Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-30 / 74. szám

gmnujsm i XV. ÉvF. 74. SZÁM, tüiaau a tervet egyébképpen alaptalan fantasz­tikumnak minősítette. Megszavazták az ügyvédtörvényt. kamara ülésén Argetoianu pénzügymi­niszter kérte, hogy a kamara a napirend meg- változtatásával a szeszmonopólium törvényé helyett az úttörvényt, a lakás- és az ügyvéd- törvényt vegye tárgyalás alá. A javaslatot & kamara elfogadta, majd megszavazta az állami sorsjáték módosításáról szóló javaslatot, mi­után a pénzügyminiszter visszavonta a sorsjá­ték illetékmentességéről szóló indítványát. ‘ y ügyvédtörvény vitájában elsőnek Ne­gura liberális szólalt fel s a szerzett jogok res­pektál; sa mellett foglalt állást. D. Soimu kor­mánypárti azt indítvány ózta, hogy ä jogszigor- lóknak a licentiétus megszerzése után meg kell adni a jogot arra, hogy a feleket elsőfokon kép­viselhessék s két év után legyen joguk a tábla előtti működésre is. Pop Valér igazságügymi- niszter hangoztatja, hogy delegáld esetén az ügyvédjelöltek tel- jég joggal képviselhetik a feleket, Cuza uj javaslatot nyújt be, amelyre kéri a sürgősség kimondását. Bordeni hangoztatja, hogy az eredeti javas­latot parlamenti kezdeményezésből nyújtották be, azt nagyon sok képviselő aláírta és most egy ilyen hirtelen benyújtott javaslatra semmi Bzükség nincs. Miután Istrate Nicescu szintén a szerzett jogok védelmében szólal fel, a ka­mara 115 szavazattal 112 ellen megszavazta az ügyvédtörvényt, azzal a módosítással, hogy a talárviselés az ügyvédekre a bírósági tárgyalásokon nem kö­telező. Utána a kamara az úttörvényt is meg­szavazta. Bratiann és Filipescn afférja. ' „Misearea“, amely Gheorghe Bratlanu pártjának a lapja, egyik legutóbbi cikkében azt irta, bogy Grigore Bilipescu sem tartozik azok közé a politikusok közé, akik sebezketetle- nek volnának. Grigore Filipescu erre nett a cikkírót, vagy a szerkesztőt vonta felelősségre, hanem egyenesen Gheorghe Bratianut provo- káltatta. A felek segédei tanácskozás után jegyzőkönyvet vettek fel, amelyben megállapít­ják, hogy Bratianu részéről nincs helye az elégtételadás ak, mivel neki a cikkhez semmi köze sem volt. Most azután az Epoca cimülap, amely a Filipescu lapja, leközölve a felvett jegyzőkönyvet, azt Írja, hogy vannak egyének, akik fel fiival kod ottak, szemtelenek és gyávák. Politikai körökben most nagy érdeklődéssel várják, hogy mit fog szólni Bratianu Gheorghe az Épócának ehhez a cikkéhez.-3k5E aaKaEBaracaac SELECT MOZGÓ mai kezdette! mutatja be: ANNY ONDRA közkedvelt művésznő legújabb hangos filmjét: Egy paradicsomi éjszaka Elsőrangú szalon vigjáték, elegáns rendezéssel, eddig nem látott pompával és íéay- nyel. — A többi szerepekben: Herman Thîemlg és Ralph Arthur Sichert. É filmben Anny Ondra románul Is beszél. — Monopol Emericus-film. fi. JJi. . ja A Lapesca-csaMd erkölcsdeémája Anya éa leánya a vádlottak padján — Lelőtték a oaaládfőt, aki sxerehni ajánlatokkal iSIdőxto leányát (Piaesti, március 29.) Szombaton kezdte meg a ploesti esküdtbiróság a rémdráma lőtárgya- lását. A mult év júliusában hasábokat Írtak a lapok arról a gyilkosságról, amelynek áldozata Badu Lupescu gazdag búzám földbirtokos volt, akit a vád szerint felesége, Măria Lupescu és leánya, Lili Lupescu lőttek le. A gyilkosságot Maria Lupescu beismeri, leánya azonban mindent tagad. Az asszony sze­rint azért történt a gyilkosság, mert Radu Lu­pescu szerelmével üldözte leányát s otthon a házukban több alkalommal s egyszer bukar ti tartózkodásuk alatt is merényletet akart elkö­vetni saját leánya ellen. Az ügyet elhelyezték a buzaui törvényszék­ről, mivel a városban a hangulat annyira a vádlott üők mellé állt, hogy tartani lehetett at­tól, hogy a tárgyaláson szimpátiatüntetés rob­ban ki. Maria Lupescu kihallgatása szombat este fél nyolc órától éjjel féltizenkettőig tart. Az asz- szony szerint állandóan attól kellett rettegnie, hogy férje megbcesteleniti leányát, sőt a kilenc éves Maisorának sem hagyott békét. A szomorú eset estéjén részegen jött haza s tudta, hogy ter­vez valamit. Elővette a revolvert, amelyet ál­landóan a leánya szobájában tartott, belépeti a szobába és rálőtt. A gyermekekkel ekkor a rendőrségre men­tünk. Néhány perc múlva egy kom iszár megje­lent az uramnál. Az uram rámkiáltott, hogy hallgassak és mondjam, hogy tolvajok Lottók le, de én mindent bevallottam. Éjjel 32 órákor folytatják a tárgyalást, Lili Lupescu kihallgatásával. Apja gyanús viselke­désének első megnyilatkozásait meséli eh rend­kívül izgatottan, annyira, hogy nehány mon­dat után zokogásba tört ki, Tagadja, hogy részt vett volna apja meggyilkolásában, vagy akár tudott volna valamit arról, hogy mit tervez anyja. — Miért vallotta akkor a vizsgálóbírónál, hogy több revolverlövést adott le az apjára — kérdi az elnök. — Sohasem mondottam ezt, — feledi a leány. Anélkül íratták alá velem a jegyzőkönyvet, hogy tudtam volna, mit tartalmaz. Vasárnap reggel IP órakor folytatták a tár­gyalást, amikor első tanúnak Constantin Lu- pesent, az áldozat fiát hallgatták ki, A fiú is ápja ellen vall. Egyizben kérdőre vonta az apját, aki ezt vá­laszolta: — Miért legyen a másoké és ne as enyémt Nem az én véremből való vér? Az esküdtszék egész sereg tanút hallgat ki ezután. Éjjel tiz órakor folytatják tovább a tár­gyalást, amely két óráig tart jelentéktelen ta­nuk kihallgatásával. Baghynó hltvesgyilkosaágl osoto falus3 válto lesfleuv^ S/ouíe *4 ghifun és Chevdmouv ÁLTÁL ILLATOdTVA A (Kolozsvár, március 29.) Nagy érdeklődés mellett, Izgalmas hangulatban tárgyalt hétfőn délelőtt a kolozs­vári törvényszék első szekciója egy hitves gyilkossági pert, amely sok vonatkozásában emlékeztet Baghyné gyilkosságára. Itt is életét mentette meg az asszony — férje élete árán, A kolozsmegyei Szentmihály községben történt 1930 szeptember 13-án. Hódis Mária. Hódls Simionnak az egész faluban közismert durva, részeges é3 verekedös természetű földmivesnek a felesége házuknak udvarán dolgozott. A tehenek részére tököt vágott. Egyszerre ráorditott férje, bogy miért vágja olyan vékonyra az állateledelt s behívta a házba. Az asszony a kis szeker- cével a kezében, félve, ijedten indult be a házba s ahogy átlépte a küszöböt, megrémülve vette észre, hogy Hódis Simion a sarokban álló hatalmas favágóbalta felé nyúl. Ismerte férje természetét s ezért, hogy megmentse ma­gát, a kis fejszével hátulról rávágott lehajió férje fe­jére. A férfi leesett, de nem ájult el. Pillanat alatt fel­ugrott s menekülő felesége után vetette magát. A ház tornácán megbotlott s teljes hosszában elvágódott. El­ájult s hat óra múlva agyvérzés következtében meghált. Az asszony jelentkezett a csendőrségen, letartóztat­ták s a kolozsvári ügyészség fogházába hozták be, ahol vizsgálati fogságba helyezték. Hétfőn tartották meg a fő tárgyalást. Tanúnak be idézték a vádlott nő három gyermekét, ezenkívül inog tizenkét falusi lakost. — Nem tudok visszaemlékezni. Hogy mit csináltam féltemben — mondotta az asszony. Annyira még vol­ta ía Ijedve, ttögy csak áz forgott az eszemben, hogyan menthetem meg maganl. Mindig ütött. Vert s tudtam, hegy elérkezett az Utolsó órám. Valóságos kinszénve- déS Volt mellétté ki élet. Mégihutatjá karját, nyakát és fejét, melyek még mindig léle varinak ütések nyomaival. Sebhelyek, élés karcolások. Albu Máriát »aUgstjik ki tanúnak, akinek szavai kiút az «KS*r*yefiM Moraja fut Végig a hallgatóságon. — Néhány évvel ezelőtt történt, — mondja a tanú — Hódis Máriát kerestem a lakásán Az ajtó be volt zárva, Benéztem az ablakon és megrémülve láttam, hogy tut asszony lábalnál fogva fel van akasztva n tnes- tergerendárá. Mér alig lélegzett, habzott a szája, sze­mei ki voltak fordulva. Egy szomszédot hivtam segít­ségül, aki betörte az ablakot, amelyen keresztül be­másztam és elvágtam a köteleket. Azután rögtön me­nekültem. mert tudtam, ha rámtalál a férje, nem biz­tos az életem. Megható vallomást tett Hódis Juon, a gyilkos asz- szony tízéves fia. — Mentsék fel az anyámat bíró urak, — zokogta el az apró gyerek. — O nevelt fel bennünket, 6 tanított imádkozni. Az apám sohse járt templomba, nem adott enni hekünk. Habár két tehenünk volt, soha egy csepp tejet nem ihattunk, mert eladta a tejet s pálinkát vett az árából. Tarţa Mitru, a község birója is hihetetlen esetet mesél el. Szerinte megtörtént egy alkalommal, saját Szemével látta, hogy Hódis Simion egy szakadékba akarta hajtani két bivaly által vont szekerét, amelyen felesége ült. — Csak a bivalyok vonakodása mentette meg az asszonyt — mondja. Bűné» delegált ügyész az enyhítő körülmények el­ismerésével, emberölés bűntettében kéri az asszony el­itélését. Dr. Giurgiu János védóbeszMében mindenekelőtt az esküdtszék hiányát panaszolta el, amely bizonyára fel­mentő ítéletet hozna, mig a szakbíróknak ragaszkod­ások kél! a törvény előírásaihoz. Felmentést kér, mert aZ asSzöhy beszámiülátatlán állapotban követté el tettét. A bíróság percek alatt dönt. Háthőnapl fogházra itéii Hódis Máriát emberölés bűntettéért s a büntetést a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek veszi. Az Ítéletben ügy a vád. mint a védelem megnyugo­dott <S így áz jogerős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom