Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-26 / 46. szám

XV. ßVF. 46. SZÁM. KEIETI'UJSMG 1 Akik a távol keleti háborút csinálják Mitsui, a világ leggazdagabb embere és Japán legnagyobb hadseregszál litóia is részes a kínai konfliktus előidézésében Aki az ágyukirályok történetét ismeri, önkéntelenül is felveti azt a kérdést, hogy ki keres tulajdonképpen az uj keletázsiai háború­ban. Fegyvert es muníciót bizonyára szállít n nak mindkét harcoló fél számára. Vannak-e vájjon kedvezményezett hadiszállítók és loheí-e Ázsiában is háborús nyerészkedőkről beszélni* Bizonyára lehet. Természetes, hogy nagy összegeket keres a japán ágyukirály, a sziget- ország legnagyobb hadiszállítója, de nemcsak fegyvereken, tankokon és hasonló harci eszkö­zökön, mert a japán nehézipar feje olyan ki­terjedt vállalkozásnak a tulajdonosa, amely minden elképzelheted szállít: ágyukon és fegy­vereken kívül szenet éppen úgy, mint petró­leumot, élelmiszereket ugyanúgy, mint azokat a hajókat, amelyeken mindezeket a cikkeket továbbítják. Ez a cég, amely tisztáira család’ vállalkozás, az előző háborúkon is már mérhe­tetlen összegeket koresett, de a gazdasági vál­ság első idejében, amely Japánban is ugyan­olyan súlyos, mint másutt, mindenütt a vilá­gon, még jobban megnövelte vagyonát és ilyen módon megnövekedett befolyásával még in kább belehajszolta államát a kinai kalandba. Kizárólag csak azért, hogy az uj prosperitá­son megint gazdagodjék. Ez a nagy hadseregszállitó a Mitsni-ccg, a világ legnagyobb kereskedelmi vállalata, amely tetemesen felülmúlja a nagy angol és amerikai válláratokat is. Nehéz volna megmondani, hogy melyik Üz­letág volt a Mitsui vállalatolt eredeti foglalkg zása. A Mitsui-k bankárok és általában a ja pán Morganoknak mondják őket. Mitsui nagy hatalom a nehéziparban, a gépgyártásban, de mint ágyukirályok nem érték el azt a magas­latot, mint régebben a Krupp- és Skoda-gyá rak, most pedig a Creuzot és az Armstrong Vinekers müvek. Inkább Stinneshez hasonlít­hatók, mert gyáraik alapjai a szénbányáik, amelyeken egész Japán szénkereskedelme ala­pul és nagy szerepet játszik üzleteikben saját kereskedelmi flottájuk is. Az a töke, amely a Mitsuik kezében összpontosul, messze felülmúl minden európai képzeletet. Nehéz volna el­dönteni, hogy ki a világ leggazdagabb embere, a haiderabadi Mizam vagy pedig báró Mitsui. Mert az európai és amerikai pénzkirályok nem is jöhetnek mellettük számításba, A Mitşui- cégnek több fiókja van a külföldön, mint amennyi követsége van a japán császárságnak, A cég évi forgalma sokkal hatalmasabb összeg­re rug, mint valamennyi japán város bevéte­lei együttvéve. A Mitsui-ház kettős üzletet esi nál azáltal, hogy az általa forgalomba hozott szénnek egy harmadrészét saját bányáiban ter­meli ki. A Mitsui-koncernhez szövő-gyárak villamosmuvek, mezőgazdasági vállalatok, va lamint olyan kereskedelmi cégek is tartoznak amelyek gyapot, mindennemű gépek, hajók, re, pülőgépek, építőanyagok, papír és vegyészeti cikkek eladásával is foglalkoznak és saját ha­jóépítő műhelyei vannak. MHsuinak részesedése van a virágzó japán müselyemgyárakban és kezében tartja a legnagyobb biztosítótársasá­gok részvénytöbbségét. A Mitsui-flotta 31 gőz­hajóból áll 1GO.OOO tonna űrtartalommal. A családi vagyon felbecsülése tehát még megkö­zelítően is lehetetlen. Az a gazdasági válság, amely a mai válsá­got megelőzte, már 1920-ban és 1921-ben az egész világon igen sok nagy vállalatot tett tönkre. Japán gazdasági életét is súlyosan érintette ez a krízis, de a Mitsui-ház veszteség helyett ezen a válságon is keresett. Bekövetke­zett az 1923. évi földrengés, majd azután az 1926. évi bankkrach, amelyeknek Japánban egész gazdasági ágak estek áldozatul, de a Mit- suiakat ez sem károsította. Tovább terjeszked­tek, uj birtokokat szereztek Mandzsúriában, növelték sanghaii üzletüket, újabb szálakkal terjeszkedtek Kínában és fokozták gazdagsá­gukat. A japán iparnak ugrásszerű fejlődése legelsösorban a Mitsui-cégnek köszönhető. Ter­mészetes, hogy ennek a fejlődésnek az lett a következménye, hogy a japán ipar és a japán középosztály egyre szűkösebb helyzetbe került, Számos nagy vállalatot, amelyek inogni kezd­tek, megvásárolt a Mitsui-oég, míg a kisebb vállalatokat bukni engedték. Ezután bekövet­kezett a világ valamennyi ipari államának gazdasági válsága, amely Japánt megint sú­lyosan érintette. A szigetország piacain csőd- bekerültek a gyengébb cégek és így a Mitsui- cég konkurrencia nőikül maradt. A válság fej- lődése azonban tovább folyt és az által lett ve­szedelmessé a helyzet, hogy egyre apadt a fo­gyasztó!^ száma és a megmaradt fogyasztók vásárlóképessége is. Ez a vevöpiacok elveszté­sével fenyegette a Mitsui-céget is. Hogy a veszélynek elejét vegyék, uj piaco­kat kellett nyitni, odaát az ázsiai kontinensen és ha a kinaiak nem vettek önként, kényszerí­teni kellett erre őket. És pedig háborúval kényszeríteni, mely háborún külön is sok pénzt lehetett keresni. Ebben gyökerezik az egyik fő- oka annak, hogy Keletázsiában most a bábom fúriái diihöngenek. A Mitsuik nőm jött-ment emberek, hanem régi japán nemesi családból származnak, akik még abban az időben, amikor Japán a legme­revebb elzárkózottság politikáját folytatta, egészen a középkorig visszamenően a legna­gyobb kereskerőket adták a felkelő nap orszá­gának. tik a Fuggerei Japánnak. A család egé­szen a VI. századig vissza tudja vezetni szár­mazását és a Mitsuiknak oiyán okmányok vannak birtokukban, amelyek még a XII. szá­zadból erednek. Ez időtől kezdve csaknem öt­száz évig tartott, amíg a Mitsuik országos hírnévre és nagyságra tettek szert. Az ő cégük vezette be három évszázaddal ezelőtt a csekk­forgalmat Japánban és már akkor rendszerré tették az alkalmazottaknak a nyereségből való részesedését. A legnagyobb mértékben azonban 1889-ben lendült fel a családi vállalkozás, ami­kor a Mitsuik megvásárolták az állami bánya­müveket, majd vagyonukat az 1894. évi japán —kinai háborúban és az 1904—1905. évi orosz— japán háborúban növelték szinte mérhetet­lenre. A világháború is kitűnő konjunktúra volt szamukra, most pedig nagy részük van abban, hogy uj háborúba keveredett Japán, a Mitsuik szempontjából csak azért, hogy Japán e legnagyobb hadseregszállitó családjának és cégének a nagy világválság idején veszteség helyett meg tovább növekedjék a vagyona. Akik a Szakáii-ügyeí mozgatják> azokról alibi után érdeklődik a vizsgálóbíró (Csíkszereda, február 24.) Jelentettük, hogy a törvényszék felmentette Sándory Mihály dr. ügyvédei, n Keleti Újság kitűnő munkatársát. Azt lnnné az ember, hogy ezzel az ügy méreg- foga is kihullott, sajnos, azonban nincs vége. Creanga vizsgálóbírót sehogyan sem lehet rábírni, hogy abbahagyja a szenttamási ügye­ket tv más dolgokkal próbáljon törődni­Újai ban ujravizsgálja az egész lopási aktát ős főleg azoknak a közbirtokosság! vezető­embereknek alibije iránt érdeklődik, akikről azt gondolja, hogy a Szakáli- ügy mozgatásához valami közük van. 9 ormészeíes, hogy mindezekről már mások, annak idején, ezelőtt másfél évvel részletesen informálódtak. Nem lehet tudni, mit akar most Creanga. Bűnügyi zseriiá’itásával újabb dolgokat felfe­dezni, vagy talán elődje munkáját kontrolálni? Legyen szabad azt gondolnunk, hogy mind­kettő fölösleges fáradság. Elég okos emberek törték már a fejüket a szenttamási rejtély ki­bogozásával s ha újabban bele nem avatkoz­nak, minden bizonnyal el lennének már Ítélve a valódi tolvajok. Még az elődje tehetséges, inog lelkiismeretes vizsgálóbíró volt, nincs an­nak a munkáján ellenőrizni való semmi a vi­lágon. A vizsgálóbíró mindenesetre buzgósággal dolgozik, s közben a tolvajok nyugodtan üldögél* nek Szenttamáson vagy másutt és reménykednek, hogy a vizsgálatot és egész­ségüket az Isten még jó sokáig megtartja. Kutyakorbácsos affér a városházán Az alvóit asszony korbáccsal tárnadl férjére, aki bepamszoha Peptea tanácsosnál (Kolozsvár, február 24.) Zajos és kinos bot­rány játszódott le szerdán délelőtt a városhá­zán Peptea városi tanácsos előszobájában. A tanácsos irodahelyiségében hosszú ideig bent tartózkodott Weisz Benjámin, ezidöszerint ál­lásnélküli tisztviselő s mikor a férfi gyanútla­nul kilépőit az irodából, egy csinos és fiat?,] asszony kutyakorbáccsal támadt rá és a férfi arcába csapott. Weisz idejében visszahőkölt és ennek köszönhette, hogy a kutyakorbács csupán a homlokát súrolta. A következő pillanatban aztán rávetette magát az izgatottan gesztiku­láló nőre és kitépte a kezéből a korbácsot, Mindez természetesen nem folyt le némán s a dulakodás zajára egész tumultus támadt Pép- tea tanácsos előszobájában és a szoba előtti fo­lyosón. A férfi és a nő izgatottan magyaráz- gatták az incidens előzményeit, amelyeket csakugyan nem lehet épületeseknek mondani. Kiderült ugyanis, hogy a harcias ellenfe­lek voltaképpen liázastársak s a mest kirob­bant verekedést hosszas herce-hnrca és családi perpatvar előzte inog. Weisz Benjámin szerint gz ellentétek attól az időponttól kezdődnek, amióta állás nélkül van. A tél elején azonban egy szerencsés fordulat valamennyire jobbra fordította Weisz Benjámin helyzetét. Régi' is­merőse és barátja, Csillag Kálmán, ismert munkásvezér bekerült a kolozsvári városháza munkanélküli osztályára, ahol a munkanélkü­liek megbízásából ellenőrizte a segélyek és bo­nok kiosztását. Csillag szívesen állott Weisz segítségére, ami egyébként természetes és jo­gos is volt, mert Weisz csakugyan munkanél­küli és semmiféle kereset forrása nincs. Néhány héttel ezelőtt azonban az a gyanúja támad" Weisz Benjáminnak, hogy Csillag nem égé szén érdektelenül és nemcsak barátságból tá­mogatja öt, hanem azért, mert titokban a fele­ségének udvarolhat. Azt állítja, hogy gyanúja később bizonyossággá változott s két héttel ez­előtt ott hagyva feleségét, válókeresetet adott be ellene. Ugyancsak Weisz állítása szerint az asz- szony nem sokat kesergett az egyedüllétben, hanem egyszerűen összeköltözött Csillaggal. A bánatos férj erre megjelent Peptea tanácsos­nál, akinek elpanaszolta sérelmét és feljelen­tést tett Csillag ellen, akit vádakkal is illetett. Ugylátszik az elvált asszony történetesen ép­pen fennttartózkodoít a városházán és megfi­gyelve, hogy férje Peptea tanácsos szobájában van, az a sejtelme támadt, hogy a férje és a tanácsos között lefolyt beszélgetés reá is vo­natkozhatott és ezért megvárta, amíg kilép az előszobába s akkor támadt rá a kutyakor­báccsal. Az ügynek értesülésünk szerint a bíróság nlőtt lesz folytatása, mert Weisz Benjámin könnyű testi sértésért feljelentette harcias fe­leségét. Biztosítsa ingatlan át, házát, éle­iét a MINERVA BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG- nál. Kolozsvár, Calea Regele Fer­dinand (v. Ferencz József-u ) 37. sz. Telefon: 12-57.

Next

/
Oldalképek
Tartalom