Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-27 / 72. szám

XV. ÉVF. 72. SZÁM. &ELETIÜJSXG 3 wmmmestmMammmmmsammBmmammmmmmmmammmmmmm Meghalt Posoni Antal Budapesti jelentés közli, hogy márc. 24-én reggel, rövid betegeskedés után 70 éves korában meghalt Posoni Antal táblai tanácselnök, kúriai biró, a magyar jogászvilág egyik legkiválóbb, legbecsül tebb tagja. Posoni az impériumátvétel alkalmával mint a kolozsvári tábla rangidős tanácselnöke a kir. tábla vezetője volt s amikor Budapestre repatriált, a földbirtokrendezési bí­rósághoz osztották be, ugyancsak táblaáhtiinács- elnöki rangban. ■ Posoni Antal annak az erdélyi jóéiís^gene- rácionak volt jellegzetes képviselője, amely nágy tudásával, alaposságával megközelíthetet­len egyéni korrektségével olyan magas nívóra emelte Erdély jogszolgáltatását. Posoni Antal már mint diák feltűnt nem közönséges tehetsé­gével. Az unitárius kollégiumban végezte a kö­zépiskoláit, majd egyetemi tanulásának befeje­zése után Tordán kezdte meg bírói működését. .Rövidesen Kolozsvárra helyezték át %,gyorsan haladt bírói pályáján. Már fiatalon ÜOTofsvári táblabiró, majd tanácselnök s végül a tábla ve­zetője. Ő reá nehezedett az a szomoru'Jeladat, hogy a kir. táblát átadja az uj impériumnak. Pár évig még azután Kolozsváron maradt, csak nehezen szánta rá magát az elköltözésre. Budapesten épp úgy szerették,' megbecsül­ték ott is,'#juint Kolozsváron. De Posoni Antallal az előkelő beosztás, a méltányló megbecsülés sem feledtette Erdélyt, amelynek végig hü fia maradt és Kolozsvárt, amely — sokszor han­goztatta. — az igazi otthona. Még a nyáron is lejött Kolozsvárra, hogy felkeresse régi bará­tait, elbeszélgéssdn velük a régi Kolozsvárról, amely olyan nagyon megváltozott. „A kolozs­váriak az én igazi családom!“ — hangoztatta Posoni Antal, aki talán azért nem házasodott meg, mert akkor kevesebb hely jutott volna a szivéből kedves Kolozsvárjának. Temetése már­cius 2G-án folyt le Budapesten nagy részvét mellett. Akik a postáról Irá­nyították szélhámos rr sa Budapestről jelentik: A budapesti rendőr­ség uj és eredeti trükkel dolgozó szélhámosokat tartóztatott le. Medvisratki Péter pincér és Új­ság Hona szakácsnő, akik munkanélkül voltak már hosszabb ideje, ravasz módját eszelték ki annak, hogy hogyan lehet pénzhez jutni. A pos­tahivatalokban helyezkedtek el és megfigyelték, hogy ki milyen címre ad fel pénzt. Azután ex- presslevelet küldtek a postahivatalnak, amely­ben a feladó nevében közölték, hogy a pénzt egy másik címre juttassák cl. Ezen az uj megadott címen ők várták a levélhordót és a périzt hamis igazolványokkal át is vették. Több.ezep; pengőt sikerült ilyen módon összeharácsolniok, amig most rajtavesztettek. Tiszteiét el ér. ebitJU& olvasóinkat, hogy : folyóirataink továbbszállítás e:őtt. Formai dehyd“ {jóiban alaposan ftrSöUeníttst. nek. (E. Scherny berfni professzor módszere szerint.) A berendezés b irtaikor megtekinthető »CSALÁDI OLVASÓKÖR« STtt. Kfil.ORANDULU! (V. UMiÓ SJ.) 10. Pertinax szerint német és olasz zárétQz veszélyezteti a Tardieu-javaslat sikerét Beleütközik-e a német-román szerződés a Tardieu-gondolatba? Az európai együttműködés bizottsága a kisebbségi kérdés fontosságát hangoztatja (Párizs, március 25.) A Havas iroda értesü­lése szerint az angol kormány a francia kor- mápy tudomására hozta a dunai államok gaz­dasági együttműködésének megvalósítása körül követendő eljárásáról szóló álláspontját. Az angol kormány azt javasolja, hogy először a nagyhatalmak képviselői üljenek össze, mivel szerinte először a nagyhatalmak megegyezése szükséges ahhoz, hogy a dunai államok közvet­len tárgyalásai eredményesek lehessenek. Pertinax, az Echo de Parisban azt írja, hogy az angol kormány megfordítja a francia kormány által ajánlott eljárás sorrendjét. Abban az esetben, ha az angolok a nagyhatal­mi értekezleten támogatni óhajtják a francia gondolatot, úgy álláspontjuk csak idővesztesé­get jelent. Pertinax azonban attól tart, hogy az angol külügyminisztérium szokása szerint csak halogatja és az időre akarja bizni az ügyet, hogy közben a Mitteleuropa megterem­tésére irányuló német politikai gondolatot se sértse meg. Jellemzőnek tartja, hogy Olaszor­szág éppen a napokban rendkívül szoros vi­szonyt megállapító kereskedelmi szerződést kö­tött Ausztriával, Németország pedig most akarja életbeléptéin! a német-román kereske­delmi szerződést, arai nem nagyon illeszkedik bele a Tardieu-gondolatba. így két oldalon is nyitottak zárótüzet a francia javaslat ellen. Bizonyos azonban, hogy sem Németország, sem Olaszország nincs abban a helyzetben, hogy bármilyen támogatást is nyújthatnának a súlyos helyzettel szemben a dunai államoknak. A népszövetségi ligák és az európai együttműködés bizottsága összeültek. (Brüsszel, március 25.) A népszövetségi ligák nemzetközi uniója most kezdte meg ülé­sezéseit Brüsszelben. Egyelőre a jogi és a poli­tikai bizottság tartja üléseit. Napirenden az államok felelőssége, az idegen állampolgárokat ért károk tárgyalása szerepel. Elhatározták, hogy ezt a kérdést általánosságban tanulmá­nyozzák. A belga képviselők a leszerelésről ter­jesztettek elő javaslatot. Vita után elhatároz­ták, hogy a kérdés tárgyalását a jövő ülésre halasztják, hogy addig a probléma részletesen áttanulmányozható legyen. Az európai együttműködés bizottsága ugyancsak Brüsszelben Stronszki tanár, len­gyel delegátus elnöklete alatt ülésezett. Az úgynevezett balhgpi antant kérdésének tárgya­lásánál a bízottig javaslatot fogadott el, mely szerint az érdedéit',‘államok figyelmét a balkáni népek közti meáféptés megvalósítása érdekében felhivja a kisebbségi szerződések betartásának fontosságára. „Akrízisnek vége van, — a krízis befejeződött!“ Pittard genfi professzor bukaresti nyilatkozatában optimizmust hirdet — Románia elismerést kap a kül­földi kötelezettségek teljesítéséért (Bukarest, március 25.) Néhány nap óta Bu­karestben tartózkodik Edmond Pittard, aki a genfi egyetem jogi fakultásán a közgazdaság­tan tanára és aki egyébként gyakorlati ember, jelentős gazdasági vállalkozásoknak a vezetője. Pittard professzor azért jött az országba, hogy itt a román közgazdasági és pénzügyi élet ve­zetőivel érintkezést keressen. A jeles európai közgazdász érdekes mtorvjut adott az Argus cimü lapnak. A Tardieu-tervről meglehetősen kitérően nyilatkozott. Érdekesnek találja, de úgy gondolja, hogy nagyon nehezen lehet be­szélni még jelenleg azokról az eredményekről, amelyeket ezen az utón el fognak érni. — Mindenesetre — mondotta — a Tardieu- terv szimbóluma annak, hogy a gazdasági te­vékenység újból felelevenedett. A krízisnek vége van. Igen — hangoz­tatta — a krízis befejeződött. Egy példával világítom meg a dolgot. Úgy va­gyunk. mint egy olyan ember, akinek a lába húzódásokat szenvedett, d^ meggyógyult, orvosi szempontból már egészséges, de a lába még fáj. és nem merészel arra egészen reáállani. Még » fatalizmus, a defetizmus hangulata uralkodik és a gazdasági világ nem mer lendületbe jönni. De varrnak egyes szimptomák, amelyekből azt a meggyőződést merítem, hogy a krízis végére intettünk. A külföldi bankok olyan ügyeket ta­nulmányoznak. amelyek felől három hónapnál 'zelőít még beszélni sem lehetett, a tőkehiány is a betétvisszavonások miatt. Határozott mozgást látunk a gazdasági és pénzügyi világban. Kezdődik az opti­mizmus időszaka. A krizis elérte tetőfokát és már túl is haladt rajta. Egyébként a pesszimista jóslatok nem valósultak meg és nem következtek be olyan katasztrófák, amilyenektől bizony féltünk. A leszerelési konferenciáról a következőket mondta; — A konferencia többet fog elérni, mint aho­gyan azt a pesszimisták gondolják. Sok jóaka­rattal tanulmányozták a módszereket és elju­tottak ar’-a a meggyőződésre, hogy a régiek nem voltak jók. Mikor a vita újra megkezdődik, megoldásokat ...fp^n^k keresni és a kérdés a ki­bontakozás fele hálád Ezután RoiMiiia gazdasági helyzetéről nyi­latkozott. Beír. — Igaz, hogy! az összes keleteurópai álla­mok rossz pénzügyi helyzetben vannak. A kri­zis egyformán szigorú mindenkivel szemben. Romániát Géniben szimpátiával szemlélik, mert olyan ország, amely teljesiti kötelezettségeit. Ameddig ez továbbra is megtörténik, addig nem lehet bizalmatlansággal tekinteni reá. Romá­niának előjoga van a támogatásra, éppen köte­lezettségei teljesítése miatt. Ebből azt a követ­keztetést vonom le. hogy a pénzügyi helyzet nem is olyan rossz. Valószínű, hogy a kötelezett­ségek betartása nagy belső áldozatokkal jár, de az eredmény az. hogy n külföldi pénzügyi em­berek nem vonhatják kétségbe Románia kötele­zettség betartását, ami csak a szimpátiát emeli. A preferenciális rendszerről Pittardnak nincs jó véleménye. Üres szónak tartja, olyan formulának, amelyre néhány közgazdász tá­maszkodik és amelynek nincs megfelelő szi­lárdsága. — Spanyolországban betiltották a húsvéti felvonulásokat. Madridból jelentik: A spanyol belügyminisztérium a húsvéti ünnepek alkal­mából betiltott minden vallási felvonulást, amelyeket a mult években a spanyolok nagy fénnyel szoktak megrendezni és azokra sok ide­gen is tódult az országba. A betiltást azzal in­dokolják, hogy a kormány tart a szélsőséges elemek egyiiázellenos tüntetésétől. A C „01XA~; IFRMESBÍZHAT033 ttUM * Ül# ÓVSZE2KH

Next

/
Oldalképek
Tartalom