Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-25 / 70. szám
XV, fi VF. 70. SZÁM. KuetiUjs&g 7 Uf adózási rendszert követei a székely közbirtokosság, amely évek óta súlyos adókálváriát jár Az igazságtalan adóztatás felbontotta a közbirtokosságok vagyoni viszonyait és súlyos válságba sodorta a székely gazdákat (Bukarest, márc. 23. Saját tud.) A Magyar Párt képviselőinek és szenátorainak dr. gróf Bethlen György elnökletével Bukarestben legutóbb megtartott értekezletén rész; letes vizsgálat és tanácskozás alá vették a szé kely közbirtokosságok évek óta megismétlődi súlyos adosérelmoit, amelyek létalapjukban támadták meg a közbirtokosságok tagjait. I)r. Pá! Gábor képvisejő ismertette a parlamenti csoport értekezletén a kérdést és pontos statisztikai adatokkal mutatta ki, hogy a székely közbirtokosságok olyan súlyos adók alatt nyögnek, amelyek megsemmisítéssel fenyegetik anyagi bázisukat. Az értekezlet elhatározta hogy részletes emlékiratban tárja fel Argetoia nu pénzügyminiszter előtt a székely közbirtokosság sorozatos adósérelmeit és külön törvény nj-el kéri n reális helyzetnek és értéknek megfelelő uj adózási rendszer bevezetését. A pénzügyminiszterhez intézett emlékirat szövege a következő: A Monitorul Oficial 1923. évi február 23-iki, 253. számában kihirdetett adótörvény 6. é3 95. cikkei érteimében az erdők nem esnek évenként földadó alá, hanem csak apaikor vágás alá kerülnek. A közbirtokosságok, mint erdőbirtokosok a vágás alá kerülő erdők után a brutto érték, illetve ä brutto eladási ár után a következő adókat és egyéb közterheket fizeti: 1. Földadó 12% 2. Fótadc 9% 3. Útadó 4% 4. Megyei pótadó 5% 5. Községi pótadó 3% 6. Mezőgazdasági kamarai illeték 1% 7. Adásvételi illeték 8% összesen: 42% amelyhez még a vonatkozó törvények teljes félreértésével kirótt es évenként fizetendő illeték-egyenérték járul. A pénzügyi hatóságok nemcsak azokat az erdőket adóztatják meg, amelyeket a közbirtokosságok eladás utján értékesítenek, b .nem teljesen szabálytalanul a közbirtokosság által a tulajdonos háziszükségletére •zolgáló erdövágás faanyagát is és pedig mind a két löt a jövedelem elérésére szolgáló kiadások levonása nélkül. Ez a legnagyobb igazságtalanság, mert minden más földbirtoknál, valamint a kereskedelmi és iparvállalatoknál is a tiszta jövedelem az adózás alapja. A közbirtokosságok olyan adózást szenvednek, amely nemcsak a teljes Jövedelmet emésztik fel, hanem az adók fedezésére tagjaiktól járulékot kénytelenek szedni. Az adóztatás jelenlegi rendszere, amely a közbirtokosságokat sújtja teljesen felforgatta azok vagyoni viszonyait és súlyos válságba sodorta őket. Ennek az állításnak az igazolására megemlítik a csikmegyei közbirtokosságok közül a cslktoplicai 119.414 lei deficittel zárta 1931. évi költségvetését, amelyet a tagokra kivetett külön kvótából fedezett. Ditró közbirtokosságának 1931. évi költségvetésében a bevételi előirányzat 2,756.220 lel veit, mig az államnak fizetendő adók és egyéb terhek 1,198.988 leire rúgtak. Csikszentgyörgy közbirtokossága 746.719 lej deficittel zárta 1931. évi mérlegét é3 az államnak adóban és közterhek címén 473.607 leit fizetett. C3ikcsicsó közbirtokossága az 1931. évre előirányzott 103.015 lei kiadásból 398.448 lelt volt kénytelen a közbirtokosság: tagokra kivetni, holott ugyanebben az évben 130.000 leit fizetett az államnak. Văcăreşti közbirtokossága terhére 3038 lei jövedelem mellett 18.000 lei állami adót vetettek ki. A felsorolt adatok beszédesen bizonyítják, hogy az igazságtalan adóztatás milyen súlyos válságba sodorta a közbirtokosságokat, amelyek évek hosszú során át eredménytelenül kértek orvoslást az illetékes hatóságoktól. pénzügyi hatóságok kli- a közbirtokosság tag- ! )tt erdőkből termé- ’ntve attól, hogy nytelen, logl- ne kivetni • elyet a Súlyosbítja a heh w begy lön jövedelmi pc al r. ; k ; jait, ha az ü- v .- . . szetben nekik ju: tt fát ez a külön megadó:.» '- - e kátlan is, mert ugyant, . n a arra a földmivesre is, ak; t saját földjén termelt és am. már megfizette. Nem vehető tehát . lo . -'4 az erdőnek egyszerű levágása és tulajdonos részéről történt eladása. A , Itat tehát teljesen törvénytelenül kétszt . -látják meg az erdők után és a felebbezésekkel járó kiadásokkal, bélyegül« kel felesleges költséggel sújtják a kisbirtok. sokat. Az igazságtalan és reális értéket túlzottan megállapító adózási rendszer a hegyvidéken lakó kisbirtokosokat, akik a gazdasági válságot a legsúlyosabban érzik. elviselhetetlenül sújtja és ezért a közbirtokosságok arra kérték emlékiratukban Argetoianu pénzügyminisztert, hogy az erdőket terhelő egész adózási rendszert külön törvénnyel reformálja és addig, amíg ezt a törvényt megszavazzák rendeleti utón a legsürgősebben intézkedjék a székely közbirtokosságokkal az adózás terén elkövetett súlyos sérelmek érdemi orvoslása iránt. Attila föld alá rejtett kincseit egy felsőausztriai kastély parkja alatt keresik Egy elsülyedt aranyváros ásatását kezdték meg a varázsvessző nyomán Szent Vincés Irgalmas Nővérek: (Szeretet Leányai) SzeutJózsef Magánkórháza Oradea Nagyvárad, Sir. Gén. Halban (Szülés u.) S3. Telel.; 6-68. Szülészeti-, és nőgyógyászati-, sebészeti-, bel-és ideggyógyászati osztály. Röntgen. Rádium. Fogászat. Villany- és vizgyógyintézeti osztály. (Kezelés bejáró betegek számára is). Mindenfajta vilianyKezelesek, villany- és gyógyfürdők, gőzfürdők, iszap-pakolások. Fogyó-, hízó-, diétás es üdülőkuraK. Kórházi ápolási dijak: l. A) osztály (külön szoba) ..................... napi 213 lal I. B) osztály Í2 ágyas szoba)............................................b»1 133 lel fejenként l). osztály (3 ágyas szoba) . . ............................................napi 12 i lel fejenként III- osztály (4—8 ágyas kórterem).....................................napi S3 lei fejenként Az l. és 11, osztályon szabad orvos választás. rrr sőbb a személyét körülvevő homály oszladozni kezdett, anélkül, hogy az teljesen megtisztult vo'na. A várkastélyban egy titokzatos laboratóriumot íendezett be, ahol egy „korszakalkotó" találmányon kísérletezett. Végül kipattant a nagy szenzáció: az attnangi postás felfedezte a nap energiájának gyakorlati értékesítési módját. ö nniga és tanitvájiy^üv— ilyenek szép szám inai vannak — nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy Schapeller találmányának gyakorlati értékesítése után egész uj alapra kell helyezni összes eddigi fizikai, technikai és kémiai ismereteinket. A tala .many gyakorlati értékesítése esetén szín- te megváltozik a föld eddigi rendje, hogy egy pé'dát em'itsünk, a mi ^éghajlatunk alatt ezentúl kétszer lesz termésünk — Schapeller mester jóvoltából képes autókat és vonatokat megállítani, de képes az ember akaratát is befolyásolni. A bécsi egyetem professzorai példátlan badarságnak minősítették Schapeller „találmányát“, amelyet egyébként eddig még senki sem látott. Ez azonban nem akadályozott meg egyes vagyonos embereket, hogy óriási összegeket ne bocsássanak a mester rendelkezésére. De mert a pénz urai éppen a feltalálókkal nem szoktak bőkezűek lenni, legkevésbé akkor, ha fantasztikus, világraszóló találmányról van szó, igy a nép már évekkel ezelőtt a maga módja szerint fejtette meg az izgató rejtélyt: Schapeller aurol- müasteri kincseket fedezett fel. Ugylátszik. erről tudomást szerzett a varázsvesszős postaigazgató is s most már a kastély urával együtt lát hozzá a föld mélyében rejlő kincsek feltárásához. Bindenberger varázsvesszős nostaigazgatö egyébként Paracelsusra hivatkozik, aki őt kutatásaira ösztönözte. Paracelsus ugyanis megjó- Aolin. hogy a huszadik század első felében egy polgári származású ember fel fogja kutatni az összes rejtett kincseket. Bindenberger koniolvan hisz is a kutatás eredményességében, varázs- vesszője segítségével pontosan megjelölte a kincsek helyét. Bindpuberger szerint a kastély park ja alatt tizennyolc méter mélységben egv elsüllyedi város fekszik. A házak tetői vert aranyból készb'tek; az elsülyedt világ lakói arany asztalok me'!pft étkeztek. A város kultúrája hasonlít a fáraók kultúrájához. De Attila király kincsei 111 feküsznek, sőt magát a világ ostorát is itt temelték a derék hun vitézek, még pedig “gv mély vizii tó fenekén, A király sírja felbecsülhetetlen kincsek tárháza — mondja a varázsvesszős kutató, aki szentül hiszi, hogy rovitţ időn heh)! feltárja a rejtett kincseket. >:ce mo£6&);-saeo£jOv$p«o^ (Becs, március 23.) Egészen komolynak látszó hirek szólnak arról, hogy a nagy hun király mesés kincsére bukkant rá egy felsőausztriai varázsvesszős kutató, Bindenbergei* posta- igazgató. Nem kevesebbről van szó, minthogy Atti.a kincseit véli megtalálni, még pedig egy grófi kastély parkja alatt. A bejelentés mindenesetre fantasztikusnak tűnik. Már az elrejtett kincsek helye is gyanús. A derék postaigazgató, aki szabad idejében varázsvesszőjével kutat elrejtett kincsek után, éppen az aurolmünsteri kastély patkjában végez most ásatásokat, ott akarja feltalálni a hun király kincseit, sőt sírját is. Az aurolmünsteri kastélynak azonban Schapeller ur a tulajdonosa. Aki.. . Lein.pclier úrról bővebben kell szólni. Az élete valóságos Jókai-regény: az élet a nagy regényíró egy szürke kis embert kiemelt a tömegek vigasztalan sorából s megtette őt egy pazar fényűzéssel berendezett középkori várkastély urává... Azelőtt egy kis vidéki város postahivatalában árnsitgntta a levélbélvcgct és lajstromozta az ajánlott leveleket, máról-holnapra azután h^: ‘almas ur lett, aki az Arco-Valley grófok ősi kastélyában rezidál. Schapeller Károly esetét az teszi billenősen fantasztikussá, hogy ő nem egy ! íjációs nagyság, tehát nem a konjunktúra idején szerezte hatalmas vagyonát. Az inflációnak már vége volt és Schapeller még mindig a szegény ördögök népes kasztjához tartozott. A vagyonához nem is zseniális pénzműveletek révén jutott, nem. nem a börze segítségével és ez a tény még titokzatosabbá teszi egyéniségét. KeMegáim a tavaszi puhák olcsó festése és tisztítása az „Unió“-nái
