Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-26 / 46. szám
XV. EVF. 46. SZÁM. KUETlUjSXG 3> Bedő Sándor volt államtitkár a magyar kormány hivatalos lapjában azt üzeni Mamiinak, hogy a debreceni templom tornya értékes kar dót is jelenthet Románia oldalán a pánszláv törekvésekkel szemben (Kolozsvár, február 24.) Mánia Gyula minapi nyilatkozatának, amelyben a debreceni nagytemplom Badacsonyba is ellátszó tornyát, mint szimbólumot emliti és ehhez fűzi a maga megjegyzéseit, Magyarországon is visszhangja támadt. A Budapesti Hírlapban — mely tudvalevőleg a magyar kormány lapja — kálnoki Bedő Sándor képviselő, volt államtitkár érdekes reflexiókat fűz Maniu nyilatkozatához. Ezek a reflexiók bizonyára érdekelni fogják a román közvéleményt és az erdélyi magyarságot is s ezért az alábbiakban bő kivonatban ismertetjük, egyelőre minden kommentár nélkül: Maniu Gyulát jól ismerjük. Egyénisége és régebbi politikai szereplése még mindnyájunknak élénk emlékezetében van. Sovén, elszán! harcosa volt nemzetének és fajának és a mai Románia kialakulásában döntő szerepet játszott. Nekünk, magyaroknak tehát megalkuvást nem ismerő veszedelmes politikai ellenfelünk, puritán egyénisége előtt azonban mindenki tisztelettel volt kénytelen meghajolni. Azt, hogy Maniu békés harmóniában akar élni Magyarországgal és hogy a debreceni tem plom tornyát nem kardnak, de a kultúra szim bólumának tekinti, teljesen megértjük. Mi is őszintén szeretnénk békés harmóniában élni Romániával. Azt is érezzük, hogy az egész világot sújtó gazdasági krízissel szemben csak józan gazdasági szövetségekben kereshető remédium. Nem vitás tehát, hogy azok közé a keleteurópai államok közé, amelyeket a gazdasági összeomlástól csak bizonyos szövetkezések menthetnek meg, tartozik úgy a merőben agrár Románia, mint a túlnyomó mértékben szintén agrár Magyarország. Hogy Maniu a szövetségbe tömöritendő keleteurópai államok között elsősorban Magyarországra gondol, azt, amint látjuk, nyíltan ' kifejezésre is juttatja, mert a feléje csillogó debreceni templom tornyában már nem lát kardot és az előtte tisztelgő erdélyi román fiatalságot arra hivja fel, hogy igyekezzenek, mint ő is, a szomszédos Magyarországgal békés harmóniában élni. A Maniu Gyula puritán egyéniségét ismerve, elhisz- szük, hogy ez neki mélységes benső meggyőző dése és megnyugtatjuk arról Maniut, hogy a magyar politikai világ is óhajtja ezt a békés harmóniát. Engedjen meg azonban Maniu Gyula egy pár megjegyzést nekünk. A keleteurópai államok közé tartozik az orosz birodalom. Azt kérdezzük tehát, vájjon a szövetségbe tömöritendő keleteurópai államok között az orosz szovjetre is gondolt-e? Mi alig hisszük. Maniu sokkal bölcsebb politikus anuál, hogy ne tudná, miszerint a pánszláv kérdés nem eltemetett kérdés. Kik között akar tehát Románia szövetkezeti tömörülést1? A tömörülés a három kisantant állam között máris meg vau. Magyarországot gondolják tehát ide tömörithetni? Gondolja-é, hogy Jugoszlávia és Csehszlovákia Románia oldalára fog állani egy pánszláv ütközés esetén? Én azt hiszem, hogy Románia is természet- ellenes szövetségben van a két szláv állammal. Ebbe a természetellenes szövetségbe akarja Magyarországot újabb természetellenes szövetséges társsá beképzelni? A szövetkezésnek természetes adottsága meg volna azonban a magyar és román nép között, mert hiszen a pánszláv tenger közepén e két nép egyedülálló sziget egymással szemben és körülbelül egyenlő számbeli súllyal jelentkezik. A Lajtától a Fekete-tengerig lényegében ez a két nép él és uralkodik, a Fekete-tenger felőli részen tiszta román abszolút többséggel, a Lajta felőli részen a Duna és Tisza völgyében abszolút tiszta magyar többséggel, középen, a történelmi Erdély területén pedig vegyesen. Ha ezek a területek ki tudnák egymás között küszöbölni a keserűségnek és az ellenszenvnek okait és valamelyes plattformon tömörülhetnének, ez jelenthetne életképes politikai és gazdasági szövetkezést, amely a jövő szempontjából Európa keletén döntő tényezővé tenné ezt a két népet. Eközött a két nép között tehát az egymásra utaltság közvetlen érzése keltheti a szövetkezés gondolatát és szükségességét, mert ennek megvan a tárgyi és old adottsága, grre azonban először meg kellene munkálni a lelkek talaját. Ehhez a szövetséghez egy erős Magyar- ország és egy erős Románia szükséges. Mi, magyar politikusok, belátjuk, hogy a régmúltban hibák történtek, ezeknek a hibáknak azonban nem lehet az a retorzió a következménye, amelyet Románia a magyar kisebbséggel szemben alkalmaz. A bántó megkülönböztetéseket tartalmazó Approbata Constitutiókat a magyar politika a kiegyezés óta eliminálta az alkotmányból a románsággal szemben. Ne akarjanak tehát a románok Erdélyben a magyarsággal szemben uj román approbatákat felállítani, hanem igyekezzenek elsősorban az ottani magyarsággal helyreállítani a békés harmóniát és azután gondoljanak arra a magasabb érdekre, amelyre itt rámutattunk és higyjék el azt, hogy nekik nem áll érdekükben Magyar- ország gyengítése a szlávság javára, mert a debreceni templom tornya jelenthet értékes kardot is a pánszláv törekvésekkel semben. Maniu mindenesetre olyan hangot ütött meg, amely egészséges és az ő sovén hazafi- sága és puritánsága után ítélve, őszinte kell hogy legyen. Erre az őszinteségre pedig csak őszinteség lehetett a válasz. A világ legelső katonája nem szökevény — védfc-*- aeg Groenel hadügyminiszter Hindenburgot (Berlin, február 24.) A német birodalmi gyűlés Loebe elnökletével szerda délben tizenkét órakor kezdődött. Loebe elnök bejelentette, hogy abban az esetben, ha a keddi napéhoz hasonló sajnálatos események ismétlődnek meg, úgy kénytelen lesz a legszigorúbb intézkedéseket foganatosítani. Groener hadügyminiszter válaszolt azokra a támadásokra, amelyek kedden Hindeuburg köztársasági elnök ellen elhangzottak. Felháborodva utasítja vissza, hogy bárki is a „világ legelső katonáját“ szökevény névvel illesse. A tiltakozást a birodalmi gyűlés óriási többsége nagy tapssal és hosszas ünnepléssel fogadta. Ezek a vádaskodások — mondotta tovább Groener — olyan emberektől indulnak ki, akiknek fogalmuk sincsen arról, hogy mi volt a világháború A Julios~per tizenhárommal bővült vádlott- csoportja ma kerül újból a törvényszék elé í T7" Arrr,T>n H P 1 . >1 , , .t „ 0/1 ) \T r, r~C TT P V* 1 A 1 '."1 P vt V Á 1 /1 ' í. « ■» - f* ri r\ L a! A Tv A ffTT O ryA n W Q 1 CA TT1 m 1 _ (Kolozsvár, február 24.) Nagy forgalom bonyolódott le szerdán délelőtt a kolozsvári törvényszék III. szekciójának irattárában. Megérkezett a Juhos-ügy uj vádlottcsoportja, mind a tizenhárom újdonsült vádlott s egymás kezéből kapták ki az iratcsomókat, melyeket a legtöbbjüknek most volt alkalmuk először tanulmányozni. A tizenhárom uj vádlott megfelelő számú ügyvédet is megmozgatott, úgyhogy a estitől tökön újonnan kezdődő tárgyalás valóságos monstre per képét fogja mutatni. A csütörtöki tárgyaláson különben meglepetések várhatók, mert dr. Giurgiu János, aki Juhosnc kivételével az összes többi uj vádlottakat képviseli, azt a kérdést fogja beterjeszteni a törvényszék elé, hogy azonnal semmisítse meg az összes uj vádalá helyezéseket, mert azok teljesen törvénytelenek. Nem valószínű, hogy a bíróság helyet adjon eunek a kérésnek s igy kihallgatják majd az uj vádlottakat, akiknek vallomásai iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. minőségileg utánozhatatlan, teljes garanciát nyújt. Szent ViacSs Irgalmas Nővérek (Szeretet Leányai) Szeist József Magánkórháza Oradea-Nagyvárad, Str. Gén. Hóiban (Szálas u.) 39. Telel.: 6—60. Szülészeti-, és nőgyógyászati-, sebészeti-, bel-és ideggyógyászati osztály. Röntgen. Rádium, Fogászat. , , ...... . . Villany- és vizgyógyintézeti osztály (Kezelés bejáró betegek számára is). Mindenfajta villanykezeíések, villany- és gyógyfürdők, gőzfürdők, iszap-pakolások. Fogyó-, hizó-, diétás és üdülőkurák Kórházi ápolási dijaik: i. A) osztály (külön szoba)............................................napi 259 la* I. B) osztály (2 ágyas szoba) ........................................napi 139 lel fejenként II. osztály (3 ágyas szoba) ................................... . . napi 129 lel fejenként III. osztály (4—6 ágyas kórterem) .........................napi 39 lel fejenként Az I. és II. osztályon szabad orvos választás. at
