Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-19 / 65. szám
6 KEIETIUjsWD XV. ÉVF. 65. SZÁM. a.ÉBjEc.aeeTE'B' E«Vfr KsX^^VvN\XN\\\\\^N\VNVS\\NNX\V\\sr/Ví^WX<-5Wr^'^^ PÁSTI B.LAVÁI, B^NXNSNNNWWÄNNmVVXVSXV^^ SZAWKCAW dií&vÉD A hiDEG, NEDVE 55É6 f S 6ACCILUS0K ELLEN MEN KÉSZÍTMÉNY FEBTŐUÉimí SÍEBEl rMPK GflAljÄ» AUGUEOHfltritNEBfl RE SZÉKIT tS ÍS MESVED1K A TORKOT ('ÍUET es'tőoöí «iNOEKfiu infiahAtjőstsöii: ES MEGTÁMADÁS HUN GYED EKEK, FELNŐTTEK tj ŐSEGEK VEGYE T£K azonnal ES TAOtSATOK MINOEG KÉZNÉL A DOBOZ fAC-StmUE‘' «ADHATÓ MINŐÉN GYÓGVSZERTAR&AM Öngyilkosság vág? szerencsétlenség áldozata a 9 éves Balbácsi Olga ? A szülők véleménye szerint a gyermek öngyilkosságot f-övetett el, mig a tanító tagadja a verés vádját — Őrizetbe vették a halálmozdony vezetőiét és fűtőjét EGYESÜLETI ÉLET • ••• A meziádi barlang Dr. Balogh Ernő előadása Az E. M. E. természettudományi szakosztályának népszerűsített előadásai .sorozatában március hó 15-én d. u. 6 órakor az unit. fogimn. dísztermében dr. Balogh Ernő, szépszámú közönség jelenlétében, számos, saját felvételei a.;;pján készített diapositiv vetítése kíséretében tartott szabadelöadást a meziádi barlangról. A természet alkotó, hatalmas munkájában felülmúlhatatlan. A természeti szépségek nagy múzeumaiban ’hietet, hangulatot, témát talál az iró, a művész... Minden szépet, mit a művész megfest, vagy az író, a költő megénekel, százszorosán fokozva találjuk meg a természetben. Mert az iró, a művész érzéseit a természetből lopja el. Es a sokféle ember között akad olyan is, aki a természetben a hátborzongató különlegességek után vágyódik. Szereti felkutatni azokat a helyeket, ahová nem mindenki juthat el és pedig azért nem, mert a félelem tartja vissza. Pl. egy felfedezett barlang további bejárása, felkutatása nemcsak bátorságot igényel, hanem szaktudást is megkövetel. Ezt a munkát végzik el lelkes, önzetlen természetbúvárok, kik munkásságukkal a tudománynak tesznek nagy szolgálatot. Az ősember a rettentő hideg miatt barlangokban töltötte életét. Ez adja meg a barlangok történeti jelentőségét. Kenőbb aztán, mikor kikerült az ember végkép a barlangokból és évezredek óta a földön lakik, bizonyos rémképeket fűzött e földalatti kisebb-na- gyobb üregekhez, a szellemek és sárkányok lakóhelyévé tévén azokat. A mai modern ember felkeresi, felkutatja, kikutatja a barlangokat, amelyre különösen Erdélyben, a kiterjedt mészköterületeken könnyen is lehet számítani. A barlangok a viz kémiai működése folytán keletkeznek. A barlangképződés annál gyorsabb, minél nagyobb nyomás alatt áll a kőzetek repedésein behatoló viz, minél magasabb annak hőmérséklete s minél több szénsavat tartalmaz. Dolomitokban, gipszben is képződhetnek barlangok, de leggyakrabban mégis a mészkövekben jönnek létre. A mészkörepedéseken leszivárgó viz a mészkőterület azon részén tör elő forrás alakjában, ahol az valamely völggyel határos. Természetes, hogy a barlangképződés évszázadok, évezredek folyamán áll elő, de Így aztán hatalmas üregek keletkezhetnek, több kilométer hosszúságban. A barlangok beszakadhatnak (ilyen pl. a tordai hasad ék), vagy eltömödhetnek. Ha a törmelék tömeges és a viz nem tudja tovaszállitani, bekövetkezhetik az eltömödés. De képződhetnek idegen anyagok is a barlangokban, igy cseppkövek, melyek még a legnagyobb barlangot is kitölthetik az idők folyamán. A cseppkövek keletkezésének előadása után megemlítette dr. Balogh az Erdélyben található legnagyobb 3 barlangot és pedig a homoródalmásit (Udvarhely vármegyében a Vargyos-patak völgyében), a ko- márniki és a meziádi barlangot. Erdélyben egyébként igen sok barlang van, egy része még felfedezve sincs. A barlangokról Erdélyben pontos mérések nincsenek. ö egy Ígérete kapcsán végezte el a „Nagyváradi Sport Egyesület“ segítségével a meziádi cseppkőbarlang felmérését és térképezését, aminek megjelenése után a turisták eligazodása a barlangban meg lesz könnyítve. A méréseket teodolittal és kompasszal végezte. A meziádi barlang összhosszusága 3410 méter, legnagyobb szélessége 27 méter, előcsarnoka gyönyörű táncterem. Legnagyobb magassága 33 méter, úgyhogy egy nagyobb fajta falusi templom kényelmesen elférne benne e helyen. Magát a barlangot a boldog emlékű Czárán Gyula tárta fel s ő látta el utjelzésekkel is. A barlang külső bejárata — amennyire aneroiddal megállapítható volt — 457 méter a tengerszin felett. A bemeneti nyilas magassága 16 méter. A barlangban az emelkedés 78 métert tesz ki. A felvett térképen részletesen leírja a barlang egyes részeit. A barlang egyik része nagy üregekből áll, másik részében már ily nagy üregek nincsenek. Megemlíti a dolinákat és terraszokat is, mely utóbbiak a térképen is fel vannak tüntetve. A barlang felmérése, de különösen a térképezés alkalmával a barlang kifejlődését illetőleg arra a megállapításra jutott, hogy a diluvium idején a barlangnak nagyobbnak kellett lennie; a diluvium végén kezdődött a barlang újabb kitakarítása: törmelékkel együtt a barlangi medve csontmaradványai is lesodródtak. Mivel a barlang legfelsőbb részében is találhatók medve csontok, arra következtet, hogy ott is kellett valami bejárata legyen, vagy pedig folytatása kellett, hogy legyen ott a barlangnak. A meziádi barlangban a hömérsék -fl4<>C, tehát a barlangot felkeresőknek felesleges tulmeleg ruhákat magukkal cipelniök. A barlangban sok denevér tanyázik („denevér-terem“ a barlangnak az a része, hol íel(Kolozsvár, március 17.) Dalbáesi Olga kilencéves, szőkefürtü, mosolygósképii gyermek volt. Apja mo7,donyve7Atő, aki csak nagyritkán tartózkodik otthon. Swsrdán reggel elbúcsúzott gyermekétől, aki iskolába ment. Négy óra tájban hazaengedték őket és Dalbácsi Olga, a vasúti műhelyek előtti sínpárokon keresztül indult a szülői ház felé. Az egyik tolató mozdony lassan és vészjóslóan közeledett. Olga semmit sem hallott és a következő pillanatban a gépkolosszus kerekei levágták mindkét lábát. A mentők a klinikára szállították, de útközben meghalt. tűnő nagy számban vannak), de néhány bogár (ke- ményhátu, pattogó bogár), pók. légy, százlábú és salamandra is láthatók elvétve. A barlang száraz időben jól járható, ellenben nagy esőzések alkalmával a dolina-kürtökön nagy mennyiségű viz ömlik a barlangba. Ezután dr. Balogh Ernő igén szép diapositivek vetítésével mutatta be a meziádi barlang egyes részeit. Az útvonalon a Czárán-féle utjelzést követi. Sorra jelennek meg egymásután Lehel kürtje, a szószék a frigyládával, a denevér-terem, a pálma (mely 7.5 méter magas), az ördög-nyak a „végzet ujjával", a Méhes, Jákob-kutja (hol a turisták rendesen pihenőt tartanak és megebédelnek), a Díszterem gyönyörű függönyeivel (melyek közül „Dávid hárfája“ ma sehol sem található, eltűnt), a Hétvezér sátora, a Csont-terem, a Par- kettes-terem, a Szentek-szentje, a Hő-hid (kimert szikláival), Napoleon trónusa, a Büffet, az Udvari- bál, a Háremhölgyek, Plútó mauzóleuma, — mely után visszafordulunk és az alsó szinten jövünk ki a barlangból, útközben megcsodálva a gyönyörű természeti alkotásokat. A barlangot látogatók, amint kijutnak, örülnek a napfénynek, sőt akár a szakadó esőnek is, mert a fő, hogy a négy órát kitevő fáradságos ut után, kint vannak a rejtelmes, a félelmetes, de feltűnően szép cseppkőbarlangból. De ha örülnek az emberek, örül a barlang is, hogy megszabadult látogatóitól. Mert ott, hol az ember megjelenik, csak pusztítás, rombolás jár a nyomában. A látogatók meggondolatlan könnyelműséggel tördelik le a cseppkődarabokat és ezáltal a barlang eredeti szépségén csorbákat ejtenek. Es ha már megtörtént a csonkítás, legalább magukkal hurcolnák azokat, de nem, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy szerte-széjjel bajigálják a barlangban. Dr. Balagk Ernő a meziádi barlang mérésével, mely több hetet vett igénybe és a mérések alapján készített térképezéssel nemcsak a tudománynak tett haszAz ügy további fejleményei már a rendőrségre tartoznak. A szülők öngyilkosságot sejtenek a tragédia mögött. — A tanitó úgy megverte, hogy még most is fel van dagadva a jobbkeze. A tanitó ezt mondja: — Szó sincs róla. A gyermeket nem vertem meg. Tanúm az egész osztály. A jelek szerint csakugyan inkább szerencsétlenségről, mint öngyilkosságról van szó. Máskülönben őrizetbe vették a halálmoz- dony Bende Kálmán nevű vezetőjét és Fekete István fűtőt. nos szolgálatot, hanem a termé-zetet kedvelő közönségnek és elsősorban a turistáknak megbecsülhetetlen megkönnyítést szerzett a barlang szépségeinek megszemlélésében. A közönség zajos tapsviharral köszönte meg az értékes előadást. Dr. Gergely Endre. Nemzetközi gyermekklállltás Bukarestben. F. év május 1-én nyílik meg Bukarestben „A nemzetközi gyermekkiállitás", melyre a kézmüiparosokat is meghívták. A kolozsvári Ipartestület ez utón kéri fel mindazokat az iparosokat, akik a tanonc munkakiállitáson részt vett tárgyakból valamit megőriztek volna, hogy ezeket bocsássák a kiállítás rendelkezésére, valamint azokat, akiknek tanoncai erre a kiállításra valamit készíteni óhajtanának, hogy adják meg a lehetőséget erre. Minden tárgyat jelentsenek be az Ipartestülethez. Az Ifjúsági Kér. Egyesület ismeretterjesztő előadássorozatával kapcsolatban, március 19-én (szombaton) este 149 órakor dr. Tavaszy Sándor: „Az egyház munkája a munkanélküliségben“ — elmen előadást tart, melyre az érdeklődőket tisztelettel meghívja a vezetőség. Magyar egyetemi hallgatók táncestélye. A Székelyek Kolozsvári Társaságának főisk. tagozata f. hó 19-én (szombaton) este 9 órai kezdettel táncestélyt rendez a társaság uj helyiségében. (Farkas ucca 7. sz., földszint.) Az estélyre minden főiskolást szeretettel meghívják. Húsvéti kiállítás. A Szent Erzsébet Szövetség március 20. és 21-én, vasárnap és hétfőn a Ferencrendi- kolostor nagytermében húsvéti kiállítást rendez, melyen művészi festett tojások és más cikkek, meglepő olcsó árban kerülnek eladásra. A kiállítás egész nap nyitva, megtekintése díjtalan. * Az nt^nying^^cnde^Í^eíjef°és"*p*«nz magyar fordítása az összes táblázatokkal kapható dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ara 100 lej.
