Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-24 / 69. szám
KV, a VF. 69. SZÁM. KISKÁTÉ KElETlUfSXG ________________________________3 Törvényjavaslat az árdrágító, vásári és vándor.kereskedők ellen Snljos büntetés az Indokolatlan árnhalmozókra és áremelő szövetkezésekre — 'Végeladást csak kivételes esetekben engedélyezhetnek adófizetők éa atíónemfizatOk számára Wem u] dolog, sőt untig Ismert u a nemesveretü, szinte apai utasítás, amely az adóügyekben eljáró közegeket arra lati, hogy úgy bánjanak az adófizetőkkel, mint a bétpettyes himes tojással. E helyen foglalkoztunk az adószedőszervek lehel- leiflnom, sezráfminőségü gyengédségének ismertetésével, miután azonban az éremnek is két oldala van az idevonatkozó számítások szerint, lehetetlen elmellőz- nünk az adózók magatartásának taglalását. Könnyű a szerveket utasítani bájkellemre, az adózókat — fel kell világosítani. Ezt célozzák és hivatvák az alábbi sorok, még pedig értelmes pontokba foglalva. Síiként viselkedjünk adófizetéskor? Adófizetéskor roggyanjunk pihenjállásba, báliunkká! pörgessük kalpagunkat, Jobbunkkal merengve mé- lyedjünk el a lajbizsebben. A lajblzsebben vágynak a bankók, kebelünkbe az adózhatásl forró óhaj. Most vonjuk elő a bankókat és mint az eszpáda, kecses lábpiruettel elegyesen mulinókat szabjunk bankós Jobbunkkal a levegőben, majd megoélozván a pénztárablakot, a pultra döfjük a dohányt. Magatartás adóhátralék esetében. A végrehajtó látogatását nyolo napon belül rekon- neazaass-vizittel visszaadjuk. Cilindert a pultra helyezzük és kezdetben az Időjárásról csevegünk. Az időjárásból átcsaphatunk arra, hogy áll a vetés, shajaj, hahajj... és odanyilatkozunk, miszerint vajha legközelebb szerencsések lehetnénk hálánkat és tartozásunkat leróni. Foglalás alkalmával. Az Ízlésesebb bútordarabokra felhívjuk a közeg figyelmét, egy csipndél vagy bidermeier holmi előtt hunyorogva hátrálunk és szives érdeklődésébe ajánljuk. Adhatunk hideg büffét, sört, tokajit éa pezsgőt. A tánc rövid legyen és exkluzív. Árveréskor. Mindenekelőtt odanyllatkoeunk, hogy jelen pillanat a maga közvetlenségében maradandó emlékű, sőt szinte felejthetetlen számunkra. A kalapács koppanásakor vagy dobpergéskor diszkréten tisztelgünk és amennyiben antik Íróasztalunk eladatott, a hiénát, kart karba öltve kioktatjuk, hogy miként találhatja meg és plk- keszthetl föl azon titkos fiókot, amelybe dédmamánk Napoleon tanácsára kétszáz aranyat elrejtett. (n.) Mély meggyőződéssel és afeletti örömében mondotta ezeket Csoborkó Andris, hogy ő hat elemi után eke- szarvához fogta a fiát és nem lófráltatta vele végig az egyetemeket. Szánt, vet, kapál, örvend és szomorkodik esőnek és szárazságnak, ahogy jő gazdának dukál. Koronka szótlan maradt, de örömöt érzett ö is. Ha vannak is bogarai Péter fiának — teszem a fúrás-faragás, aminek semmi látszata sincs, mit se hoz a házhoz, csak eredménytelen órákat szakit ki a méregdrága időből. — Immel-ámmai, sok nógatásra mégis kiveszi mindenből részét a ház körül. Hire is van, országra- szóló, szívesen barátkoznak vele a legnagyobb urak is, főleg amióta faragott munkáival aranyérmet nyert Kolozsváron. Bókiané pulykaméreggel tromfolt a Gergő védelmére kelő Csoborkóra: — Uton-utfélen, ha talált, azt se mondta: befellegzett, félkalap!... Ki vagyok, mi vagyok, úrhatnám volt mindig!... Bizonyosan attól a huj ki báró, coki gróf nagyapjától örökölte hickivicklségit!... — Attól csak hektikát örökölt — igyekezett Csoborkó beleragasztani a szót a perlekedő asszonyszájba, mert nem vélte helyénvaló cselekedetnek élemedett létükre gátatvetnl a haldokló nyugalmának, — De az hosszúra elhúzta — csillapodott Bóklsné haragja. — Egyik isten-világ elhúzza, a másik fiatalon se lábal ki belőle... 0 nem fog özvegyeket ölelgetni... Bókisné jónaklátta elsiklani a kényelmetlenné váló témától, mert özvegy volt 6 is, három férjet is elhasznált és még becsületére sötétedhetik a gyanú árnyéka. Kifogyhatatlan bőbeszédűséggel hajtogatta, hogy magának a jóságos Istennek sem adja öt lejen alól a tojás párját. Sok baj akadt vele télen átal, mészvizben, hamuban őrizni a záposságtól, most pedig málélisztbe dugdosni, hogy össze ne koccanjon az utón. 2. Vasárnap délután harangszó zuhogott a városra. Tempiomozás után peckesen lépett ki Koronka Péter Máriával, imáron Koronka Péternével a templom ajtóján. Szájtátó városi nép sorfalai között szálltak fel a szekerekre. A kendőkkel cifrázott lovak türelmetlenül viháncoltak, orrllkaikból méteres pára-dárdákat döftek a levegőbe. Krajcárnyi vattákban pihézett a hó. Kurjongatások, rikoltott rigmusok és féligdudolt dalok repdestek a levegőben. Korlátlanul és feszélyezet(Bukarest, március 22.) Tegnapi számunkban ismertettük a tiszteségtelen konkurenciáról a parlament elé terjesztett Mirto-féle törvényjavaslatot, amit a mostani kormány magáévá tett. A javaslat következő fejezete a meg nem engedett kereskedelemről szól. Ami tilos a kereskedőnek. A 24. szakasz szerint mindazokat, akik a szabad konkurrencia megakadályozása végett és azért, hogy az árak emelkedését előidézzék, elsőrendű sztikségességü élelmiszereket, vagy tüzelőanyagot halmoztak össze a helyi piacról, a vállalatok szokásos forgalmi kapacitásán felüli törvényes kereskedelmi kötelezettségek nélkül, 10.000 lejtől 50.000 lejig terjedő birsággal sújtják. A birság ilyen esetben elrendeli a kér* déses élelmiszerek, vagy tüzelőanyag el* adását és a bevett összegből fedezi a bírságot, mig a maradékot visszaadja a kereskedőnek. A 25. szakasz szerint ha több kereskedő az árak emelkedésének előidézésére megegyezik, vagy társul arra, hogy az illető árukat egy ideig ne adják el, vagy csak bizonyos áron, valamint ha Ígéretekkel, fenyegetésekkel, adományokkal, vagy más módon, más árutulajdonosokat ilyen cselekményre igyekeznek rábirni, 20.900 lejtől 100.080 lejig terjedő birsággal büntetendő. A 26. szakasz kimondja: ha valaki valamilyen árut egy más áru helyett ad el, azzal a céllal, hogy a vevőt becsapja, háromhónapi elzárással és 5000 lejtől 50.000 lejig terjedő bírsággal büntetendő. A 27. szakasz 5000 lejtől 50.000 lejig terjedő büntetéssel sújtja azokat, akik hamis számlákkal dolgoznak. A 28. szakasz szerint 2000 lejtől 10.000 lejig terjedő birsággal és az üzlet azonnali bezárásával büntetendők azok, akik a cégbejegyzés formalitásai nélkül gyakorolnak valamely kereskedelmet. Visszaesés esetén a birság 10.000 lejtől 50.000 lejig terjedő. A 29. szakasz megállapítja, hogy a maximális árakat a községi tanácsok, vagy az interi- márbizottságok csak az illető kereskedelmi éa iparkamara beleegyezésével, nézeteltérés esetén az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium jóváhagyásával léptethetik életbe és azok csak a tüzelőanyagra és elsőrendű szükségességü élelmiszerekre vonatkozhatnak. Azokat, akik a maximális árakat túllépik, 2000 lejtől 10.000 lejig terjedő pénzbírsággal büntetik. A meg nem engedett kereskedelem ügyeiben a Járásbíróság dönt és az ellen tiz napon belül a törvényszékhez lehet fellebbezni, viszont a törvényszék Ítélete ellen tiznapon belül nyújtható be fellebbezés a táblához. Á végeladások tilalma. A javaslat harmadik fejezete végeladásokkal foglalkozik. A végeladás csak az illetékes kereskedelmi és iparkamara autorizációjával történhetik és maga után vonja az illető üzletnek az abban a helységben való beszüntetését. Halálozás, vagy az üzlet feloszlatása esetén az antorlzá- ciót hivatalból megadják, egyéb esetben a kereskedőnek bizonyitania kell, hogy bejegyzett cége az illető helységben már három éve áll fenn. A kereskedelmi és iparkamara esetleges elutasító határozata ellen a kereskedő tiz napon belül fellebbezhet a törvényszékhez, amely a fellebbezést 15 nap alatt le kell tárgyalja. A végeladás során nem adhatók el olyan áruk, amelyek a végeladás lefolytatása alatt érkeznek és uj árumegrendelések sem eszközölhetők. A törvény intézkedései ellen vétőket 20.000 lejtől 50.000 lejig terjedő birsággal bünteti a törvény. Vásári és vándorkereskedők. A negyedik fejezet a vándorkereskedelemmel foglalkozik és azt megtiltja, kivéve a rendelkezések alól a mezőgazdasági, erdészeti, kertészeti, háziipari és azokat az abszolút szükségességü cikkeket, amelyeket a kereskedelem és az iparügyi minisztérium fog meghatározni. A 49. szakasz szerint időszaki vásárokon, amelyeket az ipar- és kereskedelmügyi minisztérium engedélyez, bármely áru is eladható, de csak állandó, legalább két év óta bejegyzett kereskedőktől. A hetivásárokhoz ilyen miniszteri engedély nem szükséges. A törvény rendelkezései nem vonatkoznak újság- és nyomtatványárusokra. A rendelkezések ellen vétőket 1000 lejtől 5000 lejig terjedő birsággal büntetik. Az 51. szakasz szerint a kereskedők utazóikat azok szerződtetésétől számított öt napon belül tartoznak bejelenteni i a kereskedelmi kamaráknál, ahonnan speciális autorizáeiót kapnak. A külföldi (Magyarország, Ausztria) fizetések szabályozásáról (kompenzáció) szóló törvény és végrehajtási utasitás preciz magyar fordítása kapható dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 50, vidékre 60 lej. * Az Uj adótörvények és végrehajtási utasítások (Patenta fixa) kaphatók dr. Mandel Forditó Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. lenül tört fel a lelkek mélyéről a falu öskedve. Â gém - beredett kezű cigányok veszettül húzták az első szekerén. Pilu, a falubolondja állt közöttük hadonászó karokkal és folytonosan ezt rikoltotta: — Ajváj libamáj!... Ajváj libamáj!... A hangulat már a tetőpontra hágott, amikor megérkeztek a harangod! dombhoz. Ott leszálltak a szekerekről és gyalogszerrel vágtak a tetőnek, mert a sikamlós utón nem bír huzni a lő. Elől Koronka Péter vezette ifjú feleségét. Ok mászták meg elsőnek a dombot. Lábaik megmerevedtek és villámsujtottan álltak attól, amit a völgyben láttak. — Gergő! — moccant meg Péter szája. Mária piros csizmáira nézett és lefele ejtette a szót, mintha a földnek mondaná: — Gergő!.., Lefelé nézett az Ifjú pár, lefelé nézett a laka dal- más nép is a temető útjára, ahol kimért, egyenletes léptekkel négy legény cipelte Gergő behavazott koporsóját. K. Nagy Cipő Gergely Imbojgott a koporsó után. Meg se rebbentek égnekfordult szemei. Úgy vonszolta fáradtan lábait, mint akit láthatatlan drótkötéléi rángatnak. Elfelejtette, hogy a fia megtagadta, elfelejtette, hogy a fia nem akarta megismerni emberek társaságában. Mindent elfelejtett. Megrokkant, vérzőlelkü ember volt, aki csak annyit tudott, hogy fájdalmasan beleorditson a havatszóró mindenségbe: Isten! Isten! Isten! Hátánál Balogh kántor énekelt. Fátyolozott, gyerekes hangját visszakergette szájába a szél. A lakadalmasnép lelkét megfeküdte a borzalom. Idegesen ugráló szemeik tanácsot vártak. Szavuk nem volt, csak agyuk, a gondolkozás malma őrölt lázasan: mit akar az Isten? Mit akar, hogy igy összeboronálja az élet indulását a befejeződésével. Hatalmas kezének intése ez, vagy a kusza sors tévelygése? Templomos áhitat nehezedett rájuk. Kövülten álltak, lélekben Isten elé borulva, mit sem törődve a sebesen múló .idővel. Egyszerre csak harsány kiáltás hasított a levegőbe: — Ajváj, libamáj! Csend. Az emberek lassan ocsúdni kezdtek és megindultak lefelé a dombról. Később énekeltek. Hullott a hó, mint paloló ember rostájából a máiéi éha. (Folytatása következik.)
