare politikáját, de ez a politikus nem juthatott többé szóhoz, legfeljebb a napilapok hasábjain. Painlevé, aki őszintén pacifista érzé­sű völt, nem mutatkozott vezérnek való egyéni­ségnek és elgáncsolták Herriot nemes törekvé­seit is, aki csak abban az esetben valósíthatta volna meg külpolitikai elképzelését, ha a balol­dali kartell megtarthatta volna fölényét a ka­marában. Briand azonban egyformán híveket talált a kormányzó és a baloldali ellenzék párt­jaiban és a józanul gondolkodó politikusok rá­jöttek, hogy bár Briandnak merész elképzelé­sei vannak, de ő Franciaország vezető szerepét a népek társadalmával mindig meg fogja tar­tani. Briand és Stresemann. Franciaország és Németország a háború utáni időben csak egyszer voltak azon a ponton, hogy megengesztelődve, kéz a kézben haladja­nak előre és ez akkor volt, amikor Strcemann és Briand barátságot kötöttek egymással. Thoiri egyik csendes fogadójában gyakran lehe­tett látni e két embert, akik őszinte jóakarattal eltelve egymás iránt, módokat kerestek a közös együttműködésre. Briand fáradozásából szüle­tett meg a locarnoi egyezmény is, ő vetette föl a páneurópai eszmét is, amelynek keresztülvite­lére igen nagy erőfeszítéseket tett Genfben A népszövetségi gondolatnak egyik legőszintébb letéteményese volt és a genfi közgyűlést szinte elképzelhetetlen volt nélküle megtartani Ala­csony, zömök ember, művésziesen hosszú hajjal, állandó szivarral a szájában, megtestesítője volt a minden nagyképűség nélküli, polgári demo kráciának. az érintkezésben közvetlen mo­dora, humora mindig előre vitte a tárgyaláso­kat, szeretetreméltó voit sőt charmeur a szó igazi franciás értelmében Mint szónok egyike volt a kor leghatalmasabb oratorainak, aki­hez fogható talán Apponyi Alberten kívül alig akad. Beszédei ott születtek a hallgatóság előtt tele voltak déli lendülettel, sodortak magukkal és gyújtottak, sőt, gyilkoltak is, ha kellett. Mert Briand alapjában véve ironikus egyéniség volt, kellő mértékre le tudta redukálni a hangzatoc szavakat, nem tévesztették meg a kitörésekben csomagolt bombaszfok, ismerője volt az általá­nos politikai helyzet minden kulisszatitkának és _ legelsősorban hallatlan nagy emberismerő Mindenkivel tudott a saját nyelve szerint h« szólni, simulékony volt, hajlékony, de mégis makacs, a politikának leggyakoribb embere, tankönyv szerinti államférfim Visszavonulás... A Laval-kormányban még betöltötte a kül­ügyminiszteri tárcát, de még mielőtt e kormány megbukott volna, már visszavonult, némelyek szerint saját elhatározásából, némelyek szerint megbuktatták — e két feltevés között, aligha­nem az első a helyes, mert Briandot nem lehet csak úgy félre tenni, ha ő nem akarja Tavaly még ott. volt Genfben, az Idén már nem. He­lyette Tardieu csinálja Franciaország külpoíi­Adftmk munkát a férfiszabó munkanélkülieknek! Az érdekelt urak felkéretuek, bogy ruháikat a munkanélküliekért létesített Modern úri szabóságnál rendelték mess, Ciul. P Unirii 13, l( ®m, ahol az alábbi rendkívüli olcsó árak a következők: 1 komplett tértlruha öltöny tartós gyapjúszövetekből .........................IS©© leitől i komplett felöltő .................. . 1500 lettől 1 öltöny fason készítés olcsóbb szö­vetedből .......................................... 60© lei t öltöny f~son készítés finomabb szövetekből .................................. TOO lei Ruha fordítások Is felvállaitatnak, angol és skót ruhák a legolcsóbb árban szerezhetők be. I. osztályú munkáért és Kifogástalan szabóéért garanciát vállalunk. KATONA JÁNOS szabászat! szakrajz tanár tikáját, aki nyilvánvalóan eszes ember, de Briandot nem pótolhatja. Bosszú-hosszú ideig Briand pótolhatatlan lesz. Néhány héttel ezelőtt betögeslred tt és egy- izben állapota koíholyra fordult. Már Briand haldoklásáról jöttek hirek, de ez az elpuszHtha- tatlannak látszó szervezet úgy tetszett, kiheveri a betegséget. Most azutáD jön a hir, hogy Briand váratlanul, hetyguóves koréban meghalt £& amikor mégha lé,'«már életműve befejezetlenül maradt, elmondhatjuk, hogy Európa halottja és elmúlása sohasein jött olyan végzetesen, mini, éppen ebben a kritikus megpróbáltatásukkal nehéz esztendőben. Közzétették Tardieu közép- európai Javaslatát Ausztria, Magyarország' és Csehország* lépjenek gazdasági összeköttetésre egymással és a francia kormány kölcsönnel fogja támogatni őket — A többi dunai államok is csatlakoz­hatnak ezen államcsoporthoz — A négy vezető állam meg­egyezése után kezdődnek meg a tárgyalások {Genf, március 7.) A Tardieu-féle francia emlékiratról most már pontosabb hirek terjed­nek el genfi körökben. Az emlékirat a következő négy ponton alapszik: 1. Ausztria, Magyarország és Csehország gazdasági összeköttetésre lepnek egyezmények alapján, amelyek ezen államok gazdasági vi­szonyát a jövőre vonatkozólag újonnan szabá­lyozzák 2. A többi dunai államok, Lengyelország ki­vételével csatlakozhatnak ezen államcsoporthoz a három már gazdasági egyesülésbe lépett du­nai állam között létrejött szerződések alapján. 3. A francia kormány hajlandó nyilatkoza­tot tenni arra nézve, hogy a terv gyakorlati ke­resztülvitele esetén az illető országoknak pénz­beli segítséget bocsájt rendelkezésükre. 4. Anglia, Olaszország, Franciaország és Németország kölcsönösen kötelezik magukat, hogy olyan gazdasági előnyöket, amelyeket a dunai államok uj csoportosulása, különösen vámpolitikai téren biztosit semmiféle körülmé­nyek között nem vesznek igénybe. Ha a négy hatalom bármelyike a dunai államok akárme lyikének vámpolitikai téren különös előnyöket nyújt a maga részére, nem szabad külön előnyö­ket biztosítania. Anglia nem rokonszenvezik a francia Javaslattal (London, március 7.) Az angol lapok közül' egyedül a Times rokon szén v vei ír Tardieu ter­véről. általában azonban a nagy lapok ellen- szenveznek a francia emlékirattal, amely a kö­zép- és keleteurópai államok talpraállitása cí­mét viseli és amelyet szombaton adtak át az an­gol diplomáciának. Az angol sajtó nagyrésze szerint az emlékirat rövid és egészen határozat lan. A pontos szöveget egyébként még nem hoz­ták nyilvánosságra. Anglie azonban a dunai államok végle­ges vámuniójának időpontját még nem tartja elérkezettnek és kevésbé messze­menő intézkedéseket javasol. A Daily Telegraph óva inti Angliát, hogy hoz­zájáruljon olyanhoz, ami az angliai érdekekre sérelmes. A Daily Herald szerint a tervet nem­csak technikai nehézségek, hanem amiatt si el kell vetni, mert az Németország ellen irányul. V Morning Pest azt irja, hogy Franciaország nak nagy megerőltetésbe fog kerülni, hogy Né­metországot lűbirja a politikai szempontok ki- kape.io'ására Bulgária és Lengyelország be­kapcsolódása. A Times egy másik cikkében a Tardieu-terv- ről irt cikkében azt hangoztatja, hogy Magyarország és Ausztria elérték a gaz­dasági vérszegénység azon állapotát, amikor már*Htéíh tudnak saját erejükből talpraállarifcesetleges összeomlásuk pedig súlyosan veszélyeztetné egész Európa stabilitását. A francia javáulíí ebből az okból is megfonto­lást érdemel. A ''Daily Telegraph szerint Fran­ciaország a négy dunai állam kooperációjának létrehozása után Bulgária és Lengyelország csatlakozását szeretné megnyerni, azután ő maga is külön vámegyezményeket köt­ne az egyes csoportokkal. A Morning Post azt irja. hogy a felvilágosodott francia közvéle­mény belátta, hogy Európa feldarabolása vég­zetes következményekkel jár. Egy francia lap a revízióról. Párizs, március 7.) A francia lapok nagy figyelmet szentelnek Tardieu javaslatának. A Hy publique azt fejtegeti, hogy a rossz békeszer- . s sek barátságos és részleges revíziója min­déi esetre jobb eredmény, mint hogyha a revízió bruszk megtagadása nyomán háború fejleszte­né tovább az eseményeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom