Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-26 / 46. szám
2 KUtTlUjSXG XV. ÉVF. 46. SZÁM. .* > , . , , « , , . .. Napi ápoláni és ellátási díj: I. oszt. külön szobában 360 lei, II. oszt. kétágyas szobában 240 iei. ‘Ginlkai „Wlarosvasarneiv Szanatoriurn osztályon 120 -lei. Ugyanitt orvosi gyógykezelés napi 60 iei. Műtét ad maximum 2000 lei. Sim szülés ” ■* egy heti ellátással 2000 lei. Röntgen stb. a rendes dij 50 #/o a. Az elhasznált anyag, gyó^y-é3 kötszer külön fizetendő. Quartz, Diaíhermia, villany-és vizgyógyászat. Szabad orvos választás. Nyilvános szénsavas, kén és egyéb gyógy-, kád és gőzfürdő. fizetendő. Quartz, Diathermia, villany-és vizgyógyászat. Szabad orvos választás. Nyilvános szénsavas, kél Ä magyar parlamenti csoport állást foglalt az égetően sürgős kérdésekben A konverzió, á községek súlyos Iskolaterhe, a törvénytelenül kirótt adók, a székely falvak regáti óvodái s az interimár uralom lehetetlen közigazgatása ellen Sürgeti a községi választásokat (Bukarest, február 24.) A magyar parlamenti csoport bukaresti értekezletéről a következő hivatalos jelentést adták ki: A Magyar Párt parlamenti csoportja ked den este dr. gróf Bethlen György pártelnök elnökletével ülést tartott, amelyen részletes vita tárgyává tették a konverzió problémáját és a magyarságot közelről érdeklő többi kérdéseket. A Magyar Párt teljes tudatában van annak, a várakozásnak, amellyel az ország közvéleménve a konverziós törvény elé tekint. A hosszú hónapok óta tartó ideges várakozás nagy lelki feszültséget idézett elő a magyar közönség körében is, amely feszültség sokkal ártalmasabb következményekkel járhat, mint a legrosszabb konverziós javaslat is. A közvéleménynek azonban mégis fel kell készülnie arra, hogy esetleg még egy újabb formát ölthet a konverziós javaslat és éppen ezért a Magyar Párt parlamenti csoportja megbízta dr. Gyárfás Elemér szenátort és dr. Wilier József képviselőt, hogy amikor a törvényjavaslat végleges szövege, amelyet még mindig nem osztottak szét, birtokukban lesz, készítsék el a Magyar Pártnak a konverzióval kapcsolatos dekla rációját és ezt terjesszék elő a parlamenti csoportnak a napokban megtartandó újabb értekezletén. Az értekezlet részletesen foglalkozott a községek költségvetésének összeállításával és ezekkel kapcsolatosan az iskolák részére való hozzájárulás kérdésével. A magyar parlamenti csoport iriegaliapitotta, hogy az iskolák szolgáltatására vonatkozó 9967. számú közoktatásügyi miniszteri, a 28.447. számú belügyminiszteri ren delet, amelyeket még akkor adtak ki, amikor j az állami tanitók fizetésének felét a községekre' kívánták áthárítani, ellentmondásban vannak u 30.959. számú közoktatásügyi miniszteri rendelőnek Ez utóbbi rendelet értelmében a községije költségvetésének 14 százalékát kötelesek iskolai célokra fordítani és a H százalék a tanulók létszáma szerint osztandó meg az állami és felekezeti iskolák között. A 14 százalékos segélyösszegnek a községek költ ségvetésébe való beállítása azonban törvénytelen, mert ezt az 1924. évi az állami elemi iskolai oktatásról szóló törvény 232. paragrafusa elfő rölte. Hedrich német képviselő a kamarába; annak idején fel is szólalt ez ellen a türvényte len rendelet ellen. Be még ha be is állítanák í községek a költségvetésébe a 14 szó alékos iske lasegélyt, a fő baj az, hogy azt nem osztják e a felekezeti és állami iskolák között, a tanulók létszáma arányában, mert az 1924. évi az állam elemi iskolai oktatásról szóló törvény értelme ben az iskolák dologi kiadásait feltétlenül i községek kötelesek viselni, ezen a címen a Jí százalékot teljes ösz- szegben felhasználják és a felekezeti iskoláknak már semmi sem jut. A kisebbségi felekezeti oktatás majdnem minden községben kétségbeejtő helyzetbe került, a léte is veszélyben van és éppen ezért a Magyar Párt elhatározta, hogy a legenerglkusabban fogja felkérni a kormányt a kisebbségi felekezeti iskolák helyzetének sürgős orvoslására és Enyhítésére. Megállapította az értekezlet, hogy az 1929. évi 125.296. számú közoktatásügyi minisztériumi rendelettel Csikmegyében 43 óvodát állítottak fel, ahova regáti óvónőket neveztek ki s hogy ezek az óvodák feleslegesen és érzékenyen tér helik a községet és az államot- A regáti óvónők egy szót sem tudnak magyarul, nem tudnak a 3—7 eves gyermekekkel érintkezni és ezért a Magyar Párt kéri. hogy a kormány ezeket az óvodákat sürgősen szüntesse meg és ezzet tehermentes; 1st- a csikmegyci községeket. A parlamenti csoport tárgyalt ezután több adóügyi kérdést A parochia épületek felekezeti különbség nélkül az egyenes adók egységesité- séről szóló törvény 16. szakasza alapján mentesek a házadé alól. ennek ellenél c több ilyen épületre házadót vetettek ki. Az illető lelkészek és egyházközségek joggal kérhetik rz iiyen adók törlését. Ugyancsak az egyenesadók egységesítéséről szóló törvény 17* szakasza c. pontja szerint a földmivelők három szobánál nem nagyobb falusi házai és egyéb épületei ugyancsak adómentesek. Ennek ellenére számos a jelen törvény kedvezményeiben jogosult mezőgazdát adóztattak meg ilyen cimen és ezeknek is ^oguk van a kérdéses adókirovás töröttelésére, Végül fog’a'kozott a Magyar Párt parlamenti csoportjának értekezlete az interimár- oizottságok, illetve a közigazgatási választások {érdesével és air;g egyrészt megállapította, hogy as biterimárbhotlságok működése a legtöbb helyen jogos kritikát váltott ki, mert lehetetlen közigazgatást honosított meg, másrészt miután ezeknek az interimárbizottsá- goknak mandátuma közelebbről lejár, viszont az uj közigazgatási törvény rövid idő alatt nem hozható tető alá, megbízta Wilier József dr. képviselő-lotitkárt, hogy interpellációt jelentsen be az interimár- bizottságok további működésének meghosszabbítása ellen és köve* el je a közigazgatási választások sürgős kiírását. A Szent meg a rajongója. Agnes Günther nagyhírű, elfogyott könyve most kapható Le- pagenál, Kolozsvár. Két kötet, 540 oldal, 270 lei. Postán utánvéttel franco. Kérje Lepage nagy jegyzékét. ____________________ Washington kétszáz esztendős centennáriuma Irta: Ligeti Ernő. A XVIII, század második felében még azok a területek, amelyek ma az északamerikai Egye sült Államok birodalmát jelentik, Anglia korona gyarmatai voltak. E gyarmatok szorgalmasan fizették az adót az angol kincstárnak, amig végre egy szép napon unni kezdték. De elkeseredésük iooka, hogy III. György király kormánya ősi jogaikat is megkezdte nyirbálni és ezzel olyan agitációs anyagot nyújtott a bé- kétlenkedőknek, amely felért a puskaporral. Az angol kormány nem sokat törődött a gyarmatosok békétlenkedésével, csak akkor szeppent meg, amikor Bostonban egy a kikötőbe érkezett teáshajót megrohantak a lakósok és annak rakományát a tengerbe dobták. Az angol kormány már annakelőtte egy csomó adót visszaszivott, de fenntartotta a teaadót, inkább presztízsképpen, de a nagykorú amerikaiak fütyültek már a Szigetország presztízsére. A bostoni incidenst az angol kormány büntetőhadjárata követte, de az amerikai indulat erősebb volt a gyarmati hadsereg fegyvereinél. A gyarmatosak kongresszusra ültek össze és az első kongresszuson csak fenyegetőztek, de már a rákövetkező második kongresszuson egy nemzeti hadsereg felállítását határozták el. E hadsereg élére egy bizonyos Washington György nevű milicia-ezredest állítottak. Washington nem született katonának. Szüleinek virginiai birtokán, azon a helyen, amelyet ma Wakefield-nek neveznek, nőtt fel és 6 maga is gazdálkodó akart lenni. Szó volt róla. hogy beáll György király haditengerészetébe, de valahogy úgy alakult, hogy nem lett belőle angol hajóskapitány, hanem a véletlen ki nem számítható eshetőségei következtében angol szemmel nézve: a rebellisek kapitánya, amerikai szemmel nézve: honalapító. A harmadik philadelphiai kongresszusoni már ki is mondották tizenhárom gyarmat függetlenségét és most kezdetét vette egy hét esz- endős háború, amely végül is Washington győzelmével végződött. Washington nem volt nagy hadvezér és hadserege is alkalomszülte ármádia, de az amerikaiak harca: szabadság- harc volt és a szabadság eszméje akkortájt lendület, hadikészség dolgában mindig felért néhány divízióval. A szabadságharc maga mellé vonzotta Európának mindazokat a romantikus elemeit, akiknek jóformán egyre ment, hogy hol harcolnak, csakhogy a szabadságért harcoljanak. Washingtonnak segitettek a franciák, a kiváló Lafayette márki, a porosz Steuben, sőt magyarok is és a lengyel Kosciusko önkén tcsei. 1783-ban Anglia kénytelen volt elismerni a gyarmatok függetlenségét, sőt átengedte a győzteseknek a Missisipi balpartjáig elhúzódó óriási földet is. Végre megalakulhatott az uj állam, az Unió, amelynek Washington akár ko ronás királya is lehetett volna, de ő. ha már elkerülhetetlen volt számára, Cincinátusként visszavonulni, hát akkor inkább, mint köztársasági elnök került az élre. Wasmngton egyik legszebb emberi erényei közé tartozott, hogy sohasem kereste a hatal- ti at. Lehangolva hagyta ott birtokát a Mount Vermont-ot. családját, hogy bevonuljon New- yorkba és elkezdjen egy sokfajtája, soknyelvű, iéiekben még össze nem forrott országot kormányozni Mint jnzoneszü férfiú tudhatta feladatának nehézségét. Hadműveletekre, a közös ellenség kiverétjre föl lehet ébreszteni az egység tudatát, de a béke hétköznapjai már más megítélés alá e nek: itt az ellentétek kirobbannak és a nagy lelkesedés hova-tovább lecsökken, Szerencsére, ezek az ellentétek gyöngébbek voltak még az egység mámorositó gondolatánál és majd csak akkor fognak kiütközni, amikor a rabszolgatartás kérdésében Észak szembe kerül Déllel, ütvenhét éves volt Washington, amikor köztársasági elnök lett és nyolc éven keresztül viselte e tisztet, kormányozva annak az alkotmánynak alapján, amelyet a szelleme- Hamilton dolgozott ki, meghagyva az egyes ál-, lamok külön jogait, de a közös érdekeik számára egységes kormányzást és törvényhozást teremtve. Népszerűsége, amelyhez fogható nem akadt az északamerikai Egyesült Államok politikai történetében mind a mai napig, egyetlenegyszer sem csökkent, ez a gyermekes, lelkes, romantikus nép, amelyről később Walt Whitman énekeli el csodálatos szép, biblikuserejii sorait, még tudott hinni a puritánságban és becsületességben, amelyeket Washington György reprezentált. A belpolitikában nagy eszesség jellemezte a cselekedeteit és ez kitűnik abból az óriási levelezésből, amely hagyatékként maradt utána. Külpolitikája pedig egyenesen bölcs volt, pompás szerződéseket kötött a külföldi államokkal, azok irigykedés nélkül engedték, hogy Északamerika levethesse gyermekcipőit és Washingtonnak elnöki pályafutása alatt csak egyetlen-egy esetben kellett találkoznia sértődéssel, amikor a francia forradalom kitörésekor semlegességi nyilatkozatot, tett, holott Franciaország azt várta, hogy Amerika oldala mellé fog állni. Kevés amerikai emberről Íródott annyi könyv, mint Washingtonról és kevés államfér- fiunak van annyi szobra úgy Amerikában, mint Amerikán kivül, mint Washingtonnak, akinek visszatérő kétszázadik születésnapját az egész világon megünneplik. De szobrainál és a róla szóló irodalomnál maradandóbb az a függetlenségi nyilatkozat, amely nemcsak az ő. de az egész amerikai szabadságharcnak politikai végrendelete. E nyilatkozat abból a tiszta demokratikus szellemből fakadt, amelyet fájdalom Amerika sem tudott megvalósítani, hiszen a négerek még ma is erre a függetlenségi nyilatkozatra hivatkoznak, amikor egyenlő jogokat kérnek hazájukban. Washington halála után kezdődött el azután egy újabb korszak, amikor mindinkább kiütköztek a honalapitás nehézségei. Uj harcok, uj belső válságok jelentkeztek és a történelem lassanként ágyazta a talajt Amerika másik nagy politikusának. Lincoln Abrahámnak, aki a rabszolgák felszabadításával a washingtoni örökség szellemében cselekedett.
