Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-19 / 65. szám
XV. ÉVF. 65. SZÁM. KtienujsxG s 1914 román diákharcai a bíróság előtt Két vádlott közül, akik Goia dr.-t denunciánsnak mondották, az egyiket felmentették, a másikat mindössze 600 lejre és 1 lej erkölcsi kártérítésre Ítélte a törvényszék (Kolozsvár, március 17.) A magyar időkbeli kolozsvári román diákok irredenta perének befejező felvonása csütörtökön délelőtt folyt le a törvényfvék IV. szekciója előtt.- Nagyszámú közönség, leginkább fiatalság, egyetemi hall gatók töltötték meg a tárgyalótermet s figyel ték az Isaicu - Goia-affér végső akkordjainak egyes fázisait. Dr. Goiáról 1928-ban azt Írták a Luptătorul c-imé hetilapban, hogy 1914-ben jó románhoz egyáltalában nem illően viselkedett, mikor denunciáita társait az egyetem rektorátusánál. Isaicu és Mitiea üdvözlő táviratot küldtek a kolozsvári rcruán egyetemi hallgatók nevében a Bukarestben ülésező Liga Culturalanak, amelyet azért hívtak össze, hogy gróf Apponyi A1 bért egy kolozsvári beszéde ellen tiltakozzék. Együttérzést és jókívánságot vitt a sürgöny Bukarestbe, arra a gyűlésre, amely Magyaron szág ellen akart tüntetni. Természetes, hogy az akkori közhangulat elitélte a román diákságnak ezt a lépését, aminthogy nem is merünk arra gondolni, mi történne akkor, ha fentebbi példa nyomán egy kolozsvári magyar diákcsoport például Kot herme re lordhoz küldene szimpatia- táviratot, vagy köszönetét fejezné ki annak az olasz Írónak, akinek Magyarország területi újjáalakítására vonatkozó tervét csak most közölték a bukaresti lapok. A magyar egyetemi tanács az önként jelentkező táviratszerkesztők közül csupán Isaicut Ítélte el s azt is csak arra, hogy a következő évtől kezdve nem iratkozluitik he a kolozsvári egyetemre. Időközben megindult az akció dr. Goia és dr. Plesan ellen, akiket azzal gyanúsítottak, hogy ők árulták be a rektorátusnál, még a jelentkezés előtt a sürgönyök feladóit. Eltávolították. majd újból visszafogadták őket a diák- egyesületbe, jött a háború, megváltoztak a viszonyok, dr. Goia kitűnő állásba jutott a kolozsvári belgyógyászati klinikán, már-már egyetemi tanárrá nevezték ki, mikor megjelent a cikk a Luptatorulbau, felelevenítette az 1914-es eseményeket, Goiárói nem a legkedvezőbben irt, nem tagadta, hogy denunciánsnak tartja, az egyetemi tanárság egyelőre visszament s megindult a sajtóper a lapszerkesztő Beleuta kapitány s a cikkíró Isaicu dr. ellen s ismét felszínre kerültek az 1934-bfíi események külső körülményei és kulisszatitkai. Csütörtökön a vád és védőbeszédek kerültek sorra. A vádat Colfescu ügyész képviselte. Az ügyész ugyanis a következőket mondotta vád- beszédében: — Minek harcolunk itt egymással? Mi értelme vau annak, hogy jó románok szemtiöl- Bzembe álljanak s rágalmakkal vádolják egymást, Ennek csak ellenségeink örülnek, akik közt legelsősorban áll az a turáni, ázsiai, népfaj, amely feltűnő érdeklődéssel kiséri ezt az ügyet. Végül a vácüottak elítélését kérte. Dr. Russu a magánváö képviseletében hosszabb beszédet tartott. Érdekesen állította be a dolgot. Szerinte az egész újságcikk azért íródott, hogy Goia dr. egyetemi tanári kinevezését megakadályozza. — Mások pályáztak erre a tisztségre s ezzel az eszközzel akarták elérni céljukat. A legtisztább rágalomnak tartja a dr. Goia felől a 11 Írottakat, a maga részéről is súlyos büntetést kér a vádlottak ellen. Beleuta kapitányt és dr. Isaicut dr. Giurgii) János védi. A tőle megszokott elánnal és lelkesedéssel ad elő olyan eseteket, amikor elismert nemzeti nagyságokkal szemben vetették fel a nemzetáralás vádját. — A vádlottak elitélése — fejezte be szavait, — egyet jelentene a román nemzeti érzés elmarasztalásé v*ni Dr. Mnldovau, a másik védő, csupán Isaicu nevében beszél. Kifogásolja a magánvádnak azt a. törekvését, amellyel jelentéktelennek igyekszik feltüntetni dr. Isaicu és dr. Mitrea nemzeti érzésből fakadó lépését, mellyel az emlékezetes táviratot elküldték. Majd kijelenti, hogy furcsánál- találja azt a körülményt, hogy dr. Goia a háború alatt nem volt a fronton s igen kedvező elhelyezkedésben, belső kórházi szolgálatban élte végig a világháborút, habár a románokat elsősorban kiállították a harctér legveszélyesebb pontjaira. — Isaicu dr. most is meg van győződve a cikkében állítottak valódiságáról s a bizonyítási eljárás ezt a meggyőződését nagymértékben alá is támasztotta. Felmentést kér Beleuta és Isaicu dr. az utolsó szó jogán hosszasabban adják elő azt, amit a románságért tettek. Beleuta beszéde közben Colfescu ügyész visszavonja az ellene emelt vádat. A biróság Ítélethozatalra vonult vissza, közben az ügyész békebirói szerepre vállalkozik. Először Isaicu dr.-t igyekszik rábirni arra, hogy egy nyilatkozattal intézze el az ügyet. —' Jelentse ki, hogy sajnálja a történteket, nem volt szándékában dr. Goiát megrágalmazni s ezzel simán befejeződik az egész dolog. Dr. Isaicu talán meg is tenné ezt, díj, Goiat azonban elutasítja a megoldást. — Én már megpróbáltam kibékülni. Most már nem vagyok hajlandó tárgyalni! Közben visszajön a biróság és kihirdeti az Ítéletet. Beleuta kapitányt felmentik, dr. Isaicut rágalmazás vétségéért 500 lej fő, 100 lej mellék- büntetésre és 1 lej erkölcsi kártérítés fizetésére Ítélik. Az ítélet végrehajtását a büntető novella alapján- felfüggesztik. Az ügyész megnyugszik az Ítéletben. A magán vád súlyosbításért, dr. Isaicu felmentésért fellebbeznek. (szb.) Riasztó hír a francia sajtóban a Hitler párt fegyveres mag mozdulásáról (Párizs, március 17.) A francia sajtó élénken foglalkozik a német birodalmi elnökválasztással és több lap leleplezést közöl a nemzeti szocialista párt titkos terveiről. A Hitler-párt elhatározta, hogy ebben az esztendőben akár győz törvényes utón, akár nem, erőszakkal meghódítja a hatalmat. A pártnak ötszázhuszezer főből álló jólbegyakorolt rohamcsapatai vannak, amelyek előnye, hogy negyvennyolc órán belül az ország bármely részébe elszállíthatok. A párt vezetősége mozgósítási tervet dolgozott ki, amely hat óra alatt fegyverbe szólíthatja a jobboldali csapatokat, A mozgósítási utasítás szerint a csapatoknak szét kell rombolni a vasúti síneket. Külön rendelkezés szól arról, hogy a birodalmi hadsereg Hitlerpárti tagjai mozgósítás esetén, mint emelhetők ki és inkadrálhatók a rohamcsapatok tevékenységébe. A franciaországi jelentések részben, igazaknak bizonyultak. A német kormány egész Poroszország területén házkutatást rendelt el a nemzeti szocialisták párthelyiségeiben, mert olyan értesülései vannak, hogy a nemzeti párt törvényellenes akcióra készül. Sewering belügyminiszter kijelentette a sajtó képviselőinek, hogy értesülése szerint a választások alatt a nemzeti szocialisták csapataikat riadó készültségben tartották. Frankfurtban, Osnabrückben nagy letartóztatások voltak, mert megállapitás szerint a választások alatt a nemzeti szocialistapárt helyiségeiből irányították a rendzavarást. A választási visszaélések miatt feljelentett udvarhelyi biró ellen megszüntették az eljárást (Székelyudvarhely, március 17.) Meglepő határozatot hozott a székelyudvarhelyi törvényszék abban a választási bünperben, melyet az udvarhelyi magyarpárti választók indítottak meg Mohanu G. Marian járásbiró, volt választási elnök ellen a legutóbbi országos választásokból kifolyólag. Annakidején hirt adtunk a január 27-ére kitűzött főtárgyalásról, melyet a törvényszék azért napolt el, mert a feljelentő választópolgárok nem személyesen jelentek meg a tárgyaláson, haneín ügyvéd által képviseltették magukat. A törvényszék határozatának megfelelően a március 14-ére kitűzött újabb főtárgyaláson az aláíró 22 választó most már személyesen is megjelent s az elnök felhívására mind a huszonketten, egyenként és határozottak kijelentették, hogy a panaszt fenntartják s a vádlott megbüntetését kérik. A nyilatkozat megtétele után a tanács, melyben az elnök ezúttal Szabó Géza, szavazó- biró pedig Brezolanu volt, visszavonult s rövid tanácskozás után kihirdette végzését: a biróság az ügyet megszünteti, mert a panaszosoknak nem volt joguk magukat ügyvéd által képviseltetni, hanem már a január 27-iki tárgyaláson személyesen kellett volna megjelenniük. A határozat teljesen indokolatlan és törvényellenes, mert a választási törvény, mint kivételes törvény sem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a választópolgárok személyesen volnának kötelesek kijelenteni a főtárgyaláson, hogy a panaszt fenntartják s ne tehetnék ezt meg szabályszerűen felhatalmazott ügyvéd utján. De ellenkezik a biróság határozata magának a bíróságnak a ténykedésével is, mert amikor a bíróság elrendelte a panaszosok személyes megidózését, ezek meg is jelentek, a biróság nyilatkozattételre szólította fel őket a panasz fenUirtása kérdésében s a szükséges nyilatkozatot a biróság tőlük be is vette. Miért kellett tehát őket megidézni és megkérdezni? A határozat ellen úgy a panaszosok egyenként, mint ügyvédjük, dr. Wenetsek József, felfolyamodást jelentettek be s igy az ügy most a marosvásárhelyi tábla döntése alá kerül. A panasz egyébként érdekes adatokat tartalmaz arra választási hadjáratra vonatkozólag, amely az udvarhelymegyei magyarságot a legutóbbi választásokon lehengerelte. Elmondja a panasz, hogy Mohanu elnök a junius 4-iki szenátorválasztáskor a bizalmi férfiakat csak akkor engedte be a szavazóhelyiségbe, mikor az urna már le volt pecsételve. Az nrna felülvizsgálását karhatalommal akadályozta meg. A választópolgárokat 120 méter távolságban felállított kordonnal tartotta távol a szavazóhelyiségtől s e nagy távolságból hatos csoportokban kisérték a szavazókat a szavazóhelyiségbe, ahol pedig 10 szavazófülke volt felállítva. Emiatt a választók nagy tömege nem tudott leszavazni. Este pedig konstatálta, hogy a választási helyiség kapujában már nincs több szavazó (persze, mert a kordonnál voltak) s a szavazást lezárta. A leszavazottakról névjegyzéket nem vezettetett, hanem ezt utólag, csak másnap készítették el s minthogy az urnából 400 szavazólappal több került ki, mint amennyit a bizalmi férfiak lebélyegeztek: ezért a névjegyzékbe olyan választók neveit is kényszerültek beírni, akik tényleg nem szavaztak le. A képviselőválasztáskor pedig Mohann elnök az urnából kivett szavazólapokat nem mutatta fel senkinek, habár ezt a bizalmi férfiak követelték. A panasz közel 40 tanút nevezett meg a súlyos tényállítások bizonyítására és pedig pártállásra, sőt nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül, akik mind meg is jelentek a március 14-iki főtárgyaláson, de kihallgatásukra nem került a sor. Egyelőre, a törvényszék előtt befejeztetett az ügy, úgy, hogy még a vádlottat sem hallgatták'ki.
