Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-26 / 46. szám

8 KUETI'UjSJtG XV. ÉVF. 46. SZÁM. KÖZGAZDASÁG ERDÉLYI CAIPfl Bovatvoxefcó: TOROK BAHNT, az EGE titkár». 1931-ben az előző év adataihoz viszonyítva hatvanegy százalékkal csökkent a német­országi exportunk (Bukarest, február 24.) A kormány optimista kijelentései után az ország lakossága azt hitte, hogy a Németországgal kötött kereskedelmi szer­ződés kedvező hatást gyakorol exportunkra. Me­zőgazdasági termékeinket nemcsak, hogy el tud­juk helyezni, hanem az árak is magasabb ská­lán fognak mozogni. Hasonló értelmű nyilatkozatok nyugtatták meg a közvéleményt Franciaországgal kapcsola­tosan is. Ezzel szemben sajnálattal kell megállapí­tanunk, hogy ezek a remények egyáltalában nem váltak be. Egy Párizsban keltezett távirat le­sújtó kormányintézkedésről számol be. Kiderült ugyanis, hogy a francia kormány elzárta határait a román faküldemények elől. Ezután csak a február 26-ika előtt feladott téte­leket veszik át. A román fapiac alapos ismerői jól tudják, mit jelent egy ilyen rendelkezés. Jelenti elsősorban a faüzemek tevékenységének korlátozását, a forga­lom megszűnését és a munkanélküliek számá­nak gyarapítását. Az aranyalapról való lété*« rés nem segít a válságon A berlini Zentralstelle für Aussenhand leg­utóbb érdekes tanulmányt tett közzé azokról a hatásokból, amelyeket több államnak az arany­alapról való letérése a külkereskedelemre gya­korolt. 1931 ősze óta hét európai és nyolc Euró­pán kívüli állam hagyta ott az aranyalapot és ezekhez még más hét államot kell hozzászá­mítani, amelyeknek pénzét a font esése szintén érintette s azonkívül Auszitriát és Kanadát, amelyek noha formailag fenntartották az arany standardot, pénzük azonban ténylegesen érték- csökkenést szenvedett. Afs aranystnndardról való eltéréstől álta­lában a külkereskedelem gyors újraéledését várták, ami azonban az eddigi eredmények sze­rint ez csak egyes területeken következett be, általánosságban azonban kimaradt, mivel a világ felvevő piacai csak nagyon korlátolt mér­tékben felvevőképesek és a világkereskedelem a jelenlegi pillanatban az alkalmak kihaszná­Ami Németországot illeti, sokkal katasztró- fálisabb helyzetképet nyerünk. Nemrégen nyil­vánosságra hozták a mult év külkereskedelmi adatait, amelyek szerint 1931. és 1930-ban biro­dalmi márkában az alábbi termékeket értékesí­tettük Németországban. 1930 1931 fl különbség Buza­13668 — 100,0% Rozs 1 783 — 99,9% Arpa 20582 91999 — 77,6% Zab — 146 — 100,0% Tengeri 2754 15676 — 82,3% Liszt 81 25 + 69,1% Vetemények 1162 1238 — 6,2% Magvak 1468 2290 — 35,8% Pogácsa 1549 3339 — 59.6% Korpa 66 693 — 89.8% Gyümölcs 773 1019 — 24.1% Tojás 10076 16495 — 39.0% Fa 4059 8409 — 51.8% Petróleum 16152 31083 — 48.1% Más áruk 16572 7407 összesen: 75295 194170 — 61.2% Vagyis exportunk 61%-al esett vissza. lására nem rendelkezik elég rugalmassággal Ezenkívül az aranyalapról való letérés után nem lehetett tudni, vájjon a kérdéses államok nem térnek-e csakhamar vissza az aranyvalu­tára. Kétségtelen azonban, hogy azoknál az ál­lamoknál, amelyek ezekre a lépésekre határoz­ták el magukat, hosszabb idő folyamán még előnyök is származhatnak. Különösen azokra az árukra vonatkozik ez, amelyeknél a nyers­anyagot is az illető állam termeli. Ilyen termé kék: szén, gépek, acéláruk Angliából, cellulózé termékek Skandináviából, faáruk és egyes spe­ciális gépek Svédországból, selyem Japánból. A csakhamar fellépő ellenhatások azonban itt is rövidesen kiegyenlítődésre fognak vezetni. Az aranyalapról letért államokban az áruk ön költsége lassanként emelkedik, ezek az államok kénytelenek alkalmazkodni a konkurrencia áraihoz és ezért nem valószínű, hogy az arany­alapon megmaradt államok kárára valami kü­lönösebb kereskedelmi átrétegeződés következ­nék be. Mennyi egészségügyi taxát fizetnek a ven­déglősök, kereskedők, fodrászok stb. A Kolozs­vár városi főorvosi hivatal közli, hogy az egészségügyi törvény 528. paragrafusának ér­telmében az alábbi egészségügyi taxák fizeten­dők: I. osztályú éttermek 3000—10.000 lejig, II. osztály 1000 lej, III. osztály 500 lej. Füszerüzle- tek, gyarmatárukereskedések és bodegák 500— 5000 lejig. Pékek 500—10.000 lejig, fodrászok 500—2000 lej, autógarázsok 5000—10.000 lejig, mészárosok 1000—5000 lejig, ásványvizkereske- dések 1000—4000 lejig, likörgyárak 10.000 lej, cukorkagyárak 500—10.000 lej, szállodák 5000— 10.000 lejig, Ásványvizlerakatok 500—1000 lejig, mozik és karosszériagyárak 10.000 lej, bódék 5000 lej, cukrászok 500—3000 lejig. A fenti ösz- szegeket csak egyszer, a helyiség megnyitása alkalmával kell fizetni. Ne mulassza el felhívni az 50-es telefonszámot, hol közvetlenül a ter­melőtől szerezheti be olcsó fa szükségletéi i Prima vágott fa q ----- 60 lei Príma bántott fa q - - - - 68 lei Öl fa 900-1200leiig lq-tól feljebb szállítunk. Minden vásárló meggyőződhetik személyesen a pontos mérlegelésről és a fa jóságáról a telepen, Strada Londra (Hosszú ucca) 25. Cziment Géza Valutapiac 1932. február 24. Ketozsv; Zürich Bukarest Budapest Bács Prága London nyílás zárlhf uéó uoritii Zürich — _ —m 8208 3276 11110 13875 65S675 1781»/» Newvork 513 51275 mm 42*3 167«/* 57250 71120 339837 347»/a London 1782 1785 — 1168 584 1993 2485 117575 — — Pária 2019 2019 1657 659 2252‘/s 2805 13290 8828 mm Milánó 2665 2665 — 2190 872 2975 3710 175875 6675 mmm, Prága 1517 1517 mm 12475 493 1698 2107»/» 117»/i mm Budapest — — — 5700 22»/» — 124295 — 2990 — Belgrad 905 805 —­— 299 10171/s 12516 5982»/» — — Bukarest 305 305 — 2523 — 345 4278 2010 582»/» — BéCb — — — 5000 2001 — — ___ 3100 — Berlin 12195 12208 — — 3990 13590 16910 8P2 1459 — f­Száz lej árfolyama: Zürichben 305 Londonban 5S2‘/2 Budapesten 345 Vértetüt pusztító fekete darazsak terjedése Magyarországon. Amerikában egy darázsféle­séget találtak, amely még szaporább, mint a vértetü és azzal, hogy tojásait a vértetü testé­be tojja le, irtja is a vértetüt, még pedig olyan mértékben, hogy ahol megtelepszik, onnan a vértetü kipusztul. Magyarország jelentékeny mennyiségű ilyen fekete darázs álcát importált és mesterségesen terjesztve nagyobb területe­ken meghonosította már. Nincs reményünk arra, hogy a román kormány, vagy a mező- gazdasági kamarák hozatnának álcákat, de hála a sorsnak, az uralkodó szelek segítségére jönnek az erdélyi gyümölcstermelőknek, mert a határokon átfujják a fekete darazsakat és re­mélhetőleg rövidesen itt is megkezdik mentő munkájukat. Az E. G. E. lépéseket tett, hogy a fekete darazsakból hozasson és ne a szelek sze­szélyére legyen bízva a növényvédelem, hanem magunk is segítsünk magunkon. Tenyészbikavásár Székelykereszturcn. Az udvarhelyvármegyei Gazdasági Egylet a szo­kásos tavaszi díjazással egybekötött tenyész­bika vásárját a folyó évben március hó 1-én fogja megtartani, amelyre erdélyi jellegű ma­gyar és szimenthali bikák hajthatók fel. Közgyűlési meghívó. Az Erdélyi Gazdasági Egylet Kolozsvárt 1932. évi március hó 6-án, vasárnap délelőtt 11 órakor az egylet Attila ucca 10. szám alatti székházában rendes közgyűlést tart, melyre az egylet tagjait tisztelettel meghívjuk. Kolozsvár, 1932 február hó 16. Dr. gr. Bethlen György, s. k., elnök. Török Bálint, s. k., titkár. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az igazgató-választmány jelentése az egylet 1931. évi működéséről. 3. Pénztári jelentés a zárszámadásokról és ezzel kapcsolatban 4. az 1932. évi költségelőirányzat megálla­pítása. 5. Időközi választások. 6. Esetleges indítványok. Meghívó. Az Erdélyi Gazdasági Egylet igazgató-vá- lasztmánya Kolozsvárt, 1932. évi március hó 6-án, vasárnap délelőtt %10 órakor, az egyesü­let Attila ucca 10 szám alatti székházában rendes ülést tart, melyre a választmány tisztelt tagjait meg­hívjuk. Kolozsvár, 1932 február hó 15. Az Elnökség. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. A közgyűlés tárgyainak előkészítése. 3. Felirat a kormányhoz a konverziós tör­vényjavaslat tárgyában. 4. Magyarországi gazd. tanulmányi kirán­dulás előkészítése. 5. Szőlészeti és Borászati Szakosztály je­lentése. 6. Cukorrépatermelési Szakosztály jelen­tése. 7. Dohánytermelési Szakosztály jelentése. 8. Szövetkezeti Központok .átirata szövet­kezeti tanfolyam létesítése tárgyában. 9. Tagsági ügyek. 10. Ülés napjáig beérkezett tárgyak. 11. Esetleges indítványok. FilWOlSlCB SOOÍbBVÍHmBtTO AMBROSI,FISCHERiXQ. AiUD, JUD.ALBA ÁRiíüYZEfi 0UTAHAN. SxöUőoltvún «# Ö fjíp «im Amerikai sima és gyökeres vesszők legjobban és I garantált fajtisztán kaphatók fiasssasű _ Pr.-sáS, Medgyesen. Judeţul Târnava-Mare. Árjegyzék kívánatra. — „H£USU8<3£4“ kOSârclerţs rság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom