Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-18 / 39. szám
XV. ÉVP. 8D. SZÁM. KeletiUjsxg 7 ESSZ Harc a székely öswagyonért harmadik székelyföldi közhírío I ősségi kongresr* impozáns demonstráció volí ameilet*, hegy ■■ székelyek ősfoglalásos vagyonukat megvédik és m- gok akarnak gazdálkodni abban a vagyonban, ami a magántulajdon szentsége jogán %z övét (Csíkszereda, február 16.) A Székelység létérdekeit veszélyeztető törekvések nagyon elszaporodtak. A közbirtokossági vagyonok, amelynek autonóm kezelése és kulturális, iskolai, egyházi célok érdekében hozott áldozatai már régen felkeltették a soviniszta román körök irigységét, nagy veszély előtt állanak. Nem lehet azt egyébnek nevezni, mert a közbirtokossági vagyonoknak a politikai községek kezelésébe való utalása igenis veszély a szé- kelység egyetemes > vagyonára, mert annak ilyenmódu kezelése igazán ebek harmincad- jára keritenó az amugyis megnyirbált közbirtokossági vagyonokat. Az ezek ellen előroké- szitett támadások, valamint a birtokossági vagyonok jogvédelemben való részesítése volt a tárgya annak a kongresszusnak, amelyet Pál Gábor dr., orsz. képviselő e hó 14-ére Csíkszeredára összehívott. A kongresszus igen nagy érdeklődés mellett zajlott le és azon résztvettek az összes csikmegyei közbirtokosságok kiküldöttei, az egész csikszercdai ügyvédi kar és az impozáns értekezlet méltó volt ahoz a tárgyhoz, amely programúira került. Dr. Pál Gábor orsz. képviselő, mint az értekezlet elnöke az értekezlet megnyitása után, ismerteti azt a már lapunkban is szóvá tett törvényjavaslatot, amely a székelyföldi közbirtokossági vagyonok kezelését ki akarja venni az eddigi autonóm kezelés alól és a politikai községek intézése alá akarja rendelni. A javaslat a tervezett formájában nem kevesebbet akar, mint azt, hogy az eddig magántulajdont képező közös vagyon közös kezelése megszűnne és a mindenkori községi elöljáróságok kezelésére volna bízva. Ami azt is jelentené, hogy a közös Vagyon ki volna szolgáltatva az időnként, a kormányok kénye-kedve szerint változó interimár bizottságoknak, amelyek, már tapasztalatból tudjuk, nem a közérdeket szolgáló intézkedéseket tartanak szem előtt, hanem saját egyéni céljaikat. Ismerteti Pál Gábor dr. beszéde során azokat az intézkedéseket, amelyeket már a Magyar Párt ezzel a kérdéssel kapcsolatosan tett arravonatkozólag, hogy az a törvényjavaslat, amelyről már fentebb megemlékeztünk, ne emelkedjék törvényerőre. Beszámol Wilier József képviselőnek Radianu földmivelésügyi államtitkárral történt tárgyalásairól, amelynek során az államtitkár belátta, hogy a tervezett törvényszakasz a magántulajdont sértené meg és határozott Ígéretet tett arravonatkozólag, hogy a sérelmes törvényjavaslatot elejtik. Bejelenti Gyárfás Elemér szenátor azon üzenetét, hogy a sérelmes törvényszakasz kihagyását sikerült kieszközölnie Argetoianu belügyminiszternél, aki kijelentette azt is, hogy nem ragaszkodik a javaslathoz, amelynek alapján a Magyar Pártnak ebben a kérdésben szerkesztett memorandumával remélni lehet, hogy a törvényjavaslat nem emelkedik törvényerőre. A memorandum kimutatja, hogy az egész tervezet alkotmányellenes és adatokkal mutatja ki, hogy a székelyföldi közbirtokossági vagyonok magántulajdonok, amelyeket ősi szervezetük szerint mindig és minden körülmények között maguk a birtokosságok patriárkálisan kezeltek és őriztek meg, igy tehát azokat az alkotmány és a magánjog sérelem nélkül más kezelésbe adni nem lehet. A gyűlés méltóságteljes hangulatába természetesen itt is kellett disszonáns hangnak vegyülnie, amelyet ezúttal Csedő Imre csikta- poleai interimárbizottsági delnők szólaltatott meg, amikor azt indítványozta, hogy ha a kormány el akarja a birtokossági autonómiát venni, akkor a közbirtokosságokat addig, amig nem késő osszák fel. Mondanunk sem kell, hogy az egész székelységet nemzedékeiben veszélyeztető indítványt az értekezlet nagy felháborodással utasította el, amelynek szomorú és katasztrófáiig következményeit Dr. Kováts Károly és Dr. Gál József ismertették. Rámutattak arra, hogy » felosztást technikailag sem lehetne megvalósítani és az annyi peres eljárást vonna maga után, hogy felőrölné a még meglévő székely javakat is. Dr. Pitner Árpád felszólalása után az értekezlet egyhangúlag kimondja, hogy ragaszkodik ősi vagyonához, annak eddigi autonóm kezelési módjához és a felosztásnak még a gondolatát is elitéli. A továbbiakban Pál Gábor dr. az erdőtörvény hiányaira mutat rá. Ismerteti a járás bírák hatáskörét, amelyek megfellebbezhetetlenül döntenek milliós ügyekben. Feltárja a közigazgatási hatóságok jogtalan beavatkozásait és felmutatja a kolozsvári közigazgatási felügyelőség körrendeletét, amely a főszolga bíráknak kötelességévé teszi, hogy ellenőrző ténykedéseik közben, a közbirtokossági vagyonok kezelését is őrizzék ellen. Ez a rendelkezés sérti a birtokosságok autonómiáját és teljesen törvénytelen s a közbirtokosságok minden ilyen természetű vizsgálatnak ellenszegülhetnek. Az értekezlet felhatalmazza Pál Gábor dr. képviselőt, hogy olyan értelmű javaslattal él- 'jen illetékes helyeken, hogy a vagyonok ellenőrzése továbbra is a birói testület hatáskörében maradjon, azonban biztosíttassák a további jogorvoslat lehetősége is, amitől most a közbirtokosságok el vannak zárva. Az értekezlet foglalkozott a közbirtokosságok szindikátusának régen vajúdó kérdésével is és tudomásul vette, hogy az alapszabályok készen vannak. Dr. Pitner Árpád ügyvéd felkéri azokat a birtokosságokat, ame(Nagyvárad, február 18.) A nagyváradi Háztulajdonosok Szövetsége február 27-én rendkívüli közgyűlést tart, amelynek fontos tárgya lesz a szövetség állásfoglalása amellett, hogy a konverziót ne csak a mezőgazdákra, hanem a háztulajdonosokra is kiterjesszék. Az erre vonatkozó javaslatot dr. Yáradi Ödön fogja előtör jeszteni, Érdekesebb pontjai a következők: A kamatoknak a jelenlegi 14 százalékról 8 szá(Debrecen, február 16.) Megdöbbentő tragédia aktái íeküsznak a nyírbátori csend őrségen. Ezek szerint Bencze József bét éves kis leánya val, Margitkával egvütt 1981. december 16-án sürii hóesésben megpróbálta átkelni a románmagyar határon, hogy Nagykárolyban felkeresse anyósát, akinél nohány hónapot akart eltölteni. A határig hárman mentek: Bencze Jó zsef, az anya és gyermeke, Mérk község köze lében azonban Beneze elb icsuzott övéitől é: csak szemével követte a távozókat, akiket ha marosan elnyelt a távolság. Egyszerre csak több lövésre lett figyelmes, majd női sikoltások hasították át a levegőt. Bencze abba az irányba rohant, ahonnan a lövések zaja hallatszott, de a határt átlépni nem merte, mert mint katonaszökevény távozott l‘J24-ben Romániából s félnie kellett a súlyos Következményektől. Legnagyobb megdöbbenésére megállapította azonban, hogy a román lyek még a szindikátusba belépő csatlakozási nyilatkozataikat nem küldöttek be, hogy azt mielőbb küldjék be, mert ez az egyetlen akadálya annak, hogy a szindikátus alakuló közgyűlését nem lehet összehívni. Megvitatás tárgyát képezi a felállítandó központi iroda kérdése is, amely az egységes ügy és vagyonkezelés, valamint az adó és jogvédelem szempontjából akkor is szükséges, ha a tervezett szindikálizálás nem ,7olna keresztülvihető. Dr. Zakariás Jenő ügyvéd felszólalása után az értekezlet kimondja az iroda felállításának szükségességét és leszögezi, hogy a központi iroda vezetője az uj ügyvédtörvény alapján is, csak ügyvéd lehet, aki a tervezet szerint semmi díjazásban nem részesül, csak az iroda két alkalmazottja volna javadalmazva. Ennél a kérdésnél Pitner Árpád dr. kijelenti, hogy ezúttal az ügyvédek nem ijzért akarják megcsinálni a szindikátust, hogy azon keressenek, hanem azért, mert tudatábab vannak annak a felelősségteljes feladatnak, amely a közbirtokossági vagyonok közösségben való maradása nemzedékekre kihatóan rájuk nehezedik és mert egészen biztosan jóval gazdaságosabb lesz a birtokosságok ügy és vagyonkezelése, jogi képviselete, mint volt eddig. Sztankó Zoltán erdőmérnök felajánlja értékes szolgálatait a szindikátusi költségek költségvetésének összeállítására vonatkozólag, amely jóval kevesebb, miut, ahogyan azt a közbirtokosságokat szándékosan megtéveszteni igyekvő felelőtlen egyének hiresztelik és a birtokosságok vagyoni arányában lesz évi hozzájárulásként kiróva, ami össze-vissza néhány ezer lejt tesz ki és valószinüleg birtokos- -ágonként még az évi tízezer leit sem éri el, mely összeget sokszor minden eredmény nélkül könnyen dobtak ki a közbirtokosságok. A népes értekezletet Pál Gábor dr. képviselő azzal zárja be, hogy amennyiben sikerül megakadályozni a birtokossági vagyonoknak a politikai községek kezelésébe való vételét és megalakítják a szindikátust és a központi jogvédő irodát, akkor a közbirtokosságok egri sztálásához meg van a lehetőség, mig felosztási és szétforgácsoló tervekkel csak a sírját ásnák meg azoknak a vagyonoknak, amelyekkel együtt él és hal a székely nép. zalékra való leszállítása, ingatlan-árverések felfüggesztése a gazdasági helyzet feljavulásáig, de legalább egy évre, a túlterhelt ingatlanokra vonatkozólag a kényszsregyezség megengedése cs az adósságösszeg leszállítása. A nagyváradi Háztulajdonosok Szövetségének közgyűlésén egyébként az iránt is fog indítvány élhangzani, hogy alakítsák meg a Háztulajdonosok torlesztéses országos bankját. granicsárole két élettelen nőt c'p cinek magukkal. Azt Í3 hozzátette, hogy információi szerint feleségéi súlyosan megsebesítették, kis leányát pedig agyonlőtték a granicsárok. Tudomása szerint Benczéné most a nagykárolyi kórházban élet és halál között lebeg, kisleányát pedi i már el is hántolták. Mindezt a nyírbátori csendőrségen mondotta jegyzőkönyvbe Bencze és hozzátette, hogy kilenc hét óta semmit éle pozitiv információja nines hozzátartozóinak sorsáról. A vizsgálat lesz hivatva megejteni, hogy Bencze József előadása megfelel-e a valóságnak és amennyiben igazat mondott, terheli-e felelősség a határ- s: éli drámáért a román határőrséget! * Az uj nyugdijrendolet teljes és precíz magyar fordítása az összes táblázatokkal kapható dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str< Memorandului 24. Ára 100 lej. A háztulajdonosok is kérik ingatlanaikra a kényszeregyezség megengedését Meg akarják alakítani a háztulajdonosok országos torlesztéses bankját Dráma a román-magyar határon Bencze József nyírbátori lekós állítása szerint feleségét, amint Nagykárolyba akart átszökni, a határon súlyosan megsebesítették, kisleányát pedig agyonlőtték a román határőrök
