Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-10 / 32. szám

8 KllETÎ'UjSJXG XV. ÉVF. 82. SZÁM. A gyári üzemek a számla bulió összegéért kötelesek forgalmi adói fizetni 1930 \ anuár elsejéig visszamenőleg ellenőrzik a forgalmi adó befizetéséi A pénzügyminisztérium az összes pénzügy­igazgatóságoknak elrendelte, hogy a gyárüze­mek könyvelését 1930 január 1-éig vizsgálják felül és állapítsák meg, hogy a forgalmi adót a vállalatok szabályszerűen lerótták-e. A miniszter azt is elrendelte, hogy a for­galmi adót a számla bruttó összege után hajt­sák be és az engedményeket ne vegyék figyelem­be. A Gyáriparosok Szövetségének eljnöksége már foglalkozott ezzel a kérdéssel és elhatároz­ta, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel küzdeni fog ez ellen az igazságtalan rendelet ellen, amely azt jelentené, hogy a vállalatoknak oly összeg után is adót kellene fizetniük, amelv a vállalat pénztárába soha sem folyt be. A kisiparosok a kis- és kézmüiparosok összes tartozásainak konvertálását kérik (Kolozsvár, február 8.) A politikai mozgal­mak egyik legaktuálisabb pontját a konverzió problémája képezi. A mezőgazdasági adóssá­gok rendezése után a kormány állítólag a kis­iparos és kereskedő társadalom hitelügyét is rendezni óhajtja. Ezért tartotta szükségesnek a kolozsvári ipar testület és a kisiparosok szövet­ségének kolozsvári fiókja, hogy az elmúlt vasár­nap népes gyűlés előtt foglalkozzon a konver­tálás kérdésével. Közel nyolc szónok beszélt, mindnyájan rá­világítva az iparosok igazán elviselhetetlen helyzetére. A gyűlés az előadók meghallgatása után az alábbi határozati javaslatot fogad­ta el: Tekintet el azokra a nagy nélkülözésekre és a teljes munkanélküliségre, melyekben a kis- és kézműipar ma tengődik, amikor még a min­dennapi kenyerét sem tudja megkeresni, más­részt olyan adósságok által agyoinnyomva, me­lyeket még akkor vettek fel, amikor helyzetük sokkal előnyösebb volt, mindnyájan a csőd szé­lén állunk, melyből egyetlen kivezető utat lá­tunk a kis- és kézműipar adósságainak konver­tálását. Az állam gazdasági életének gépezetében a kis- és kézműipar egy fontos kereket képez, mely ha — a túlfeszített munka folytán — megsem­misül, szenvedni fog az államgazdaság egézz terjedelmében. Ki lett mutatva és el lett ismerve, hogy az adósságok mai értéke nem ugyanaz, mint volt egy pár évvel ezelőtt, amiből következik, hogy ezeket le kell csökkenteni a mai reális helyzet­nek megfelelőleg, legalább 50%-al és 20 évi fize­tési haladékkal. Még tekintetbe véve azokat az áldozatokat, melyekkel a kis- és kézműipar az állam fenntar­tásához járul, a legsürgősebben kérjük: 1. A kis- és kézműipar összes tartozásainak konvertálását; beleértve az állami és községi adókat stb. 2. A kis- és kézmüiparosok vagyonának el­árverezést betiltani. 3. A kis- és kézmüiparosok elleni csődök megszüntetését, addig, amig a konvertálás tör­vényerőre nem emelkedik. Ezek volnának a cluji kis- és kézmüiparosok kivánságai, megbízván mindkét szervezet elöl­járóságát, hogy ezeket hozza az illetékes helyeit tudomására. A kolozsvári árutőzsde uj döntőbirái (Kolozsvár, február 8.) A kolozsvári áru­tőzsde Gábor Laurean dr. elnökletével hétfőn délelőtt választotta meg 1932-re a különböző szekciók uj választott bíróságát. Az eredmény: I. szekció Móricz Áron (Marosludas), Costea loan (Balázsfalva), Gárdos József (Marosvá­sárhely), Gyaluy R. Sándor, Herskovics József (Kolozsvár), Hosszú Justin, Mărza Nicolae (Ba­lázsfalva), Mendi Jakab (Kolozsvár), dr. Marcu Nicolae (Enyed), Molnár Ernő, Negrutiu Emil, Török Bálint, Vonica Dumitru, Veisz Béla, Varga Endre (Kolozsvár), Moskovits Bernhárt (Torda), Pollák Móric (Balázsfalva), Széchy Endre (Dés) és Winkler János (Enyed). II. Szekció. Blum Bernát, Ciment Géza, Fischer Lipót, Grün Sándor, Iliescu Victor, Siopu loan, Stotter Aladár, Sóiig Samu, Sebők Elek (Kolozsvár), Klerniű Pál (Enyed), Pap Fülöp (Torda) és Popa loan (Kissebes). III. szekció. Dr. Ágay Endre, dr. Weinber­ger Emanuel (Dés), Albrecht Károly (Nagysze­ben), dr. Blaga Aurél, Torday József, Hexner Béla, Iepureanu B. Victor, Mamoilescu Grigore, Pop Petre, Rózsa Mór, Schöngut Ágoston (Ko­lozsvár), Glück Fülöp, Jónás Gyula, (Gyulafe­hérvár). IV. szekció. Bernát Mór, Boros Bernát, Bos- kovics Lajos, Bischitz Jenő, Deutsch Hermann, Ferenc Mendel, Hientz Vilmos, Katz Dénes, Léb Maximilian, Nagy Samu, Szakács Kálmán, Schwartz Jakab, Schulleri Vilmos (Kolozsvár), Hesshaimer Adolf (Brassó) és Ţintea Nicolae (Vajdahunyad). , A gyógyszertárak szesz­fogyasztása A pénzügyminiszter körrendeletét küldött szét a pénzügyigazgatóságokhoz a gyógyszer- tárak részére kiutalandó szesz mennyiségéibe és osztási módjára vonatkozólag. Eszerint a me­gyeszékhelyi. elsőosztályu gyógyszertárak egy évre nyolcszáz liter, a másodosztályuak ötszáz liter, a harmadosztályuak háromszáz liter, nem megyeszékhelyi, de városi gyógyszertárak öt­száz liter, mig a falusi gyógyszertárak négy­száz liter szeszt vehetnek igénybe. A szükséges szeszt a kerületi szeszraktárakból, vagy ha ilyen nincs az illető megyében, úgy a megyei gabona- szeszgyártól vehetik át. Ha a megyében nincs ilyen szeszgyár, megyei pénzügyigazgatóság úgy ahhoz a legközelebbi pénzügyigazgatóság­hoz fordul, amelynek területén szeszgyár műkö­dik és kéri a maga gyógyszertárai részére szük­séges szesz kiutalását a gyógyszertárak s az azok által igényelt szesz mennyiségének feltün­tetésével. Az egyszerre átvett szeszmennyiség egy gyógyszertár részére nem haladhatja meg az ötven litert. A borszeszgyárak nem adhatnak el szeszt gyógyszertárak, vagy iparvállalatok részére, hanem csakis italok készítésére. A ren­delet ellen vétőket a szesztörvény 156. szakasza értelmében büntetik. A dicsőszentmártoni kereske­dők és iparosok tiltakoznak a patenta fixa ellen Dicsőszentmárton város összes kereskedői és iparosai tegnap este nagygyűlést tartottak a Rössler-kávéház nagytermében, mely gyűlésen mintegy hatszáz kereskedő és iparos jelent meg. Albert János alelnök felkérésére Vértes Ákos kereskedő ismertete a mai súlyos gazda-, sági helj^zetet s indítványozza, hogy a gyűlés memorandummal forduljon Károly királyhoz, amely memorandumban a város összes keres­kedői és iparosai a patenta fixa eltörlését s a moratóriumnak rájok való kiterjesztését is kérik. Elsässer Miklós, Spitz Izidor, Kindea Doroftei hozzászólásai után a nagygyűlés a me­morandum felterjesztését határozatilag ki­mondja, egyben a Kolozsváron megtartandó nagygyűlésen való részvételre egy négytagú bizottságot delegál Rorat Tesető: TOROK BAUST, m BOB Utk&r*. Termelfíisik lent Ennek á méreteiben, minden eddigi fogal­mat meghaladó, gazdasági válságnak közepet­te, mindnyájan lázasan keressük az ebből ki­vezető utat. Mi, különösen a mezőgazdák nem törjük az eszünket, hogy mit kellene az eddig ismert kenyérmagvak helyett, melyekre egye­nesen ráfizetünk, termelni, hogy bár némileg is enyhítsünk helyzetünkön. Ezek között a gondolatok között rendeltem én tavaly Mauthnertől, ennek tavalyi árjegy­zékében hirdetett „olaj lenmagéból 400 kg. ve­tőmagot. Cserháti azt írja, hogy a len kelése után kényes a fagyokra. Azóta azonban azt láttam, hogy a tarlón kipergett magot az őszi fagyok nem viselték meg. De én Cserháti szavára hall­gatva. az említett lenet csak május első nap­jaiban vetettem el. Buza sortávolra, 400 kg.-ot 7 kát. holdra és őszi szántásba. A len kelése szépen történt, fejlődése elein­te lassan haladt, de azután meglepett gyors iramával. Miután a föld tiszta volt, nem kellett azt gyomlál tatnom, mire azonban, ha a föld nem kellően tiszta, nem gyommentes, számítani kell. Augusztusban a lenmag szépen beérett. Azon hiszemben, hogy a lenrostot is fogom tudni használni, nyövettem a lenet. Sietek azonban megjegyezni, hogy a lenrostot nem tudtam értékesíteni, tehát már ez évben nem nyövetni, hanem egyszerűen kaszáltatni s ké­vékbe köttetni fogom azt. A cséplés — amint azt minden gazda tud­ja, — oly simán megy a gépben, akár a buza. A 7 ktr. holdról, 400 kgr. vetőmag után, 52 q. egészen tiszta, feltűnően nagy, szép, fé­nyes magot nyertem. Dia 7—800 lei között ígérgetnek érette. Ha semmi egyebet nem számítunk, akkor is kereken 5000 leit hozott nyersen, minden lennel bevetett katr. hold terület. A kiadások ugyanazok, mint a búzánál, ennek nyers hoza­ma azonban kedvező esetben is csak a fele az 5000 leinek. De van a len természetének más előnye is. Először is nem búza, hanem kukorica, illetve kapásnövény helyett termeljük. Utána a buza, akár csak a repce után, igen jól megy. Továb­bá, ha különösen korán vetjük el a lenet, oly időben kerül az le a földről, mikor annak megmunkálására még kellő idő áll rendelkezé­sünkre. Nem jelentéktelen előnye a lennek az sem, hogy mig pld. a repcének egész nyáron át, többszörös munkának kell hogy előkészít­sük a földet és az abba ősszel bevetett mag, il­letve az abból kikelt zsenge növény, a tél mos- tohaságának s az avval járó veszélyeknek van kitéve, a lenmag ezelatt a magtárban biztosan pihen. A repce, az 50 év előtti gazdaságoknak egy igen jelentékeny és jól fizető terménye volt. A repceolaj azonban már nem keresett cikk, ezért a repcét ma már alig lehet eladni. Ellenben a lenmagolaj, nemcsak jelentékeny élelmieikke főleg a népnek, de ipari felhaszná­lása is szinte korlátlan. Mindezeket egybevetve, melegen tudom ajánlani gazdatársaimnak, hogy kísérletezze­nek az „olajlennel“. De csakis az „olajlennel“, mert a nálunk ismert régi, aprószemü lenfaj­ták, sokkal szegényebbek olajban s azért je­lentékenyen olcsóbbak is. Betcgh Miklós. Sikerünk titka! Bútoraink kiváló minősége. Áraink olcsósága. Kedvező fizetési feltételeink. I Székely és Sáli Erdélyrészi Bútorgyár Részvény társaság, I TârgU'Mureş, Bucureşti, Braşov 1 8 91 é 8

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom