Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-25 / 70. szám

8 KlLtTiUjSAO KÖXGJIZ.'DJISAG nmmss, Argetoianu pénzügyminiszter az uţ bank* törvénnyel teszi lehetővé a konverzióban érdeke!! hitelintézetek sima likvidálását ;75!1 Sikerrel biztat a Magyar Párt akciója (Bukarest, március 23.) A mezőgazdasági tartozások konverziójáról szóló törvényjavas­lat parlamenti tárgyalása során a Magyar Párt módosító javaslatot kívánt előterjeszteni a tör­vény 42. szakaszához. A javaslat szövege a kö vetkező: „Azok a hitelintézetek, amelyeknek tárca­állományában minimálisan 25 százalék olyan váltóanyag van, amely konverzió, leszállítás, vagy egyzség alá esik. jogosultak a 42. sza­kaszban előirt határidő alatt az illetékes tör­vényszéknél bejelenteni, hogy a hitelintézet lik­vidál. Ezt a likvidálást azok a hitelezők is kérhe­tik, akik minimálisan 20 százalékát képviselik az érdekelt intézetnél fennálló mezőgazdasági tartozásoknak. A likvidálás a kereskedelmi törvény rendel­kezésének megfelelőén és a hitelezők bizottságá­nak ellenőrzése mellett a kényszeregyezségről szóló törvény rendelkezésének megfelelően tör­ténnék. A likvidálási kérés, valamint az összes többi kérések és okmányok a likvidálás befejezéséig mindennemű illeték és bélyeg alól mentesek. A likvidálási kérésnek és a likvidálás ki­mondásának ugyanazon felfüggesztő hatálya lenne az összes perekre és végrehajtásokra nézve az intézettel szemben, mint a kényszer- egyezségi kérésnek és a konkordátum homolo­ga lásának. Ezeket a rendelkezéseket azokra a hitelin­tézetekre alkalmazzák, amelyek 1931. évi ja­nuár elseje óta kerültek kényszeregyezségi helyzetbe.” A Magyar Pártnak ezt a módosító indítvá­nyát az összes politikai pártok erdélyi képvi­selni támogatták, mert ez a módosítás azt cé lozta, hogy lehetőséget nyújtsanak az érdekelt hitelintézetek csendes likvidálására. Argetoianu pénzügyminiszter is elvben egyetértett a Ma­gyar Párt javaslatával, amelyet, azonban a Magyar Pált képviselői a konverziós vitu túl­fűtött és izgatott hangulatára való tekintette] még sem terjesztetek elő a képviselőház ülésén, mert; kötelező igeretet kaptak Argetoianu pénz- ügyminisrtm’töl, hogy ezt a hitelélet további megnehezítése és megzavarásának elkerülését célzó javaslatot a közelebbről tárgyalás alá ke­rülő banktörvénybe fogja beilleszteni. Remélhető, hogy az üj banktörvény megal­kotásánál Argetoianu pénzügyminiszter tény­legesen realizálni fogja a Magyar Pártnak a hitelintézetek sima felszámolását biztosító in­dítványát. Tízezer méterniázsá dohányt égetnek el Törökországban. Konstantinápolyból jelentik: A török dohányteréi^iök kongresszusa elhatá­rozta, hogy 10 ezoí'jmetármázsu közép- és rosz- minőségü dohányt 'elegeinek. Ez a felesleges mennyiség eddig akadályozta a jobb dohány- la jták áremelkedését. Kényszeregyezséget kért a Blatt és Wolf kolozsvári deszkakereskedés. A Blatt és Wolf deszkaraktár tulajdotrosai kényszeregyezségi kérést nyújtottak Hé;á^ör*Vény székhez. A válla­lat aktiv és egy evén, mcfftíl fizetendő 100 száza­lékot ajánl fel. A Hazai Bank Rt. közgyűlése. A Hazai Bank Részvénytársaság megtartott XXXVII, üzletévi rendes közgyűlése az 1931. iizletévre vonatkozó mérleget, valamint az igazgatósig összes javaslatait elfogadta és elhatározta, hogy a kimutatott 870.170.01 P összegű tiszta nyereségből osztalékra részvényenként 2.40 P (6%), vagyis 600.000 P, a tartalékalap javadal­mazására 125.000 P, az ingatlanok értékesükké nési tartalékának növelésére pedig 25.000 P for- dittassék, mig 73.670.21 P az 1932. üzletév szám­lájára vitessék át. Az osztalék a XXXVII, az. osztalékszelvény beszolgáltatása ellenében a társaság pénztáránál március 23-átói kezdődő leg kerül kifizetésre. A közgyűlés ezek után az igazgatóság cs felügyelőbizottság eddigi tag­jait újra megválasztotta. Uj tagként Milos György m. kir. kormányfőtannesos, a Pesti Ha­zai Első Takarékpénztár* Egyesület vezér igaz­gatóhelyettese választatott be az igazgató­ságba. FAISKOLÁK E5 20LiM?%ElFKm MCIW AMBR0SI.FISCHER&C0. NV I L// . AIUD, jUD.ALBA xSJ»' árjegyzés duialam. VALUTAPIAC 1932 MARCIUS 23. J züIrich l| 1 n . ~—~y~j ’-----i1 Berlin : Iíu*‘l nyitás j zárlat |! ] rest Bpest f Zürich Berlin Bukarest Budapest 12320 309- II 8128 12320' — 309 ! 2520 — j 5700 3254 1995 22'/2 "lllio 13; 90’ 345, 10O íej árfolyama: Zürichben 280 Londonban SO?1/» Budapesten 345 t A harnu.üik Keleti Mintavásárt 1932 szep­tember (>—23. között rendezik meg Bariban. A mintavásár célja Olaszország és a többi álla­mok közötti kereskedelmi kapcsolatok kimélyi- tése. A kiállításra vonatkozó felvilágosítások­kal nz olasz konzulátus készséggel szolgál. Az Udvarhelymegyci Gazdasági Egylet folyó hó 29-én tartja meg ezévi rendes közgyű­lését Székelyud varhelyen. A francia aranykészlet ismét emelkedik, A francia jegybank aranykészlete február 26- íól március 4-ig 678 millió frankkal 75.5 mil­liard frankra emelkedett. A francia bankjegy- fedezet 67.1,8%-ról 6S.84%-ra nőtt. &«<>■»» * A bélyegtörvény módosításáról szóló (ör­vény precíz magyar fordítása és román szö­vege kapható Dr. Mandel Fordító Irodában. Cluj, Sír. Memorandului 24. Ára 50 lej. vidékre * A szcsznionopólüirii nj törvényjavaslata magyar fordításban kapható dr. Mandel Por ditó Irodában Cluj, Str. Memorandului 24. Ara 100 lej. vidékre 110 lej. A külföldi (.Magyarország, Ausztria) fize­tések szabályozásáról (kompenzáció) szóló tör­vény és végrehajtási utasítás precíz magyar fordítása kapható dr. Mandel Fordító Irodá­ban, Cluj. Str. Memorandului 24. Ára 50, vi­dékre 60 lej. Az u.j c/(é<6r' énvek és vésrebáitásí !*«■•> sí tások (Patenta fixa) kaphatók dr. Mnndel Fordító Irodában. Cluj. Str. Memorandului 24 s Az elvégzett munka megfizetésének biz- tosltásárúl szóló törvény* és végrehajtási utasí­tása^ magyar fordításban kapható dr. Mandel, Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24 Ara 60 lej, portóval 70 lej. lakarékoskodjék! Biztosit- son az erdélyi magyar egyhá­zak biztosítóintézeténél a MI­NERVA BIZTOSIT Ó~nál! Kér­jen ajánlatot Olcsó dijszabás. Kedvező fizetési feltételek! A MINERVA BIZTOSÍTÓ RT ci­me: Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (volt Ferenci Jözset ut) 37. szám. Telefon 12-57. XV. ÉVF. 70, SZÁM. ERDÉLYI gazda Bovatvezetft: TÖRÖK BAJXNT, a* EGK titkár*. Felemelték Erdélyben a mező­gazdasági cselédek és munká­sok biztosítási dijait Isméi éiclbeücptették a napszámo­sok kílleíozai biztosítását TI. A irirzö^ardasäg! munkások biztosítása mar at) ovo keresztülvihetetlennek látszott. Az EGE igazgatóvá- lasztmánya annak idején terjedelmes memorandumot terjesztett illetékes helyekre, kimutatva, hogy a renge­teg be- és kijelentés feldolgozása — egyebektől elte­kintve — már magában olyan adminisztrációs terhet róna a pénztárakra, hogy a vele járó kiadás veazélye);- tetné az egész intézmény altruisztikus célját. Ez a tág- körű biztosítás nem is érte volna el célját, mert a me­zőgazdasági munkás az év nagyobb részében nem vol­na biztosítva, viszont olyan munkások élveznék a szo­ciális biztosítás áldásait, akik szezonmunkát végezve — aratás, cséplés, kaszálás — csak rövid ideig foglalkoz­nak mezőgazdasági munkával. A dekrétum rendelkezéseinek a mezőgazdasági munkásokra vonatkozó részét csakugyan nem lehetett az életbe átvinni. Belátva, hogy az egyémSMénti beje­lentés és biztosítás teljes mértékben lehetetlen, az egyes pénztárak különböző alapokon általány kiveté­sekkel próbálkoztak. Később- alább hagytak? a napszá­mosok biztosításának erőltetésével, — egyes pénztárak meg som kísérelték —, végre 1923-ban a rendelet vo­natkozó részének végrehajtását felfüggesztették. A me­zőgazdasági mivelésnól alkalmazott napszámosok bizto­sítási kötelezettsége tehát megszűnt Az amugyis hiányos rendelkezésnek a napszámo­sok rá vonatkozó részét végrehajtani má 'ftiég kevésbé lehet, mint 1959—1933. között. A mai leromlott viszo­nyok között, amikor a termelés eddig is többe került, mint amennyiért a terményeket értékesíteni lehet: egy ilyen horribilis árdrágítás teljesen lehetetlen. De teljes mértékben indokolatlan és méltánytalan is, mert Er­délyben semmivel sem rózsásabbak a mezőgazdasági termelési és értékesitési viszonyok, mint az ország többi részében, sőt talán siralmasabbak. A lényeges különbséget pedig áthárítani nincsen kire, azt a fo­gyasztó nem bírja meg. Erdélyre ez a megkülönböztetés nagy joghátrányt is jelent, mert eltekintve attól, hogy a cselédblztositás dija szinte háromszorosa az eddiginek, a nyújtandó el­lenszolgáltatás mégis ugyanaz, mint az ország többi részében, vagyis az erdélyi mezőgazda csak háromszor annyi díjért tudja ugyanazt a segélyt és egyéb előnyö­ket biztosítani cselédjének, mint az ország többi részén lakó, a munkăsbiztoâitâs hatalmas terhe pedig egye­dül csalt Erdélyt sújtja. Hogy a különbség milyen számottevő, közlöm az egye3 osztályokban fizetendő alapdijakat: 1. osztályban S0 napra 13 lej. (Csak az alapdij.) II. osztályban 30 napra 36.40 lej. III. osztályban 30 napra 62.40 lej. Tehát mig a rendelet életbeléptetése előtt az oez- sz»3 mezőgazdasági cselédek biztosítási alapdíja 13 lej volt, ma az a 16 éven felüliekre 87 lej, vagyis majdnem 300%-kal több a cselédek 90—95%-ára, mert IS évesnél fiatalabb gazdasági cseléd alig van alkalmazásban. Az egészen .uj s kizárólag csak Erdélyre kötelező napszámos biztosítás (a végrehajtás módját meg nem ismerve, pontosan kiszámítani nem lehet) 30 napos ha­vonkénti legminimáíisabban 79 lejt számítva, napon­ként, illetve megkezdett naponként legalább 2.60, kike- rekilve 3 lejt, amihez a folytonos be- és kijelentés! ajánlott levelezési portó és a minden biztosított után felszámítani szokott, 1 lej járulhat. Ezt a megterhelést Erdély amugyis csődbe jutott mezőgazdasági termelése meg nem bírja s igazán ér­dekes volna tudni, miért C3alt és éppen csak egyedül Erdélyt sújtja ez a kitüntetés számba is vehető meg­tiszteltetés. —Eő.— * Az Első Élesd! és Torda! Mészégető Rt, 1932 március 31-én rendkívüli közgyűlést tart., amelyre az igen tisztelt részvényeseket .„ezen­nel tisztelettel meghívja az Igazgatóság. Tárgy: sorozat: 1. Az'iazgatóság előzetes előterjesztése az '1931. évi mérleg felállítására nézve. 2. Hatá­rozat hozatal az igazgatóság előterjesztésére vo­natkozólag. Az EGE közgyűlése. Az Erdélyi Gazdasági Egylet április hó 3-án délelőtt II órakor tartja meg ezévi rendes közgyűlését Kolozsváron az egylet Attila-utca lü. szám alatti székházának üléstermében, amelyre az egylet ezut'riií is meghívja a tagjait, A közgyűlést megelőzően egy félórával, az igazgató-választmány fog ülést tartani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom