Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-17 / 63. szám

e Keietiüjs&g XV. E VF. 68. SZÁM. Megérkezett & francia kölcsön második része Másodszor ígérik oda a tisztviselőknek, de a hivatalnoki kar egy bánit sem látott belőle (Bukarest, március 15.) Nehány nappal ez­előtt kommünikét adott ki a pénzügyminisz­térium, mely szerint a százötvenmillió frankos francia kölcsön első részét a hátralékos tisztvi­selői fizetések és nyugdijak kiutalására fordít­ják. A Keleti Újság munkatársa érdeklődött a pénzügyigazgatóságon, ahol kijelentették, hogy nincsen tudomásuk a minisztérium jelzett in­tézkedéséről. Az elmúlt nap folyamán aztán újabb az elsőhöz hasonló kommüniké látott napvilágot. Megérkezett a kölcsön második részlete, amit „ugyancsak“ a tisztviselők járan­dóságainak likvidálására fordítanak. Pedig nagyon megbosszulhatja magát, ha ilyen semmitmondó kommünikékkel akarják levezetni a tisztviselői kar elkeseredését. A külföldi tartozások bejelentésére uj határidőt tűztek ki A Banca Naţlonala-hoz a blanketták megérkeztek s az uj bejelentési határidő március 17-ike (Kolozsvár, március 15.) Néhány nappal ez­előtt a Keleti Újság hasábjain beszámoltunk arról, hogy az uj devizarendelet végrehajtási utasítása rendkívül zavaros, hézagos és a Banca Naţionala, a bankok, iparvállalatok, kereske­dők és magánvállalatok bejelentéseit nem fogad­hatja el, mert a devizarendelet gyakorlati al­kalmazása a legnagyobb nehézségekbe ütközik. A hivatalos lapban is megjelent rendelet ugyams úgy intézkedik, hogy a blankettákat, illetve a vallomási iveket a külföldi tartozások­ról a Banca Nationalanál március 15-ig be keil adni, illetve meg kell tenni. Úgy a bankok, mint a magánvállalatok, kereskedők és iparosok a devizarendelet végre­hajtási utasítása értelmében meg akarták tenni vallomásaikat, de a Banca Naţionala nem fo­gadta el, mert a bejelentésekre vonatkozó blan­ketta-nyomtatvány nem érkezett meg. Most az­tán a Banca Naţionala igazgatósága felkért annak a közlésére, hogy újabb kormányrendelettel a vallomási ivek, illetve blanketták benyújtását már­cius 17-ig halasztották el, illetve a ha­táridőt március 17-ig tolták ki. Ugyancsak közli a Banca Naţionala veze­tősége, hogy a blanketta-nyomtatványok megér­keztek és mindazok, akiket a devizarendelet érint, forduljanak a Banca Naţionalahoz, ahol a blankettákat szétosztják. A blanketták fel- használásával március 17-ig az összes külföldi tartozásokat be lehet jelenteni. Mindenesetre csodálkozunk a kormányon, hogy a bejelentési határidőt március 17-re tűzte ki, holott a blanketták szétosztása csak 16-án tör­ténik meg, tehát mindössze egy nap alatt kell az összes bankoknak, magánvállalatoknak, ke­reskedőknek, iparosoknak és magánosoknak a blanketta kát kitölteni és a Banca Naţionalahoz benyújtani. Valószínűnek látszik, hogy a kitű­zött terminusra már csak adminisztratív szem­pontból sem lehet a vallomásokat megtenni s a kormánj' utólag be fogja látni, hogy újabb határidőre van szükség. Különben a deviza­rendelet végrehajtási utasítása még ma is nagy zavarokat idéz elő, a szomszédos országokkal való kereskedelmet valósággal megbénitja s feltétlenül szükséges, hogy Románia, Magyar- ország és Ausztria között rövid időn belül a gazdasági tanácskozások megkezdődjenek s ke­reskedelmi konvenciók lépjenek életbe. Lengyelország 1930. és 1931. évi gabonatermése (Varsó, március 15.) A lengyel statisztikai hivatal érdekes adatokat hozott nyilvánosság­ra. A táblázat az ország 1930. és 1931-es mező- gazdasági terménymennyiségét mutatja ki. Eszerint 1930-ban (1000 tonnában) 1931-ben Buza 2960 2200 termett, Rozs 2240 5660 termett, Árpa 1460 1470 termett, Zab 2380 2390 termett, Mircea szenátor kolozsvári előadása 1 (Kolozsvár, március 15.) Szerdán reggel érkezik Kolozsvárra C. R. Mircea, a kolozsvári iparkamarai kerület ipari szenátora és az Ugir vezérigazgatója. Mircea szenátor a délután fo­lyamán három ankéten vesz részt a kolozsvári iparkamarán. Három órakor a Casa de Com- penzaţierol szóló törvényt ismerteti, amely tud­valevőleg az érdekeltek részéről annyi vitára adott alkalmat. Mircea szenátor ebből az alka­lomból a hozzá intézett kérdésekre is meg fogja adni a felvilágosításokat. Négy órakor az Ugir választmányi ülésén vesz részt, amikor az ipari törvénytervezeteket fogja ismertetni, hat órakor pedig a kamara ülésén elnököl. Az ülé­sen az iparos és kereskedői osztály sérelmei fognak napirendre kerülni. A külföldi (Magyarország, Ausztria) fize­tések szabályozásáról (kompenzáció) szóló tör­vény és végrehajtási utasítás preciz magyar fordítása kapható dr. Mandel Fordító Irodá­ban. Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 59, vi­dékre 60 lej. A „Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szö­vetsége“, erdélyi hitelszövetkezeti központunk, folyó hó. 15-én tartotta meg folyó évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen imponáló számban megjelent szövetkezeti vezetők előtt dr. Gyár­fás Elemér szenátor, igazgatósági tag behatóan ismertette a konverziós törvényjavaslatot és an­nak várható kihatásait. Uj igazgatósági tago­kul beválasztattak az üresedésben levő he­lyekre: Mikó László földbirtokos, a Földműves Szövetség elnöke, Sándor Béla, a Minerva Bizt. Társ. vezérigazgatója és dr. Lukácsy József ügyvéd. A báró Jósika Gábor elhalálozása foly­tán megürült elnöki tisztségre egyhangúlag gróf Béldi Kálmán választatott meg. A diesöszenímártoni ipartestiilct tisztújító közgyűlése. Tudósítónk jelenti: Tegnap dél­után tartotta meg az itteni Ipartestület rendes évi tisztújító közgyűlését Elsässer Miklós pék­mester elnöklete mellett. A közgyűlésen az egész város iparos társadalma résztvett, hol alaposan letárgyalták az iparosok tarthatatlan helyzetét. Az ülésen felszólalt többek között Yuieutiu Inán ihteriinár-elnök, mint iparka­marai biztos is. A közgyűlés elnöknek ugyan­csak Elsässer Miklóst választotta meg, míg al- e’nökök Macaria cipész és Olcsvári szíjgyártó lettek. Este 8 órakor ért véget a közgyűlés, amikor is az iparosok a legreménytelenebb hangulatban értek otthonaikba. M. G. Felemelik a vasáruk behozatali vámját. Bukarestből jelentik: A pénzügyminisztérium szakbizottsága törvényjavaslatot dolgozott ki a vasáruk behozatali vámjának felemelésére. A kormány ettől az intézkedéstől várja a zsilvöi- gyi vasüzemek fellendülését. * A szeszmonopóiium uj törvényjavaslata magyar fordításban kapható dr. Mandel For di.tó Irodában Cluj. Str. Memorandului 24. Ára 100 lej, vidékre 110 lej. ERDÉLYI GAZDA BovatTeretfl: TOKOK BAI.INT, as EQjH tltk&ra. Pótntasitás a gazdák adójának megállapí­tásához. A pénzügyminiszter a központi adó­ügyi bizottság véleményezése alapján az adó­kivetések módjára pótutasítást adott ki, amely­nek a gazdákra vonatkozó részét az alábbiak­ban ismertetjük röviden. A pótutasitás kimondja, hogy a dézsma lé­nyegében nem más, mint egy földbirtokos földje megmunkálásának: természetbeni fizeté­se, eltérőleg az árendátöl, amelynél az, aki a földet megműveli, különböző formákban bizo­nyos tőkét is befektet. A dézsmába adott állami földek tehát alap­jában véve házi kezelésben levőknek tekinten­dők s következésképpen az ilyen földművelés után nem kell mezőgazdasági adót fizetni. Azok a juh-tenyésztők, akiknek legfeljebb 20 juhuk van, még ha ezeket bérelt területeken legeltetik is, nem sujthatók kereskedelmi adó­val (impozit comercial)*, mert az ilyenmérvü juh-tenyésztést az illető család megélhetési szükségletének kell felfogni. Akinek azonban 20-nál több juha van, egész juhtenyésztése után köteles a szóbanforgó adót fizetni. Az olyan földbérlők tiszta jövedelmét, akik nem vezetnek szabályszerű könyvelést, a keres­kedelmi adó kivetése szempontjából a követke­zőképpen állapítják meg: A szántóföldek, legelők, rétek, szöllőlt és gyümölcsösök bérlőinél adóköteles tiszta jöve­delemnek azt a hektáronkénti hozamot veszik, amelyet a becslő-kategóriákra nézve megálla­pítottak; az állandó jellegű veieménykertészetek bérlőinél az ilyen földekre nézve megállapított hektáronkénti hozam másfélszeresét veszik megadóztatható jövedelemnek. Egy háború előtti és még érvényes szerző­dés alapján kitermelt erdő adóalapjául a jelen­legi becslés szerinti hozamot veszik, eltekintve a szerződéstől. Az iskolaszékek nem tekinthetők állami in­tézményeknek s ezért fizetniük kell az általuk vágott erdőkre eső mezőgazdasági adót. Â kisajátítást szenvedett birtokosok a köz­ség részére meg kell váltsák a tőlük elvett, le­gelőkét. A földreform kapcsán számos birto­kost fosztottak meg kiterjedt legelőjüktől. A legelőket potom áron vették el és ahelyett, hogy kifizették volna, bonokat adtak, vágy fognak adni pénz helyett. Ezeket a bonokat a birtokosok egy igen jelentékeny része megkap­ta. A bonok értéküknek mindössze 30—32%á- ért cserélnek gazdát, tehát az alacsonyra érté­kelt kisajátítási árnak is csak egy jelentékte­len részét kapják meg. Most a községek meg kell váltsák legelőiket és a váltságdíjat a hol­dak száma szerint, osztották el és vetették ki azokra is, akiktől a földet elvették', dacára an­nak, hogy a törvény kifejezetten megtiltja, hogy a kisajátítást szenvedett gazdák a köz­ségi legelőn legeltethessék állataikat. A vált­ságdíjak és visszamenőleg kivetett dijak oly magasak, hogy a kisgazdák becslése szerint a legelőkre hajtható egész csorda nem ér annyit, amennyit most rajtuk is követelnek. A megyei gazdasági tanácsosok valósággal elbújnak a panaszos küldöttségek elől. A kisgazdák kisa­játítást szenvedett birtokosokkal szemben ez az eljárás az elképzelhető legnagyobb igazság­talanság, tudva azt még hozzá, hogy éveken át ők kellett fizessék e területek után az adókat is, dacára, hogy azokat nem használhatták. A kormánynak a mai súlyos gazdasági viszonyok közepette a fő gondját képezi az újabb turista, repülő, stb. bélyegek és taxák kirovása, ahe­lyett, hogy a mindennapi kenyér biztosítására, a méltányos és igazságos, a népet megnyugtató intézkedésekre gondolna. Elérkezett a gyümölcsfák téli permetezésé­nek ideje. Bár sűrűn hull a hó, mikor e soro­kat Írjuk, mégis elérkezett a gyümölcsfák téli permetezésének utolsó ideje. A fákat sürgősen, fagymentes napon gyümölcsfakarbolineum és bordoi lé-keverékkel iemosásszerüen jó bőven végig kell permetezni, hogy ezzel a fán telelő kártevőket téli fészkeikben együtt találva, mind elpusztíthassuk. A permetező szer anya­gára, beszerzésére, a keverék elkészítésére és a permetezés keresztülvitelére vonatkozólag 20 lej postai portó ellenében, díjtalanul nyújt részletes felvilágosítást az Erdélyi Gazd. Egy­let Gyümölcsószetí Szakosztálya (Kolozsvárt, Attila‘neca 10.) minden gyümölcsöstulajdonos részére!

Next

/
Oldalképek
Tartalom